Az állásfoglalás célja

Jelen nyilatkozat célja a nyílt tudományra vonatkozó közös, szakmai konszenzuson alapuló, a tudomány világában jelenleg zajló paradigmaváltásra válaszoló állásfoglalás közzététele, amely, kapcsolódva a nemzetközi tudománypolitikai szervezetek ajánlásaihoz, valamint az Európai Unió vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseihez, összefoglalja az Open Science-nek a magyar tudomány érdekeit és fejlődését legjobban szolgáló alapelveit és tevékenységi területeit. A nyilatkozat felhívja a hazai tudományos közösség figyelmét az új szemlélet jelentőségére és időszerűségére, stratégiai kérdéseire, valamint a nyílt tudománynak a nemzetközi együttműködésekben meghatározóbbá váló szerepére.

Mi az Open Science?

Az Open Science (nyílt tudomány) a tudományos kommunikáció új megközelítése, amely az átláthatóság és együttműködés elvein alapul és a friss kutatási eredmények terjesztésének innovatív módját jelenti a legújabb technológiai fejlesztések és a digitalizáció vívmányainak alkalmazásával.
A nyílt tudomány egyrészt a jelentős nemzetközi kutatások eredményeihez, valamint a magyar tudomány nemzeti nyelven és más nyelveken korábban megjelent, illetve aktuálisan publikált eredményeihez való hozzáférést, másrészt új szemléletmódot jelent. A nyílt tudomány lehetővé teszi a nyitott szemléletmód elsajátítását a tudomány világának minden szereplője számára, s ezzel a verseny mellett az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, erősítve ezzel a civil társadalomnak a tudományba vetett bizalmát.

Az Open Science ökoszisztéma alapvető pillérei:

• nyílt hozzáférés biztosítása a kutatási eredményekhez
• FAIR(1)  és CARE(2) szemléletű kutatásiadat-kezelés
• kutatási integritás, tudományos autonómia
• új generációs tudományértékelési rendszer kialakítása
• új típusú ösztönzők létrehozása
• nemzetközi együttműködési hálózatok
• a közösségi tudomány támogatása
• oktatás és képzés

FAIR = Findable, Accessible, Interoperable, Reusable
CARE = Collective benefit, Authority to control, Responsibility, Ethics

Nyílt hozzáférés biztosítása

A nyílt hozzáférés (open access) célja, hogy a kutatói közösség tagjai számára kiterjedt (globális szintű) lehetőséget biztosítson a kutatások spektrumának interdiszciplináris, illetve multidiszciplináris irányú kiterjesztésére, s arra, hogy a friss tudományos eredményeket hozzáférhetővé tegye minden érdeklődő számára, mentesítve az olvasókat az előfizetéses hozzáférés korlátozásától.

Az Aláírók támogatják az open access gyakorlati térnyerésének elősegítését, annak érdekében, hogy a magyar kutatói közösség azonnal és szabadon hozzáférhessen a legfrissebb tudományos eredményekhez. Az open access ugyanakkor elősegíti a magyar tudomány nemzetközi láthatóságának növelését és a tudományos kommunikáció világában zajló paradigmaváltást.

A magyar tudomány láthatóbbá tétele, az intézményi előfizetési költségek csökkentése és a közpénzekkel való takarékos és minél hatékonyabb gazdálkodás érdekében az open access modell lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi, számos tekintetben fenntarthatatlan tudományos kommunikációs rendszert a szakmai közösség érdekeinek és igényeinek megfelelően egy átlátható, átjárható, versenyképes, hosszútávon finanszírozható, a tudományos kibocsátást követő modell váltsa fel.

A nyílt hozzáférésű megjelenéshez az felsőoktatási intézményeknek és kutatóintézeteknek olyan saját pénzügyi alapot szükséges létrehozniuk, amely a kutatásfinanszírozó szervezetek által biztosított pályázati források terhére elszámolható és fedezi az intézményeknél foglalkoztatott (affiliációval rendelkező) szerzők közleményeinek nyílt hozzáférésű megjelentetését.

Valamennyi kutatási tevékenységet végző intézménynek azonos feltételeket és lehetőségeket kell teremteniük a kutatók publikációinak nyílt hozzáférésűvé tételéhez.

A nyílt hozzáférés többféle formában is megvalósulhat:

• egy publikáció megjelenhet teljesen nyílt hozzáférésű kiadóknál térítés (APC- article processing charge) ellenében gold open access folyóiratokban, ahol a publikáció szabadon elérhetővé és újrafelhasználhatóvá válik a folyóirat platformján, azonnal a megjelenés után (1);
• az országos szintű konzorciumi szerződések (átmeneti megállapodások) által, ahol azért kell fizetni, hogy a kiadó hagyományos előfizetéses folyóiratában nyílt hozzáférést biztosítson (hibrid lapok) (2);
• a szerzők általi repozitóriumi elhelyezéssel, ahol a publikáció esetenként késleltetéssel válik nyílt hozzáférésűvé (3);
• továbbá APC-t fel nem számító platina open access folyóiratban (4)

(1) A nyílt hozzáférésű publikálás követelményei:

• Az open access-re való áttérésnek a jelenleg előfizetésekre fordított díjak csökkenését kell eredményezniük.
• A hazai szerzők cikkei – amikor csak lehetséges - a megjelenés pillanatától kezdve nyíltan elérhetővé kell, hogy váljanak.
• A cikkeknek a Creative Commons CC-BY licenc alatt kell megjelenniük.
• A repozitóriumoknak és a független, platina open access folyóiratoknak (hazai vagy külföldi) minősítéssel kell rendelkezniük.

(2) Az Aláírók támogatják az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) fenntartását és további fejlesztését, amely országos szintű konzorciumi szerződések keretében biztosít lehetőséget a teljes szövegű tudományos folyóiratokhoz való hozzáférésre és egyidejűleg nyílt hozzáférésű publikálásra minden olyan szerző számára, aki affiliációval rendelkezik valamely konzorciumi tagintézménynél.

Az átmeneti megállapodások (transitional, offset, read-and-publish stb.) egy szerződésen belül kezelik az előfizetési díjakat és az open access közlési díjakat. Ennek a konstrukciónak az a legnagyobb előnye, hogy az együttes kezelés lehetőségét biztosítja, amennyiben az APC hozzájárulások, illetve a kiadók által megjelentetett open access cikkek aránya növekszik, úgy az előfizetési díjak csökkennek.

 (3) Az felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben keletkező tudásvagyon kezelése világszerte dedikált infrastruktúra és szolgáltatási környezet megvalósításával történik. A magyar tudományos eredmények láthatósága, hozzáférése és hosszú távú megőrzése intézményi és nemzeti szinten biztosítható egy országos kiterjedésű intézményi repozitórium-hálózat üzemeltetésével és az arra épülő nemzeti aggregátor szolgáltatás kialakításával.

A tudományos közlemények nyílt hozzáférésű elhelyezését és hosszútávú megőrzését a saját fenntartású repozitóriumban javasolt megoldani abban az intézményben, ahol a publikált mű szerzője affiliációval rendelkezik. A már meglévő hazai intézményi repozitóriumokra építve, azok szuverenitását megőrizve, az Aláírók támogatják egy olyan felhasználóbarát repozitóriumi közös keresőfelület fejlesztését, amelyet egy erre a feladatra kijelölt intézmény fejleszt, tart karban és működtet, és amelynek költségeit a központi költségvetés fedezi.

(4) Az Open Science célkitűzésekkel összhangban az Aláírók támogatják a platina open access folyóiratokban való publikálást, és a hazai platina open access folyóiratok működésének támogatását. 

FAIR kutatásiadat-kezelés

A nemzetközi szakmai trendeknek és az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően, az Aláírók támogatják a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek során keletkező adatoknak a FAIR és CARE – elvek alapján történő kezelését. Ennek értelmében a kutatási adat legyen

• megtalálható (findable) - emberek és gépek számára egyaránt, rendelkezzen egyedi azonosítóval, legyen továbbá metaadatokkal ellátva, és metaadatai lehetőség szerint kerüljenek repozitóriumi elhelyezésre;
• elérhető (accessible) - emberek és gépek számára egyaránt hozzáférhető definiált és nyílt kommunikációs protokollon keresztül, esetlegesen azonosítás és megfelelő hozzáférési jogosultság ellenőrzési eljárás után, és a metaadatok legyenek elérhetők akkor is, ha az adatok már nem érhetők el;
• együttműködésre képes (interoperable - adjon lehetőséget az adatok értelmezésére, a munkafolyamatokba történő integrálhatóságára a (meta)adatok a FAIR alapelveit követő szókészleteket használjanak és tartalmazzák a más (meta)adatokra vonatkozó minősített hivatkozásokat;
• újrahasználható (reusable) - adjon lehetőséget az adatok jövőbeni újra-felhasználására azaz az adatok leírása tartalmazzon minél több pontos és releváns metaadatot, legyen egyértelmű és hozzáférhető. A használat engedélye (licenc), az (meta)adatok eredete és élettörténete legyen jól dokumentált és a (meta)adatok feleljenek meg a szakmai közösség szokásainak, elvárásainak.

A kutatási pályázatok értékelési szempontként fogalmazzák meg az adatkezelési terv elkészítését. További elvárás az állandó azonosítók használata, és a publikált adatállományok adatainak és állandó azonosítójának bejegyzése az MTMT-be. Stratégiai cél az adatrepozitóriumok hazai vagy nemzetközi minősítésének megléte.
Az Aláírók támogatják a hazai kutatásiadat-kezelési infrastruktúra kiépítését, fenntartását és folyamatos fejlesztését. Kiemelt fontosságú a rendszer hatékony és sikeres működtetéséhez szükséges szakemberek képzése, akkreditált adatkezelési-felelős képzés elindítása.

Az Aláírók szorgalmazzák továbbá a hazai FAIR – CARE ajánlásoknak megfelelő publikációs- adatrepozitóriumi hálózat fejlesztését és pénzügyi források hozzárendelését az egyes intézményi repozitóriumok szolgáltatási spektrumának további fejlesztéséhez. Támogatják továbbá kutatásiadat-szolgáltatási platformok fejlesztését, amelyek az intézményi publikációs- és adatrepozitóriumok szuverenitását megőrizve valósítják meg az intézményi repozitóriumok közötti hálózatépítést, és magas színvonalú szolgáltatások biztosítását a hazai kutatói közösség számára.

Kutatási integritás, tudományos autonómia

A tudomány egyetemes elvei alapján, a nyílt tudomány alapvető pillére a kutatási integritás és a tudományos autonómia, ideértve a sokféleséget és az egyenlőséget, a kiválóságot, az integritást, a kutatói kíváncsiságot, felelősségét, etikus magatartást és reflexív gondolkodást.

A tudományos kutatás szabadsága egyetemes jog, és az Európai Unió egyik olyan alapelve, amelyet a Bonni Deklaráció aláírásával 2020 októberében a tagországok egyöntetűen fogadtak el, összhangban az ENSZ tagországai által ratifikált nyilatkozatokkal, valamint a magyar alkotmánnyal, a hazai jogszabályokkal és törvényi előírásokkal. A tudományos kutatás szabadsága minden kutatást végző intézményre és minden tudományterületre egyaránt vonatkozik.

Az Aláírók határozottan kiállnak a kutatási integritás védelme mellett. Ez biztosítja a tudományos közösség számára a kutatás kérdéseinek szabad meghatározását, az elméletek önálló megválasztását és fejlesztését, az empirikus adatok összegyűjtésének és a megalapozott tudományos kutatási módszerek alkalmazásának jogát, az uralkodó tudományos nézetekkel szemben kidolgozott elméletek előterjesztését, új ötletek és megközelítések bevezetését.

Új generációs tudományértékelési rendszer kialakítása

A nyílt tudomány elterjedése szükségessé teszi a teljesítményértékelés évtizedek óta rögzült, kvantitatív módszertanra épülő tudománymetriai gyakorlatának felülvizsgálatát egy olyan újszerű, kiegyensúlyozott szemlélet bevezetésével, amely úgy tekint a kutatásértékelési folyamatokra, mint az új ismeretek létrehozásának és a társadalmi és gazdasági fejlődést támogató innovációnak egyik alapvető minőségbiztosítási feltételére. Az értékelésnek elsősorban a kutatási projektek tartalmára kell összpontosítaniuk.

A tudományosteljesítmény-értékelési módszereknek támogatniuk kell a bírálókat olyan kvalitatív értékelések elvégzésében, amelyek a kutatási eredmények és tevékenységek széles spektrumát veszik figyelembe. A kutatásértékelési folyamatoknak minden szakaszban és minden érintett számára világosnak és átláthatónak kell lenniük. A kutatást végző intézményeknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük és rendszeresen felül kell vizsgálniuk saját értékelési folyamataik megbízhatóságát. A frissített irányelveknek minden érintett számára elérhetőnek kell lenniük.

A kutatást finanszírozó szervezeteknek az értékelési folyamatokat a transzparencia, valamint a bírálók és a pályázók terheinek csökkentése érdekében észszerűsíteniük kell. Érdemes a teljes pályázati folyamat szabványosítását és interoperabilitását a szervezeteken belül, illetve más hazai és nemzetközi szervezetekkel összhangban elvégezni.

A szervezeteknek egyértelműen meg kell határozniuk minden olyan kifejezés jelentését, amelyet a kutatási teljesítmény leírásához használnak (pl. kiválóság), egyértelműen kiemelve, hogy az értékelési módszerek hol alkalmaznak eltérő, a szakterületre vagy a karrierszakaszra jellemző kritériumokat a minőség meghatározásában. Az értékelések kutatási céllal történő összehasonlítása hozzájárul ezen folyamatok működési hatékonyságának javításához.

Nyilvánosságra kell hozni a bírálók kiválasztásának kritériumait. A bírálói tevékenységet megfelelően el kell ismerni, mind a bírálók saját szakmai életútjának megítélése szempontjából, mind a méltó díjazás tekintetében. A bírálati folyamat átláthatósága, az értékelési irányelvek és szempontok, valamint az értékelőlapok és zsűri-jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala erősíti a pályázati rendszerbe vetett bizalmat, ugyanakkor fontos tanulsággal szolgálhat a nem nyertes pályázók számára a bírálati rendszer jobb megértése és a jövőbeni pályázatok továbbfejlesztése érdekében.

Az Aláírók javasolják, hogy minden kutatásértékelést végző szervezet tegyen közzé szabadon hozzáférhető és felhasználóbarát útmutatót az összes folyamatról, amelyet az értékelések végrehajtása során követ. Az útmutatóknak tartalmazniuk kell az értékelésekhez használt kritériumok és módszertan leírását. A pályázatkezelő szervezeteknek és döntéshozó testületeknek ugyanakkor érdemes mérlegelniük a válaszadás és visszajelzés mechanizmusának beépítését az értékelési folyamatokba, az értékelések minőségének javítása érdekében.

Új típusú hazai ösztönző rendszerek

A megújuló hazai kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők – szakpolitikusok, felsőoktatási és kutató intézmények, vállalkozások és szakmai szervezetek – kapcsolatai is megerősödjenek. Az Open Science szempontok érvényesítése a hazai innovációs műhelyekben elősegíti az átláthatóságot és az átjárhatóságot, az eredmények, jó gyakorlatok nyílt hozzáférésű megosztása pedig további kutatási és innovációs projektek megvalósítását inspirálhatja.

Az Aláírók támogatják, hogy a hazai kutatásfinanszírozó szervezetek a pályázati keretrendszerek fontos szempontjaként jelenítsék meg a nyílt tudomány koncepcióját, mind az egyéni kutatói kiválóság támogatásánál (pl. OTKA pályázatok), mind az intézményi szintű kutatások esetében (pl. tématerületi programok). Ezzel jelentős mértékben hozzájárulhatnak egy olyan új szemlélet elterjedéséhez, amelyet a Nemzeti Laboratóriumok és a Területi Innovációs Platformok hálózata is alkalmazhat a fejlesztési projektek megvalósítása, a hálózatépítés és a társadalmi kommunikáció során. A támogatási rendszerekben széles körben alkalmazható Open Science elemek egyben a hazai tudomány nemzetköziesedését is segítik. Ennek példája az Európai Unió Horizon Europe keretprogramjában az Open Science hangsúlyos elemként történő megjelenése az egyéni és az intézményi kutatásokban.

Nemzetközi együttműködés

Az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (European Open Science Cloud - EOSC) az európai tudományt támogató, a kutatási adatok tárolására és feldolgozására, valamint közös európai kutatási infrastruktúra-platform fejlesztésére szolgáló ökoszisztéma. Létrehozásával az Európai Bizottság célja az volt, hogy elősegítse a meglévő európai kutatásiadat-infrastruktúrák egységesebb működését és kompatibilisebbé válását, és megvalósítsa az adatok és a kapcsolódó infrastruktúrák szövetségét, többek között a FAIR-alapelveknek megfelelően.

Az Európai Bizottság által támogatott, 2015-ben elindult EOSC kezdeményezés 2021-től a Horizon Europe keretében tervezett és finanszírozott európai partnerségként működik. A 2020 júliusában megalakult EOSC Szövetség (Association) egységes és formális érdekképviseletet valósít meg, s kiemelt célja, hogy tagságát dinamikusan bővítse.

Az Aláírók szorgalmazzák a hazai tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs szervezetek, intézmények csatlakozását az EOSC-hoz, elősegítve ezzel a nemzetközi kollaborációt és a magyar tudomány eredményeinek láthatóságát. Az Aláírók ezen kívül támogatnak minden olyan nemzetközi együttműködést, amely javítja a magyar tudományosság megítélését, támogatja a kutatói életpálya kiteljesedését, valamint elősegíti a multidiszciplináris és interszektorális kutatásokat.

Közösségi tudomány

A Citizen Science, más néven közösségi tudomány az Open Science tevékenységek olyan területe, amelyen a kutatók, kutatói közösségek kezdeményezésére lehetőség nyílik az állampolgárok, helyi közösségek, illetve a társadalom szélesebb rétegeinek a kutatások egyes folyamataiba történő bekapcsolódására. Az állampolgárok részvétele a kutatási ökoszisztémában lehetővé teszi a tudományos munka közvetlen, aktív részvételre épülő megismerését, erősítve ezzel a tudomány iránti bizalmat, formálva a közvéleményt, s növelve az állampolgárok tudományos ismereteit.

A közösségi tudomány, azaz az állampolgárok bevonása a kutatásba, fontos szerepet kaphat a felsőoktatási intézmények harmadik missziójában is. A közösségi tudomány elveit követő kutatási projektek támogatni képesek a társadalmi innovációt, elősegítve ezzel a közösség életminőségének, életkilátásainak javulását. A közösségi tudomány, összhangban az Európai Unió kohéziós politikájával, hozzájárulhat a régiók közötti különbségek csökkentéséhez, támogatva ezzel a társadalmi megújulást is.

Az Aláírók a tudomány támogatásának különleges lehetőségeként tekintenek a kutatók kezdeményezésében elindított helyi és regionális közösségi tudomány projektekre és támogatják az ilyen célkitűzések megvalósítását. A közösségi tudomány projektek sikeréhez stabil és kiszámítható finanszírozási háttér hosszú távú biztosítására, valamint az elért kutatási eredmények széleskörű, nyílt hozzáférésű terjesztésére van szükség.

Oktatás és képzés

A tudományos gyakorlat átalakítása, alkalmazkodva a 21. század digitális korszakának változásaihoz, kihívásaihoz, lehetőségeihez és kockázataihoz, további célzott kutatásokat és újragondolt képzést igényel. A hazai Open Science ökoszisztéma kiépítéséhez átgondolt befektetések szükségesek a nyílt tudomány kapacitásépítésében, kiemelten az emberi erőforrások, a képzés, az oktatás és az új technológiákhoz szükséges digitális készségek fejlesztésének területén. A szisztematikus és folyamatos készségfejlesztést és kapacitásépítést javasoljuk kiterjeszteni a nyílt tudomány kérdéseit és értékeit vizsgáló kutatásokra, valamint gyakorlati alkalmazhatóságára a digitális írástudás, a digitális együttműködési gyakorlatok, a felelős kutatásiadat-kezelés területein.

A készségfejlesztés és kapacitásépítés fedje le a technikai készségek széles körű fejlesztését, a publikációk és adatok archiválását, hosszútávú megőrzését és hozzáférhetővé tételét, az információ- és adatismeretet, a biztonságos hálózatok működtetését, a szellemi tulajdonvédelemmel és a tartalommegosztással kapcsolatos ismereteket, valamint a szoftverfejlesztés és a szükséges informatikai háttér-rendszerek biztosítását. Az Aláírók támogatják olyan széleskörű szakmai konszenzus kialakítását, amely a nyílt tudományi kompetenciák kereteit figyelembe véve az egyes tudományágakhoz igazodik és figyelembe veszi a kutatói életpálya eltérő szakaszait.

Szorgalmazzuk a nyílt hozzáférésű oktatási anyagok alkalmazását és szükséges humán erőforrások bevonását az oktatási és kutatási forrásokhoz való hozzáférés növelése, a tanulási eredmények javítása, az állami finanszírozás hatásának maximalizálása érdekében.

A nyílt tudomány hatékony működéséhez olyan szakemberekre is szükség van, akik a tudományos közösséggel együttműködve az elfogadott elvek szerint kezelik és gondozzák a szakirodalmi forrásokat, a publikációkat és a kutatási adatokat és szoftvereket. A nyílt tudomány kínálta lehetőségek kihasználása érdekében a kutatási projektek, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint a Citizen Science kezdeményezések komplex digitális készségeket és átfogó kompetenciákat igényelnek, ideértve például az elemzést, a statisztikákat, a gépi tanulást, a mesterséges intelligenciát, a vizualizációt, valamint a kódírás és az algoritmusok felelős használatát.

A piaci szektorban és a civil társadalomban tevékenykedő szereplőknek speciális kompetenciákra van szükségük a nyílt tudomány megértéséhez. Az Aláírók, tekintettel arra, hogy a társadalommal való kapcsolattartás biztosításához szükséges készségeket a kutatói kompetencia elengedhetetlen összetevőjének kell tekinteni, javasolják ezek beépítését a felsőoktatási képzési programokba. A felsőoktatási intézmények stratégiai dokumentumaiban fontos szerepe lehet a nyílt tudományra vonatkozó intézményi állásfoglalásnak. Az Aláírók javasolják a nyílt tudomány gyakorlatának ösztönzését, az együttműködések erősítését a tudományos élet minden szereplőjével, kiemelten kezelve a pályakezdő kutatók szervezeteit, egyesületeit, és a fiatal kutatók közösségét. 

Felhívás

Az Európai Bizottság (EC), az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC), a Science Europe és az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA), valamint az UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) által megfogalmazott ajánlások mentén, továbbá illeszkedve az Európai Kutatási Térségről szóló bizottsági közleményben megfogalmazott kezdeményezésekhez és a Horizon Europe keretprogram vonatkozó alapelveihez, jelen nyilatkozat aláírói támogatják a nyílt tudomány gyakorlatának térnyerését és felhívják a tudományos élet hazai szereplőit, hogy aláírásukkal csatlakozzanak az állásfoglaláshoz.

Budapest, 2021 októbere

Kezdeményező szervezet

Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)

Támogató szervezetek

Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ)
Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK)
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)
Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)
Magyar Rektori Konferencia (MRK)
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB)
MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK)
Országos Doktori Tanács (ODT)
Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

Az állásfoglalás letöltése: Állásfoglalás a nyílt tudományról PDF (462 KB)