Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
FP7 mérleg: jelentősen elmaradt sikerarány a 2004-ben csatlakozott országoknál
2013-ban ért véget az 55 milliárd eurós költségvetésű FP7 kutatási és technológiafejlesztési keretprogram. Ennek utóértékelésével az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága nemzetközi szakértői csoportot bízott meg, amely az eredmények és hatások bemutatásán túl javaslatokat tett a programok jövőbeni eredményességét javító teendőkre.

A lezárult keretprogram forrásainak aránytalan elosztása nem az új tagállamok elleni elfogultság jele – szerepel a testület jelentésében.

Hét éve során, 2007-2013 között az FP7 keretprogram mintegy 55 milliárd eurót fordított kutatás-fejlesztési projektek finanszírozására, ami az EU teljes K+F kiadásának 3%-át tette ki. Ebben a periódusban több mint 139 000 projektjavaslatot adtak be a korábbinál bővebb K+F+I forrásokra, ezek közül 25 000 nyert támogatást – áll az értékelésben. A finanszírozás 44%-át egyetemek nyerték el, őket a kutatási szervezetek (27%) és a nagyvállalatok (11%) követik, míg a kkv-k részesedése 13% volt; a közszféra (3%) és a civil szervezetek (2%) kisebb szerepet játszottak.

Ezen belül a magyarországi szervezetek összesen 287 millió eurónyi forrást nyertek el, ami a program teljes költségvetésének 0,6%-át jelenti. A tagállamok 28-as rangsorában ezzel a középmezőnyben, a 16. helyen állunk, a 2004-ben csatlakozott országok (EU-13) között viszont Lengyelország után Magyarország volt a második legeredményesebb. Egyértelmű azonban, hogy a források elosztásában az EU-13 alulreprezentált: ezeknek az országoknak a részesedése mindösszesen 4% volt. Az EU-átlagtól jelentősen elmaradt sikerarány és a feltűnően alacsony részesedés a szakértői csoport értékelése szerint nem az előítéletek vagy az elfogultság jele, hanem az innen benyújtott pályázatok gyengébb színvonalából adódott.

Tény, hogy az FP7 a közvetlenül pályázható K+F+I forrásaiból azok a tagállamok – Franciaország, Németország, Hollandia és Nagy-Britannia – részesültek a legnagyobb arányban, ahol a kutatói és innovációs ökoszisztéma eleve a legfejlettebb. A 2004-ben csatlakozott országokban ugyanakkor a hazai innovációs finanszírozás annyira szűkös volt a keretprogram időszaka alatt, hogy az FP7 még ezekkel a korlátokkal is fontos szerepet töltött be a fejlesztésben – hangoztatják az értékelők.

A szakértői jelentés főbb megállapításairól szól rövid összefoglalónk: Mérlegen az uniós K+F keretprogram - Az FP 7 (2007-2013) ex-post értékelése

A teljes szakértői jelentés itt érhető el: https://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/fp7_final_evaluation_expert_group_report.pdf

 
Utolsó módosítás: 2016. február 04.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500