A Hivatal
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Magyarországi magvető tőkealap létrehozásának lehetősége - megvalósíthatósági tanulmány
A high-tech, innovatív, kezdeti életciklusban levő, kis- és középvállalkozások támogatása Magyarországon az elmúlt években kiemelt szerepnek örvendett. A kiemelt támogatottsági szerepkört a 2007-2013-as időszakra elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv is alátámasztja, amely deklaráltan és leosztott forrásokon keresztül támogatja a high-tech technológiákba irányuló vállalkozói innovációt.

A kockázati magántőke (private equity) piac és egyben a kockázati magántőke befektetések Magyarországon az elmúlt 5-7 évben alakultak ki. A nagy európai kockázati magántőke alapok Magyarországon ma már jelentős összegeket helyeznek ki tőkefinanszírozásokon keresztül, legkülönbözőbb iparágakba és legkülönbözőbb konstrukciókon keresztül.

A 2008-ban elindított Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram (Jeremie program) is hasonló célkitűzésekkel vált a gazdasági támogatáspolitika elemévé, viszont a Jeremie program kereten belül a high-tech innováció, korai életciklusban levő magvető vállalkozások támogatása nem kiemelt prioritás.

Európa fejlett gazdaságaiban a kezdő, high-tech, innovatív vállalkozások támogatása jól kialakított és kiforrott struktúrákon keresztül valósul meg. Üzleti angyal hálózatok, inkubációt támogató programok, start-up-, magvető és kockázati magántőke befektetési alapok működése az üzleti- és befektetési élet szerves része. Az ilyen típusú programok és alapok központi, állami forrásokból való támogatása biztosítja azt, hogy az innováció magas-színtű támogatása egy vállalkozás minden fejlődési ciklusában hatékonyon módon elérhető legyen.

A magvető fázisban levő vállalkozások kockázati magántőke alapokon keresztüli tőkefinanszírozása az USA-ban a legkifejlettebb, Európában leginkább Németország és Dánia tekinthető elöljárónak a magvető tőkealapok működtetésében, állami támogatás és hozzájárulás mellett. Svédország, Írország és Hollandia ugyancsak fejlett kockázati magántőke, és ezen belül magvető tőke, piacokkal rendelkezik.

Az NKTH a nemzetközi legjobb gyakorlathoz csatlakozva felismerte, azt hogy egy kezdeti életciklusban levő vállalkozás fejlesztési és növekedési elképzeléseit, ezeknek piaci relevanciáját és fenntarthatóságát a legjobban a magántőke befektetők képesek mérni és hatékonyan értékelni, ezért célszerű az ilyen típusú befektetők bevonása a támogatási döntések meghozatalába.

Magyarországon létrehozandó, az NKTH felügyeletében, államilag támogatott magvető tőkelapot a következő makrogazdasági, vállalkozásfinanszírozási és fejlesztéspolitikai tényezők teszik szükségessé:

  • Az általános gazdasági lelassulás következtében az exportképes kis- és középvállalkozói (KKV) szektor nagyon kedvezőtlenül érintett, megrendelések csökkenése a profitabilitásuk és hatékonyságuk csökkenését hozza magával, ugyanakkor a jelenkor pesszimista gazdasági kilátásai negatívan hatnak a vállalkozói kedvre
  • Magyarországon a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor és ezek közül legfőképp a kezdeti fázisban levő (induló vagy start-up) vállalkozások köre rendkívülien nehezen és drágán jut hozzá banki finanszírozáshoz vagy start-up hitelhez fejlesztéseik, K+F tevékenységeik és innovációik támogatására
  • A magán szektor nem oldja meg a kezdeti fázisban levő vállalkozások finanszírozását, Magyarországon jelenleg nem működnek magvető tőkealapok. Ez egy alapvető piaci hiányosság (market failure) jele, amely hosszú távon kedvezőtlenül hat a KKV szektor fejlődésére, a vállalatok K+F és innovációs tevékenységeire
  • Az államilag és Európai Uniós forrásokból támogatott inkubátor és kezdő vállalkozásokat támogató programoknak a tökéletes kiegészítője lehet egy újonnan, kimondottan kezdeti fázisban levő innovatív vállalkozások tőkefinanszírozására létrehozott magvető magántőke alap

A nemzetközi tapasztalatok és legjobb gyakorlatok áttanulmányozása során két nagyon jelentős és fontos megállapítást tehetünk a magvető tőkealapok működéséről.

  1. Az első az, hogy a magvető tőkealapok rendszerint állami támogatással és finanszírozással jönnek létre, általában komplex kezdő vállalkozásokat támogató programok keretén belül
  2. A második nagyon fontos megállapítás az, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a magvető tőkealapok rendkívülien kockázatos alapoknak minősülnek, a befektetett tőke elért megtérülési hozamai minimálisak – 4-5% (minimális IRR szintek)

Ezen tapasztalatoknak a figyelembe vételével a Magyarországon létrehozandó magvető tőkealap kapcsán, a következőt javasoljuk:

  • A teljes magvető tőkealap program lebonyolítását az NKTH egy kinevezett Központi Alapkezelőre bízza, amelyet teljes körűen megbíz a befektetési struktúra felállítására és befektetési stratégia megvalósítására. A Központi Alapkezelő közreműködő entitáskánt vesz részt a folyamatban, kizárólagos feladata az alapkezelés technikai lebonyolítása 
  • Egy fund-of-funds struktúra létrehozása javasolt, amelyet az Innovációs Alapból (KTIA) lehívott összegekből lehetne feltőkésíteni 
  • A Központi Alapkezelő pályázati úton kiválasztja azt a 3-4 alapkezelőt, amelyekbe kihelyezi a rendelkezésre álló tőkefinanszírozásra irányuló forrásokat. A magvető tőkealap a létrejövő alapok tőkéjének maximum 80%-át biztosíthatja, a fennmaradó részt magánforrásból kell biztosítani 
  • A kiválasztott alapkezelők elsődleges szelekciós kritériuma az alapkezelő befektetési tapasztalata és az alapkezelő munkatársainak egyéni befektetési tapasztalata (track-record megléte és bemutatása) 
  • A magvető tőkealap befektetéseit egy akkreditált coach hálózat segíti elő, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett vállalkozások hozzájussanak a tőkefinanszírozáshoz, és hogy a befektetések sikeresen meg tudjanak valósulni 
  • A végső kedvezményezett high-tech, innovatív kezdővállalkozásoknak kell minősülni, amelyeket a következőkkel támaszthat alá:
    • Legalább elkezdett szabadalmi eljárás
    • Legalább elkezdett folyamat a szellemi termékek bejegyzésére
    • Legalább elkezdett folyamat a szerzői jogvédelem megszerzésére

  • A befektetett vállalkozásokba szerzett részesedést az alapkezelők hagyományos módon értékesítik szakmai befektetőknek, a vállalat menedzsmentjének vagy más pénzügyi befektetőnek. A Jeremie programban résztvevő alapok potenciális második körös befektetői lehetnek a high-tech, innovatív vállalkozásoknak

A magvető tőkeprogram megvalósításának első és egyben legfontosabb lépése a Központi Alapkezelő kinevezése vagy létrehozása a teljes program lebonyolítására. Az NKTH legfontosabb feladata a stratégiai iránymutatás és a források biztosítása a Központi Alapkezelő számára, ugyanakkor az Alapkezelő feladatainak kijelölése, feladatok elvégzésének ellenőrzésére és a szükséges stratégiai támogatottság biztosítása.

A megvalósíthatósági tanulmány teljes terjedelemben letölthető:

Budapest, 2009 február.

Utolsó módosítás: 2015. január 21.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500