A Hivatal
A Hivatal kiadványai
2009. július 27.
Az Innov Hungaricum Kft. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából készítette el a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2002 évi nyertes projektjeinek utólagos értékelését.
2009. április 14.
Az NKTH Technológiai Inkubátor Program néven egy komplex támogatási program elindítását tervezi.
2009. február 13.
A Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából készítette el a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) 2005 és 2008 közötti tevékenységéről szóló jelentését.
2007. november 20.
Európában mintegy húsz esztendeje folyik a vita arról, hogyan lehetséges az állami kutatóintézetekben keletkezett tudást a magán szektorban piaci termékké változtatni. Milyen államieszközök alkalmazhatók a technológiai transzfer ösztönzése érdekében, milyen legyen azegyetemek és a vállalkozások kapcsolata, milyen mechanizmusok érvényesüljenek atudomány és az ipar között a piaci versenyképesség növelése érdekében.
2007. szeptember 09.
A kutatást az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft – a Magyar Innovációs Szövetség és az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, mint alvállalkozók közreműködésével – végezte el, az NKTH KÖZKUT_06 „Az innovációs- és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében” címmel nyertes pályázata alapján.
2007. július 11.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) több olyan kutatás-fejlesztési projektet támogat, melyekben megjelenik a környezetvédelem. A Hivatal által meghirdetett Jedlik Ányos Program, Teller Ede Program, Asbóth Oszkár Program, valamint Pázmány Péter Program keretében megítélt támogatások mintegy 20-30%-a környezetvédelmi projektekre jutott.
2006. november 10.
Ma már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a fejlett társadalmak mindennapi életének része a tudomány és az innováció. A tudományos ismeretek gyors növekedése miatt az emberek egyre nehezebben tudják befogadni az új eredményeket, és beépíteni azokat mindennapi életünkbe. Másrészről az állami támogatásokat igénybe vevő szervezeteknek számot kell adnia arról, jól gazdálkodott-e az adófizetők pénzéből, és a tudósok munkája valóban hasznára válik-e a társadalomnak. A társadalom, a tudományos világ és a vállalatok közötti kommunikáció tehát mindegyik szereplő számára létfontosságú, annak színvonala visszahat a társadalom fejlődésére és jólétére.
2006. szeptember 07.
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) feladata az iparjogvédelem és az eredeti szellemi termékek jogvédelme. A kutatási eredmények megjelenhetnek konkrét innovatív termékben, valamint szellemi termékekben.
2006. július 18.
A globális versenyképesség szempontjából a tudás létrehozása, hasznosítása és diffúziója a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált. Ezért alapvető az, hogy az innovációs folyamatot mérő indikátorok tükrözzék ezeket a változásokat, és az innováció-politika alkotói számára az elemzés megfelelő eszközeiként szolgáljanak.
2006. április 13.
A magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében az elmúlt években elengedhetetlenné vált a nemzeti innovációs rendszer megújítása, egy kiszámítható fejlődési pálya kijelölése. Ennek érdekében 2003-ban megkezdődött az innovációs rendszer átfogó reformja.
2006. március 01.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005-ben Innovációs Tavasz néven rendezvénysorozatot szervezett annak érdekében, hogy a szakmai közösséget segítse az innováció jelentőségének felismerésében és mozgósítsa a gyakorlati hasznosítás érdekében . A széles körű szakmai vita legfőbb kérdésköre, hogy mely területek számítanak húzóágazatnak Magyarországon, hol vannak a magyar gazdaság kitörési pontjai.
2005. szeptember 13.

A kutatói mobilitás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban az EU tagországaiban, mint a gazdasági versenyképesség egyik tényezője. A kutatói mobilitást több szempontból lehet vizsgálni: interszektoriális mobilitás; külföldön történő munkavállalás és tanulás; külföldön dolgozó kutatók hazatérése és reintegrációja. Jelen tanulmány a hazai költségvetési kutatóhelyek és a vállalatok közötti kutatói mobilitás kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja az állami eszközökkel elérendő célokat, amelyek többfélék lehetnek:

  • Kutatói karrierépítés ösztönzése, különösképpen a pályakezdő kutatók esetében
  • Hazai kis-és középvállalatok innovativitásának előmozdítása a fejlesztéshez szükséges emberi erőforrások biztosításával
  • Tudástranszfer ösztönzése egyetem-vállalat között az ehhez szükséges emberi erőforrások biztosításával.
2005. augusztus 26.
A Kooperációs Kutató Központok (KKK) a befogadó egyetem és gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, alapítványok (a továbbiakban: társaság) együttműködésén alapuló olyan „konzorcium”, amelynek működését a KKK szerződés szabályozza, és amelynek döntéseit egy irányító Tanács hozza. A tanulmány a KKK és a társaságok együttműködési formáival, az együttműködés során felmerülő gazdasági-elszámolási kérdésekkel, a különböző K+F kedvezmények igénybevételével foglalkozik.
2005. augusztus 26.
1999-ben az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) Kooperációs Kutató Központ (a továbbiakban KKK) néven programot hirdetett meg annak a kormányzati prioritásnak érvényesítése érdekében, hogy „erősítse a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatát; olyan intézményhálózatot hozzon létre, melyben megvalósul az oktatás, a K+F, a tudás- és technológia-transzfer stratégiai célú integrációja; továbbá elősegítse valódi műszaki áttörést eredményező, új technológiai tudást létrehozó kutatási programok megvalósítását”.
2005. augusztus 10.
A 2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról hozta új alapokra az innováció állami finanszírozását. Ez több, addig külön funkcionáló alapot egyesített, és kiadásaik finanszírozására egy új járulékfajtát, az innovációs járulékot vezette be.
2005. július 11.

Módszertani Útmutató a kutatóhelynek minősülő, illetve azzal rendelkező költségvetési szervek, közalapítványok és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott közhasznú társaságok szellemitulajdon-kezelési szabályzatának kidolgozásához.

2004. november 15.
A magyar innovációpolitika 2002-2003 során megújult. A kormányzat jelentős változásokat kezdeményezett az innováció kormányzati struktúrájának és finanszírozási rendszerének átalakítása, valamint az innováció törvényi feltételeinek biztosítása érdekében, és megkezdődött az innováció nemzeti rendszerének kialakítása. A változtatás célja: Az innováció gazdasági hasznosulásának elősegítése.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500