Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Szimulációs technológiák, kiberbiztonság és okos gyárak az Ipar 4.0 projekttalálkozón Budapesten
A Central European Cooperation for Industry 4.0 című rendezvény 14 országból regisztrált résztvevőinek legérdekesebb konferenciatémái az emberek és robotok együttműködéséről, az okos gyárak adatkezeléséről és folyamattervezéséről szóltak.

Az információs technológia újabb és újabb ipari gyártási módszereket eredményező projektjeinek két napos budapesti seregszemléjét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), valamint az Európai Bizottság közösen szervezte. A cél a nemzetközi pályázati programokban való eredményes részvétel ösztönzése.

A hazai vállalkozások és kutatóhelyek akkor maradhatnak versenyképesek, ha erősíteni tudják regionális és globális kapcsolataikat a magas hozzáadott értékű termeléssel összefüggő ipari termelési rendszerek és technológiák fejlesztése terén – hangsúlyozta a rendezvény nyitóeseményén Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Visegrádi Csoport 2017–18-as magyar elnöksége lehetőséget nyújt a regionális vállalkozások, kutatóhelyek közös projektjeinek ösztönzésére, köztük annak a nagyon bonyolult folyamatnak a támogatására, amelyet ipar 4.0 „kódnévvel” illetnek.

Az ipar 4.0 a gyártás új üzleti modellt hoz létre – és megváltoztatja az emberek gondolkodását. Ezért fontos, hogy az egyetemi, kutatóintézeti és ipari partnerek megvitassák elképzeléseiket erről a valóban nagy átalakulásról, amely a termelést és az egész társadalmat érinti. Az NKFI Hivatal számára nagyon fontos a kkv-k támogatása ebben a folyamatban, mert a kis- és közepes vállalkozásoknak valószínűleg nincs elég emberi és anyagi erőforrásuk ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új trendhez. A konferencia segíthet abban, hogy a kkv-k – és nagyobb léptékben a régió országai – az ipar átalakulásának aktív szereplői legyenek.

Pálinkás József hozzátette: a budapesti rendezvény kapcsolatépítési platform, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a régió országaiból származó vállalkozások és kutatóhelyek sikeres szerepléséhez a nemzetközi pályázati programokban. Az NKFI Hivatalt ezen törekvésében az Európai Bizottság Horizont 2020 innovációs pályázati keretprogramjáról 2017 nyarán megjelent jelentés is megerősítette, amely szerint a nyertes pályázatokban részt vevő szervezeteknek mindössze 8,5%-a származik EU13 országból, amelyek a támogatások 4,4%-át nyerik el.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az esemény aktualitására hívta fel a figyelmet. Az utóbbi években a magyar ipar növekedési rátája átlagosan 4%, részesedése a GDP-ben 24%. A kormány feladatának tekinti a fejlődés támogatását: ennek érdekében született az Irinyi-terv, amely jelentősen növelni kívánja az ipar GDP-beli részesdését. Az iparstratégia végrehajtása során a döntéshozók figyelembe veszik az ipar 4.0 követelményeit, és mobilizálják az Irinyi-tervhez kapcsolódó támogatási programokat.

Lepsényi István kitért a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szervezésében tavaly alakított Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformra, melynek már kb. száz tagja van: kisvállalkozások, nagyvállalatok, kutatóintézetek és egyetemek.

A konferencián felszólaló Vittoria Alliata di Villafranca, az EU Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatójának feladatai közé tartozik, hogy elősegítse és ellenőrizze a Közép-Európa (és benne Magyarország) számára megszavazott, strukturális alapokból érkező támogatások megfelelő hasznosítását. Az összeg jelentős részét innovációs beruházásra kell fordítani. A kutatásba és a tudományba való befektetés szigorú követelménye, hogy igazodnunk kell az EU nagy kutatási programjaihoz és hogy a kutatási-innovációs támogatás intelligens specializációs stratégia keretében érjen célba. A stratégiának megfelelően a regionális partnerek (egyetemek, kutatóintézetek, ipari szereplők, üzleti partnerek, kormányok) megvitatják, melyek egy régió erősségei, és eldöntik, hogyan működjenek együtt – ki-ki a saját eszközeit használva –, hogy az erősségekre alapozva jelentős, innovációra alapozott fejlődést érjenek el. Bár az innováció regionális szinten valósul meg, a régiók nem zárt egységek, hanem egymáshoz kapcsolódnak az eredményesség, az előrelépés érdekében – ez a lényege a két éve elindított „Smart specialization cooperation in Central Europe” kezdeményezésnek.

A rendezvényen John Cleuren, az Európai Bizottság gyártástechnológiai programokért felelős szakértője előadást tart a Horizont 2020 keretprogram 2018–2020-as időszakra vonatkozó, várhatóan 2017 őszén megjelenő felhívásairól, amelyek tervezett keretösszege eléri az 1,6 milliárd eurót. Az NKFI Hivatal munkatársai többféle pályázati lehetőséget ismertettek.

Az ipar 4.0 koncepció kialakulásának folyamatát, megvalósításának lehetőségeit, példáit több neves előadó elemezte. Markáns adatokat idézett Engelbert Westkämper professor emeritus (Stuttgarti Egyetem, Fraunhofer IPA): 50 évvel ezelőtt Európában a gyáripar járuléka átlagosan 30% volt a GDP-ben, ma átlagosan 16%. Emiatt kb. tízmillió munkahely szűnt meg Európában, csak a gyáriparban. Változtatásra van tehát van szükség, és ennek eszköze lehet az ipar 4.0. De mit takar valójában ez a kifejezés, amelyet negyedik ipari forradalomnak is neveznek?

Mosotori László, a SZTAKI igazgatója abból indult ki a magyarázathoz, hogy a számítógép-tudomány, az információtudomány és -technológia, illetve a gyártástudomány és -technológia párhuzamosan fejlődik, és kölcsönösen befolyásolja egymást. A gyártás természetesen felhasználja az információs technológia legújabb eredményeit, de bonyolultsága miatt mindig új kihívások elé állítja partnerét. Ennek eredményeként a két terület konvergál egymáshoz. Ez a konvergencia hozza létre a kiberfizikai rendszereket, és ezek gyártásbeli felhasználásából születnek a kiberfizikai termelőrendszerek – az ipar 4.0.

Az ipar 4.0 felé vezető úton Magyarországon fontos szerep jut a nemrég alakult, NKFI Hivatal által koordinált EPIC kiválósági központnak. Monostori László hangsúlyozta a kooperáció – a gépek, a gépek és emberek, az emberek, a lokális és nemzetközi szervezetek közötti kooperáció – fontosságát.

A konzorciumépítő rendezvényen részt vevő mintegy 100 szervezet között kiegyensúlyozott volt az innovatív vállalkozások és a kutatóhelyek aránya, amelyek többek között az okos termelési rendszerek, az intelligens minőségbiztosítási rendszerek, a virtuális valóságra épülő szimulációs technológiák, valamint a kiberbiztonság és a felhőszolgáltatások területén terveznek új projekteket. A rendezvény a finanszírozási és kapcsolatépítési lehetőségek bemutatásán túl a konkrét projekt-ötletek bemutatására és pályázati együttműködések elindítására is teret biztosított a közép-európai régió vállalkozásai és kutatási intézményei számára.

Kapcsolódó cikkek:

Robottervezők és okos gyárak fejlesztői az Ipar 4.0 projekttalálkozón Budapesten

Utolsó módosítás: 2017. szeptember 27.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500