Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Digitalizálás, képzett munkaerő, versenyképesség
Az információs technológiai és az egészségipari termékeket fejlesztő cégeknek is érdemes megtelepedniük Magyarországon – mondta Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a III. Business Meets Government Summit konferencián, amelyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) Magyarországi Tagozata és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) rendezett.

A „csúcstalálkozót” évente azért rendezik meg, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki a kormányzat, az AmCham tagvállalatai és a legnagyobb befektetők között. Az eseményt megnyitó beszédében Ésik Róbert, a HIPA elnöke hangsúlyozta, hogy szervezete új stratégiára tért át a befektetések serkentésében: a mennyiség helyett a minőségre fókuszál, és a „Made in Hungary” (Magyarországon készült) mellett az „Invented in Hungary” (Magyarországon „feltalált”) típusú projekteket is előtérbe helyezi. Ezt a stratégiaváltást megalapozza, hogy az IBM Global Location Trends új jelentése szerint a Magyarországon létrejövő munkahelyek az ötödik legmagasabb hozzáadott értéket állították elő a világon 2016-ban.

Bársony Farkas, az AmCham elnöke a kamara sikerei között említette, hogy tevékenységükkel hozzájárultak a versenyképességet növelő magyar intézkedésekhez, többek között, a társasági adó csökkentéséhez, a munkát terhelő adók csökkentéséhez, az innováció ösztönzéséhez, a vállalati K+F tevékenységek új támogatási formáinak kialakításához. Meg kell azonban felelni az új kihívásoknak: az európai gazdasági versenyben ma a digitalizálás és a kompetitív munkaerő vezethet sikerre.

A konferencián részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint Magyarország kilenc hellyel feljebb lépett a világ országainak versenyképességi rangsorában, ami a befektetőkért folyó verseny szempontjából is fontos eredmény.

Bejelentette, hogy a korábbi versenyképességet javító intézkedések után jövőre újabbakat terveznek. Ezek közé tartozik, hogy a központi régióban 25 százalékos készpénz-támogatást nyújtanak azoknak a vállalatoknak, amelyek kutatás-fejlesztésen alapuló beruházást hajtanak végre.

Az előadást követő, „Magyarország – egy befektető szemszögéből” címmel folytatott beszélgetésen részt vett: Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke, Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos és Ésik Róbert, a HIPA elnöke. A beszélgetést Pongrácz Ferenc, az AmCham befektetéspolitikai munkacsoportjának vezetője moderálta. A beszélgetés résztvevői három elképzelt befektetővel „szembesültek”, akiket meg kellett győzniük arról, hogy Magyarországon valósítsák meg elképzeléseiket. Egy autóalkatrész-gyártó üzem és egy nemzetközi szolgáltató központ „létesítése” mellett szóba került, hogy egy hipotetikus, orvosi berendezéseket gyártó cég kutató-fejlesztő központot hozna létre Szegeden, ahol kétszáz mérnököt alkalmaznának berendezések mechanikai-elektronikai tervezésére, magas szintű szoftverek fejlesztésére, Ipar 4.0 megoldások kidolgozására. A hallgatóság és az AmCham tagjai szerint egy ilyen központ alapításakor a kulcsfontosságú elemek közé tartozik a képzett munkaerő jelenléte, a fizetés versenyképessége, a kutatás-fejlesztés helyi támogatása, az ország digitális menetrendje. A kérdést elemezve Pálinkás József elmondta, hogy Magyarországon a cégek – a jelentős közvetlen KFI-támogatások mellett – számottevő indirekt támogatást is kaphatnak az adókedvezményeken keresztül.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe szerint Magyarország nagy javulást ért el az egyetemek és vállalatok együttműködésében – ami annak köszönhető, hogy az elmúlt években együttműködéseket serkentő központokat hoztak létre. Ez azért fontos fejlemény a befektető szempontjából, mert a kutatási támogatások mellett azt is számba kell venni, hogy milyen szakmai környezetbe kerül a cég: biztosan adódnak olyan feladatok, amelyeket a közeli – elsősorban felsőoktatási – intézményekkel együtt oldhatnak meg. Ilyen szempontból Budapest és Szeged is jó választás. A szakemberekért azonban meg kell küzdeni, mert Magyarországon már jelentős vállatokban folynak digitális fejlesztések.

Ha a hozzáadott értéket tekintjük, nálunk a fizetések még mindig versenyképesek a vállalat számára. A szabályozási környezet stabil. A négy kiemelkedő orvosképzést nyújtó egyetem, az egyetemek környezetében megvalósuló informatikai és egyéb fejlesztések szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy egy információs technológiai – egészségipari beruházás számára Magyarország legyen a legvonzóbb a régióban.

Deutsch Tamás az elképzelt beruházás kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió egyik legambiciózusabb digitalizációs programja működik ma Magyarországon. Nagyarányú infrastruktúra-fejlesztés zajlik, a tervek szerint 2018 végére minden háztartásba elér a szupergyors internetszolgáltatás, erőteljesen fejlesztik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot. Míg a GDP-t tekintve Magyarország nem áll előkelő helyen, nálunk működik a világon a harmadik legjobb negyedik generációs (4G) mobil internethálózat. Az 5G-fejlesztések szempontjából ez az infrastrukturális adottság komoly versenyelőnyt jelent.

Pálinkás József hozzátette, hogy a digitális fejlesztéseknek, a gyors internethálózatnak köszönhetően egy-egy központban koncentrálódhat az ország különböző helyszínein megjelenő tudás, ami szintén a magyarországi telephely mellett szól.

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a befektetők nemcsak magyar munkaerőt fognak alkalmazni, ezért a szabályozási környezetnek, az ügyintézésnek is fel kell készülnie a külföldi munkaerő alkalmazására, a befektetői adminisztráció segítésére. Az ideköltözőknek megfelelő oktatást, lakást kell kínálni. Azok az idegen nyelvű iskolák és oktatási fejlesztések, amelyek már elindultak, szintén vonzóvá tehetik Magyarországot.

A döntéshozók és a vállalatvezetők ezután zárt ajtók mögött tárgyaltak az üzleti környezet, a kompetitív munkaerő és oktatás, a KFI és a digitalizálás kérdéseiről.

Utolsó módosítás: 2017. október 04.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500