A Hivatal
Kiadványok a KFI területéről
2013. november 18.
Elkészült a „Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo”, amely célul tűzi ki, hogy Budapest az évtized végére a régió startup központjává váljon. Az ehhez szükséges eszközöket a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal valamint a hazai startup közösség szereplőiből álló BudapestHUB dolgozta ki.
2010. szeptember 15.
E dokumentum az oktatási ágazat kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának a megalkotását támogató TÁMOP projekt keretében készült. A tanulmányt a CONVINCIVE Tanácsadó Bt. készítette a Magyar Innovációs Szövetség megbízásából.
2010. szeptember 10.
Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz lefektetett elv mentén igyekszik segíteni az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politikájának megvalósulását. Az Európai Bizottság minden évben éves jelentést (SME Performance Review) készít, valamint ténylapokon (Fact Sheets) értékeli, hogy az egyes tagállamokban miként valósult meg az intézkedéscsomag. A ténylapokon különböző fejezetekben információkat kaphatunk az adott országra vonatkozóan a kkv-k szerkezetéről, összevetést láthatunk az uniós átlaghoz viszonyítva, jó gyakorlatokat ismerhetünk meg, illetve nyomon követhetjük a kkv-politika tagállami alakulását.
2010. szeptember 10.
A hazai kutatás-fejlesztés támogatásában érintett kormányzati szervek és kutatóintézmények szoros együttműködésének köszönhetően a 2004–2010 közötti időszakban a kutatási eredmények hasznosítása jelentős átalakuláson ment keresztül, e rövid időszak alatt komoly eredményeket könyvelhetett el. Mára az intézmények többsége jó alapokkal rendelkezik, hogytovább fejlessze, illetve az európai uniós és globális trendek szerint formálja a közhasznú kutatási eredmények hasznosítására irányuló tevékenységét.
2010. szeptember 10.
A gazdasági válság, valamint az egyre súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák kezelésére a politikusok egyre gyakrabban emlegetik a válságból való kiút gazdaságélénkítô, munkahelyteremtô csodaszereként a „zöld gazdaság”-ot. Környezettudósok, környezetpolitikusok régóta foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, és a fenntartható fejlődés, integrált környezetpolitika, a gazdaság „zöldítése”, zöld adórendszer (az adórendszer zöldítése), fenntartható fogyasztás, megújuló energiapolitika, környezetvédelmi ipar, innováció a környezetvédelmi iparban,stb. hozható leginkább összefüggésbe a „zöld gazdaság”-gal.
2010. szeptember 10.
Amint ez ismeretes, az elmúlt évtizedekben a gyorsan növekvő mikro-, kis és középvállalatok (a kkv-k) világszerte a gazdasági növekedés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak, s ezért a szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a fejlett országok gazdaságpolitikai gyakorlatában reflektorfényben áll.
2010. szeptember 10.
A tanulmányt a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja készítette a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kérésére. A tanulmány témája a fejlődést segítő és gátló tényezők empirikus megközelítésű feltárása, azonosítása, és lehetséges kezelésükre szolgáló gazdaságpolitikai javaslatok megtétele.
2010. szeptember 10.
Magyarország, két évvel uniós taggá válása után, komoly válaszút elé került: vagy megállít egy negatív tendenciát és kihasználva az Uniós tagság nyújtotta felhajtóerõket soha nem látott fejlõdési pályára áll, vagy a negatív spirál fokozatosan lehúzza a gazdasági és politikai válságok káoszába. A mindezt kezelni hivatott kormányzati program már elkészült. Amit az alábbiakban kínálunk, az a legfontosabb teendõkhöz és kapcsolódó területekhez ajánl viszonyítási értékeket. Belehelyezve a vonatkozó magyar adatokat azokban nemzetközi trendekbe, átlagokba, amikbõl többnyire megítélhetõ egy irányzat eredményes, netán problematikus volta.
2010. szeptember 10.
A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a biztonságos élelmiszer- és vízellátás, a világszerte növekvő energiaigény, a fosszilis energiahordozók árának rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az EU tagországait, köztük Magyarországot is.
2010. szeptember 10.
Az elemzés célkitűzése, hogy az induló innovatív vállalkozások számának és innovációs tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság által „Young Innovative Companies” néven elismert kormányzati ösztönző séma bevezetését előkészítse.
2010. szeptember 09.
Készült „A vállalati K+F ráfordítások ösztönzésének lehetőségei” tárgyú, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által irányított kutatási program keretében.
2009. augusztus 31.
Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága elemző országtanulmányát a magyar innovációs rendszerről, az OECD, a világ egyik legelismertebb nemzetközi intézményének a témával foglalkozó kiváló szakemberei készítették el. Az OECD tanulmány (OECD Reviews of Innovation Policy – Hungary, 2008) célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára. A tanulmány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kiadásában megjelent magyar nyelven, valamint minden érdeklődő által elérhető az NKTH honlapján.
2008. december 10.
E tanulmány témaköre – a tudásalapú gazdaság és társadalom – rendkívül aktuális önmagában, de az EU-hoz való csatlakozás, a Lisszaboni Stratégia (nem maradéktalan) teljesülése, a gazdasági növekedés megtorpanása stb. még inkább aktuálissá tette és teszi azt.
2008. június 12.
Magyarországon, csak úgy, mint a világ fejlett országaiban az innováció finanszírozását több különálló forrás biztosítja. Ezért az innovációs tevékenységekre fordított kiadások összesítése kiterjedt kutatómunkát igényel. A Magyar Nemzeti Innovációs Rendszer című tanulmány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából, a 2007/2008 évi OECD innovációs ország-jelentés háttértanulmányként készült el. Az elemzés bemutatja a magyar nemzeti innovációs rendszer (NIR) kulcselemeit, értékeli annak működését, és számos pontban érint az innováció finanszírozását.
2007. július 11.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányított szakterületeinek tudomány-, technológia és innováció-politikája.
2006. szeptember 15.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a hazai innovációs menedzser képzés elterjesztése, kiszélesítése érdekében ebben a könyvben foglalta össze - a GKM támogatásával - eddigi elméleti és gyakorlati tapasztalatait.
2005. október 10.
Az Európai Unió az ún. lisszaboni stratégia keretei között határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ennek legfontosabb feltételeként a tudásalapú gazdaság kiépítését jelölik meg. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak a kutatási-fejlesztési tevékenység javításának – az oktatás és képzés korszerűsítésének és fejlesztésének tennivalóit már korábban programba foglalták –, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének.
2005. szeptember 15.
A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium megbízásából a Magyar Innovációs Szövetség - az INNOSTART és a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége közreműködésével - javaslatot tesz arra, hogy a 2007-2013-as Nemzeti Fejlesztési tervben indítsunk központi programot az innovatív kezdő vállalatok szervezett társfinanszírozásának – az úgy nevezett inkubációnak – kormányzati segítésére.
2005. július 20.
A világgazdaság mai körülményei között a gazdasági siker az alkalmazott szellemi javaktól függ. Hazánk gazdasági növekedésének is a feltétele a verseny-, illetve exportképes termékek és szolgáltatások bővülése. Ehhez kutatás-fejlesztésre, eredményeinek alkalmazására, az innováció ösztönzésére van szükség.
2005. május 15.
A gazdaság növekedését számos tényező befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy termelés megfelelő erőforrások, inputok nélkül nem képzelhető el.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500