Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
2018. január 05.
Módosítás: 2024. február 27.
Olvasási idő: 3 perc

CERNA kutatási infrastruktúra fő területe a fizikai alapkutatás, az univerzum építőköveinek és működésének megismerése. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a világ részecskefizikusainak fele dolgozik CERN-kísérleteken.

Az anyag elemi részecskéinek tanulmányozására különleges eszközök állnak a kutatók rendelkezésre: részecskegyorsítók és detektorok. A gyorsítók nagy energiákra gyorsítják fel a részecskenyalábokat, mielőtt azok egymásnak vagy álló célpontoknak ütköznének, a detektorok pedig megfigyelik és rögzítik az ütközéseket.

A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) jelenleg a világ legnagyobb kapacitású részecskegyorsítója. Magyarország legaktívabban a CMS és ALICE kísérletekben vesz részt.

Kutatási infrastruktúra rövid neve CERN
Angol név European Organization for Nuclear Research
Magyar név Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
Hivatalos honlap https://home.web.cern.ch
Alapítás éve 1954
ESFRI projekt/landmark nem ESFRI vonatkozású
Kutatási infrastruktúra székhelye Svájc, Genf
Tagországok száma 23
Részt vevő országok tag: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia
tagjelölt: Ciprus, Észtország, Szlovénia
társult tag: Horvátország, India, Lettország, Litvánia, Pakisztán, Törökország, Ukrajna
megfigyelő: Japán, Oroszország (2022. márc. 25-től felfüggesztve), USA, EU, JINR (2022. márc. 25-től felfüggesztve), UNESCO

Magyarország csatlakozása
1992
Magyarországi partnerintézmények HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
HUN-REN  Atommagkutató Intézet,
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar,
Debreceni Egyetem,
Szegedi Tudományegyetem,
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Cerntech Kft.
Államigazgatási képviselő Lengyel László, helyettese: Kolossváryné Juhász Györgyi
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Stratégiai és Monitoring Főosztály
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 795 2115
E-mail: gyorgy.juhasz@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Lévai Péter
főigazgató
HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Tagdíjbefizetések alakulása 2019: 6 965 950 CHF (≈ 2 299 millió HUF)
2020: 7 516 200 CHF (≈ 2 480 millió HUF)
2021: 8 029 550 CHF (≈ 2 716 millió HUF)
2022: 8 580 300 CHF (≈ 3 089 millió HUF)
2023: 8 825 750 CHF (≈ 3 409 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

  • Hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg egyedülálló, költséges kutatási nagyberendezéshez.
  • Új eredmények, felfedezések lehetősége a fizikai alapkutatásban, amelyek későbbi fejlesztéseket alapoznak meg.
  • Élvonalbeli kutatás, tudástranszfer, techtranszfer.
  • 2023-ban 103 magyar kutató vett részt különböző CERN kísérletekben:
    ATLAS: 1 fő, CMS: 52 fő, ALICE: 22 fő, LHCb: 2 fő, SPS: 83 fő,  ISOLDE: 8 fő, ASAKUSA: 1 fő, TOTEM: 4 fő, NA61: 10 fő.
  • 2023-ban a CERN 103 hivatalosan regisztrált USER-t tartott nyilván magyar intézmények kiküldöttjeként: 42 fő a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (Wigner FK, Budapest), 27 fő az Atommagkutató Intézetből (ATOMKI, Debrecen), 24 fő az ELTE-ről (Budapest), 6 fő a Debreceni Egyetemről (DE), 4 fő a Szegedi Egyetemről (SZTE), 6 fő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről (MATE).
  • A magyar ipari beszállítások volumene (megrendelések alapján):
    2018 - 4 424 000 CHF;
    2019 - 4 864 000 CHF;
    2020 - 1 055 000 CHF;
    2021 – 1 100 000 CHF;
    2022 – 1 100 000 CHF.
  • A beszállítások/tagdíjrészesedés arányában Magyarország az ún „well-balanced” országok közé tartozik.
  • 2022-ben 8 aktív magyar céggel kötött szerződést tartott nyilván a szervezet.
  • A magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedéssel arányos, 1 fő 2021-ben állt munkába az intézményben. 2021-ben összesen 17 fő magyar alkalmazott dolgozott a CERN-ben (0,64%), ebből 12 kutató/mérnök, 3 technikus és 2 adminisztrátor (közülük 3 nő).
  • 2021-ben egyéb státuszban (társult személyzet, kollaboráció, kutatócsere, képzés, stb.) 19 fő, míg felhasználóként (user) 71 fő dolgozott a CERN-ben (összesen 90 fő, 0,67%).
  • Évente 1-3 műszaki tanulmányokat folytató hallgató kap lehetőséget a CERN-ben, 2017-2021 között összesen 11 fő, ebből 3 fő 2021-ben.
  • Évente 1-2 fiatal magyar kutató nyer el ösztöndíjat a CERN doktori iskolájába, 2017-2021 között összesen 4 fő.
  • Évente 2-3 magyar diák nyer felvételt a CERN Summer Student Programjába, 2017-2021 között összesen 13 fő vehetett részt a programban. Évente 20-22 fizikatanár vesz részt CERN szakmai tanulmányúton.
  • Az ALICE adatfeldolgozásának részeként 2021-ben a Wigner Tudományos Számítástechnikai Laboratóriumban (WSCLAB a Wignernél) került kialakításra a Wigner Analysis Facility.

A CERN LHC bemutatása


Utolsó módosítás: 2024. február 27.
CERN bemutatása
CERN LHC ALICE kísérlet (A Large Ion Collider Experiment)
Az ALICE nehézion-detektor az LHC egyik kísérlete. Az extrém energiasűrűségen erősen kölcsönható anyag fizikájának tanulmányozása, ahol az anyag új fázisa, a kvark-gluon plazma (QGP) jelenik meg.
CERN LHC CMS kísérlet (Compact Muon Solenoid)
A CMS az LHC általános célú detektora.
Széles fizikai programja a standard modell (benne a Higgs-bozon) tanulmányozásától a sötét anyagot feltehetőleg alkotó extra dimenziók és részecskék kutatásáig terjed.