Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Rendkívüli követ a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak nemzetközi hasznosításáért
A 2014–2020-as ciklusban európai uniós forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb hazai beruházás, a szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással. A nemzetközi konzorcium szervezésével és a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosításával kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására kapott ma követi megbízást Fülöp Zsolt fizikus.

Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (European Research Infrastructure Consortium, ERIC) szervezésével – a prágai és bukaresti létesítményekkel együtt – lesz teljes. Az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amiből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium megalakulása esetén a működési költségekhez való magyar hozzájárulás jelenleg évente 2,4 milliárd forintra becsülhető.

Az ELI-ERIC megszervezésére, a konzorcium lehetséges tagjainak felkutatására, továbbá az ELI-létesítmények kutatási kapacitásainak hazai és nemzetközi hasznosítására, és az ezzel kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke kezdeményezte Fülöp Zsolt, az MTA doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének korábbi igazgatója rendkívüli követi kinevezését.

 

Fülöp Zsolt megbízólevél átadás
Fülöp Zsolt (jobbra) 2017. január 27-én vette át Szabó Lászlótól, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárától az Áder János köztársasági elnök által aláírt megbízólevelet

 

A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum használatba vétele 2017 tavaszán várható, ezután a lézeres berendezések összeszerelését és próbaüzemét követően a kutatóközpont várhatóan 2019-től üzemel majd teljes kapacitással. Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatás-orientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, mely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja majd a nemzetközi kutatói közösség szolgálatába. A fejlesztés az ELI kutatóközpontoknak helyet adó országokban várhatóan a regionális beruházásokat is ösztönözni fogja. 

A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt produkált legtöbb és időben legrövidebb impulzusaival. Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI Attosecond Light Pulse Source, ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját alkalmazza – különös tekintettel a koherens extrém ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra. A létesítmény küldetésének másik fő eleme a 200 PW csúcsintenzitású impulzusok előállításához szükséges tudományos és technológiai fejlesztések elősegítése. Az ELI-ALPS elsősorban a tudományos kutatói alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára  biztosítja majd a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecske impulzusok egyedülálló kombinációját, legfeljebb öt százalék arányú ipari célú felhasználás mellett.  

Az ELI Irányító Testülete 2009. október 1-jén Prágában döntött úgy, hogy Csehország, Magyarország és Románia közösen valósíthatja meg az ELI elosztott infrastruktúráját. Ez az első alkalom, hogy egy nagy, közös kutatási infrastruktúra új EU-tagországokban épülhet meg. Az attoszekundumos impulzusokkal Szegeden foglalkoznak, a nagy teljesítményű másodlagos forrásból történő, másodpercenként akár tízszer „tüzelő” beamline Csehországban, Prágában épül, Romániában, Bukarestben pedig fotonukleáris kutatóközpont jön létre, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára.

Utolsó módosítás: 2017. február 09.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500