A Hivatal
A hónap kutatója
2016. március 30.
Horváth Sándor az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Jelenkortörténet témacsoport vezetője. Február 1-jén az ő vezetésével indult a „Kulturális ellenállás: az ellenzékiség kulturális örökségének megértése az egykori szocialista országokban” című konzorciális projekt, amely Horizont 2020-támogatást élvez. Az NKFIH (OTKA) az elmúlt három és fél évben a „Kollaboráció a szocialista korszakban. Az állambiztonság társadalomtörténeti forrásai” című kutatását támogatta; a munka a végéhez közeledik.
2016. február 23.
Kereszturi Ákos az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában (MTA CSFK) dolgozik, az Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium vezetője; ő koordinálja az ORIGINS névre hallgató nemzetközi COST-projekt Mars-alprogramját. Újvári Gábor az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetének volt tudományos főmunkatársa, jelenleg szintén a CSFK-n belüli Földtani és Geokémiai Intézetet erősíti. Korábban mindketten elnyerték az OTKA posztdoktori támogatását, 2016. január 1-től pedig a „Marsi üledékes képződmények vizsgálata földi analógiák alapján és kapcsolódás európai űrprogramhoz” (COOP-NN-116927) című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projektet irányítják.
2016. január 16.
Jordán Ferenc az MTA Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója. Néhány éve tért haza Olaszországból: a Microsoft Research trentói kutatóintézetében dolgozott. Az NKFIH 2015 szeptemberétől támogatja „Trofikus hálózatok összehasonlító dinamikai elemzése” című projektjét.
2015. december 20.
Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a biotechnológia társadalmi megítélését tanulmányozta. Új projektjében az asszisztált reproduktív technológiák gyakorlatát vizsgálja.
2015. november 30.
Bacsárdi László mérnök-informatikus és bankinformatikus mérnök, intézetigazgató egyetemi docens: a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Karán harmadik éve irányítja az Informatikai és Gazdasági Intézetet; óraadó a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén. Az NKFI-nél januárban indult posztdoktori projektje, a „Kvantumalapú műholdas kommunikáció vizsgálata”.
2015. október 30.
Bojtár Imre professzor a Műegyetem Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének tanára. 2003-ban megalapította a BME Biomechanikai Kutatóközpontját, amelyet évekig ő irányított. Mostani NKFI-programja, a „Humán anyagok in vitro vizsgálata és azon alapuló anyagmodellek definiálása” 2016-tól „nagy összegű” támogatást élvez.
2015. szeptember 30.
Katona István az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) dolgozik, a Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoport vezetője. Korábban a Wellcome Trust, az Európai Kutatási Tanács, a Norvég Alap–OTKA támogatását is elnyerte. Legújabb programja 2016-tól az NKFI kiemelt támogatását élvezi. Korábbi mentora, Freund Tamás szerint „meredeken felfelé ívelő karrier vár rá”, ő pedig már saját csoportját dicséri: „Igazi alkotóközösség a miénk, ahol mindenki saját korának, tapasztalatának megfelelően teszi a dolgát. Fantasztikus erő van ezekben a húszas, harmincas éveikben járó fiatalokban.”
2015. augusztus 30.
Győri Erzsébet geofizikus, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában dolgozik, az ugyancsak hosszú nevű Szeizmotektonika és Földrengés-veszélyeztetettség Kutatócsoport vezetője. A csoport, többek között, a Pannon-medence szeizmicitását, földrengés-veszélyeztetettségét, a földrengések időbeli eloszlását, statisztikai tulajdonságait vizsgálja.
2015. július 30.
Balázs Lajos professor emeritus 1997 és 2009 között irányította az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetét. Az OTKA több alkalommal támogatta a kutatásait, köztük azt is, amelyről július elején így számolt be az MTA honlapja: „Az MTA CSFK, az ELTE, illetve az NKE kutatóiból álló csoport felfedezte a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát, egy hatalmas, kilenc gamma-kitörésből (GRB) álló gyűrűt. Átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét.”
2015. június 30.
Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi tudása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a „sikeres vezető kutatói pályával rendelkező tudósok” kategóriájában Lendület-pályázatot nyert. Kutatásait az NKFI (OTKA) is támogatja.
2015. május 30.
Marosi György egyetemi tanár, a Műegyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékén a Gyógyszer-, Környezeti és Biztonságtechnológiai Kutatócsoport vezetője. Ahogyan a csoport honlapján írják: „A tanszéken kifejlesztett új elméleti és gyakorlati módszerek alkalmazásával az anyagtudomány számos területén sikerült előrelépést elérni. Ezek eredményeként a kutatócsoportot EU-projektek koordinálására és több nemzetközi konferencia szervezésére kérték fel a közelmúltban.” Kutatásaikat az OTKA is rendszeresen támogatta.
2015. április 30.
Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái „a magyar női pszichoanalitikusok első generációjának életműve szakma- és társadalomtörténeti kontextusban; pszichoanalitikus nőiség- és szexualitáselméletek; a szexuális orientációk és szexuális kisebbségek pszichológiai és társadalmi vonatkozásai; pszichoanalízis és nőirodalom”. Most futó OTKA-projektjének címe: „A pszi-tudások mint társadalmi diskurzusok – a humán tudományok a hatalmi viszonyok kontextusában.” (A pszi-tudások körébe sorolják a pszichológiát, a pszichiátriát, a pedagógiát, a kriminológiát, a gyógypedagógiát.)
2015. március 30.
Kovács-Hostyánszki Anikó a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Központjának Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa. Elsősorban a rovaroknak köszönhető növényi beporzást és a vadméhek ökológiáját tanulmányozza. Részt vesz a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló „A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra egy európai biodiverzitás gradiens mentén” című OTKA-projektben. Tavaly elnyerte a Junior Prima Díjat.
2015. február 28.
Tuboly Eszter a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Műtéttani Intézetének munkatársa. Boros Mihály professzor, az intézet vezetőjének irányításával készítette PhD-disszertációját és vett részt „A mikrokeringési gyulladásos reakció befolyásolásának új lehetőségei” című OTKA-projektben. Az OTKA – Élet és Tudomány cikkpályázatára „Netán a metán is életeket menthet?” című írásával jelentkezett – és második helyezést ért el. Az ünnepélyes budapesti díjátadás után rohant vissza Szegedre, mert másnapra tűzték ki doktori disszertációja védését.
2015. január 31.
„Az ókori Brigetio katonavárosának díszes fürdőkomplexuma, csatornázott, padlófűtéses házai kerültek napvilágra a Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi projekt keretében végzett megelőző ásatásokon – tájékoztatott Borhy László akadémikus, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója” – olvashattuk 2014. október végén az MTI tudósításában. Borhy László azt is elmondta, hogy a Római Birodalom védelme szempontjából Brigetio, birodalmi szinten, a harminc legfontosabb település közé tartozott. „A brigetiói katonaváros és légiótábor komplex régészeti kutatásá”-t 2013 szeptembere óta az OTKA is támogatja.
2014. április 30.
Az OTKA – Élet és Tudomány cikkpályázaton 2013-ban második helyezést ért el Kiss L. László, Sárneczky Krisztián és Szabó M. Gyula írása, a Vadászat a haldokló üstökösre: hogyan fagyott meg a Hale–Bopp magja? Mindhárom szerző csillagász, Szabó M. Gyula az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutatóközpont igazgatója, az MTA doktora, Sárneczky Krisztián az MTA CSFK CSI tudományos munkatársa, sok száz kisbolygó felfedezője, Kiss L. László az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, az MTA levelező tagja (vele 2010-ben beszélgettünk).
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500