Itt jár Ön: A Hivatal >> Sajtószoba >> Online sajtó >> 2016
A Hivatal
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Miért fontos az agykutatás a társadalom, a gazdaság és az orvoslás számára?
Nincs ország, amely meg tudna birkózni az előtte álló társadalmi és gazdasági kihívásokkal tudósai közreműködése és kutatói felfedezései nélkül. Ennek alátámasztására kapott kiemelt helyet a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi rendezvénysorozatában a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely Magyarország eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása. A többnapos rendezvénysorozat a NAP példája segítségével általában is fel kívánta hívni a figyelmet a kutatás, fejlesztés, innováció harmonikus egységének jelentőségére a társadalmi terhek mérséklésében és a gazdaság versenyképességében.

Mindez a tudomány és a közélet, a politika és a közigazgatás vezetőinek találkozását, párbeszédét is igényli. Ezt szolgálta a Tudomány és Parlament című rendezvény, amely idén először szerepelt a Magyar Tudomány Ünnepe programjai között. A programra meghívást kapott az Országgyűlés, illetve az Európai Parlament több képviselője, a kormányzat és a felső közigazgatás érintett vezetői, a kiemelkedő kutatóhelyeknek otthont adó települések helyi politikusai, továbbá a bioinnovációban érdekelt legfontosabb szakmai szervezetek, intézmények képviselői és természetesen a média is.

Tudomány, tradíció, kommunikáció

„Az idegtudománnyal foglalkozó, egymást követő magyar tudósgenerációk sikerének titka egyetlen szóban rejlik: tradíció. A ma­gyar agykutatók az elmúlt egy évszázadban sikeresen adták tovább a fiatalabbaknak a kutatás iránti lelkesedést, az egyedi látásmódot biztosító kreativitást és a témához szükséges alázatot” – idézte a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának új típusú rendezvényén Mess Béla agykutatót Lovász László, az MTA elnöke.

Mint mondta, ezt a lelkesedést, kreativitást és alázatot látja a két évvel ezelőtt a kormány 12 milliárd forintos támogatásával elindított, a legkiválóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épülő Nemzeti Agykutatási Program résztvevőinél is. Szerinte a programot a benne részt vevők erős elkötelezettsége egy rendkívül fontos társadalmi-gazdasági probléma megoldása iránt, valamint a szinte példa nélküli széles és erős összefogás teszi egyedivé. „A NAP jól mutatja, hogy egy ilyen hatalmas tudományos vállalkozást a kutatók önmagukban nem tudnak sikerre vinni. A valódi, széles körű, a társadalom számára is érzékelhető eredményekhez szükség van az akadémiai és egyetemi vezetők, valamint a gazdasági és a politikai döntéshozók rendszeres párbeszédére is. Az ő kitartó, következetes és tettekkel hitelesített együttműködésük válthatja be a programhoz fűzött reményeket” – mondta Lovász László.

Együttműködés és bizalom

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke, aki 2014-ben még akadémiai elnökként írta alá az MTA képviseletében a NAP elindításáról szóló dokumentumot, arról beszélt, hogy egyensúlyra kell törekedni a tematikus megkötés nélkül közzétett felhívások és a tematikusan meghirdetett programok között. Bejelentette, hogy az NKFI Hivatal 2017-es stratégiájában három jelentős program – köztük a központi idegrendszerrel kapcsolatos kutatások, biotechnológia, intelligens gyártások – meghirdetését tervezi.

A támogatásoknak csak akkor van értelmük, ha végiggondolt, kiszámíthatóan jól működő rendszer keretében érhetők el” – mondta Pálinkás József. Ugyanilyen fontosnak nevezte azt is, hogy együttműködésre törekvés és bizalom jellemezze a kutatók, a döntéshozók, az ipari szereplők és a társadalom kapcsolatát, valamint azt, hogy a kutatásoknak középtávon legyenek hasznosítható eredményeik is.

Az agykutatás évszázada

Freund Tamás, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke a program társadalmi-gazdasági jelentőségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint harminc európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg pedig meghaladta a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Freund Tamás szerint a következő évszázad az agykutatás évszázada lesz.

A mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb arányú növekedése ugyanis a következő évtizedekben sem áll meg. Ennek oka részben az, hogy a lakosság elöregedése miatt emelkedni fog az időskorban gyakoribb Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők száma, másrészt pedig a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz miatt egyre több lesz a szorongással és a krónikus depresszióval küszködő ember. Az MTA KOKI igazgatója a magyar idegtudomány hagyományait méltatva azt mondta: a tradíciót napjaink kutatói is folytatják.

A magyar agykutatók a világ élmezőnyében vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatokon az idegtudományi témákban pályázók kimagaslóan jól szerepelnek. A NAP eddigi eredményei közül kiemelte azokat az autizmussal és az internetfüggőséggel kapcsolatos új felismeréseket, amelyekről a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatában részletesebben is hallhatnak az érdeklődők.

Nemzeti Agykutatási Program

Kizárólag felfedező kutatásokon alapuló, új diagnosztikai, terápiás és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében indult 2014-ben a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával a Nemzeti Agykutatási Program.

A NAP elnöke Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója, aki a NAP Irányító Testületét is vezeti. A NAP öt tematikus pillérre fókuszál az alábbi kutatók vezetésével: Felfedező kutatások – Tamás Gábor, Nusser Zoltán; Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László; Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Keserű György, Greiner István; Bionikai és infobionikai kutatások – Ulbert István, Erőss Loránd; Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc, Csiba László.

A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó A alprogram célja a nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése. Az 5,6 milliárd forint összköltségű B alprogram fő célja az agyelszívás mérséklése új kutatócsoportok indításával.

A NAP alapját tíztagú konzorciális együttműködés képezi, ennek élén az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet áll, tagjai az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. A B alprogram által kapcsolódik a NAP-hoz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája kulcsszerepet játszik a B alprogram működtetésében.


Az akadémiai, egyetemi háttér

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az eredményes kutatási programok egyik fontos tényezőjeként említette azoknak a kutatóknak az itthon tartását, akik vonzerőt jelentenek a tehetséges fiatalok számára. Elmondta, hogy a kutatásoknak – bár például a gyógyszerkutatásban évtizedek is eltelhetnek a konkrét termék megjelenéséig – kézzelfogható eredményeket kell hozniuk.

Példaként említette a cégük által kifejlesztett és a közelmúltban az Egyesült Államokban is kereskedelmi forgalomba hozott antipszichotikumot. Szerinte az új gyógyszerhez a Richter Gedeon Nyrt. mögött álló akadémiai, egyetemi háttérre éppúgy szükség volt, mint a hosszú évek munkájának nehézségeit áthidaló hitre és eltökéltségre.

Sok fiatal, széles körű együttműködések, magas színvonalú publikációk

Oberfrank Ferenc, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója a program eddigi eredményeit ismertetve elmondta: hatékonyan és transzparensen működő rendszert alakítottak ki, amelyben szigorú kontroll mellett működnek az egyes egységek. A NAP A al­programjában 58, a B alprogramjában pedig 31 új kutatócsoport jött létre. A kutatók között számottevő a fiatalok, a tudományos diákkörösök, a doktoranduszok, valamint a doktori értekezésüket a közelmúltban megvédők aránya. Új munkahelyek jöttek létre, és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma is.

A NAP igazgatója elmondta, hogy valamennyi konzorciumi tag olyan fejlesztéseket tudott megvalósítani, amelyek a következő években is lehetővé teszik a világszínvonalú tudományos munkát. „Az egymás mellett, de egymástól függetlenül működő tudományos elefántcsonttornyok nem jelentenének érdemi előrelépést” – fogalmazott Oberfrank Ferenc, aki szerint a programban részt vevő intézmények között rendkívül szoros és intenzív a kapcsolat.

Az ország 19 megyéje közül 13-ban van a NAP-nak olyan partnerintézménye, amely tudományos eredményeket publikált NAP együttműködésben és támogatással. A program hazai résztvevőinek intenzív nemzetközi kapcsolataik vannak: a NAP szervesen beágyazódik az Európai Kutatási Térségbe, partnerei pedig Japántól az Egyesült Államokig, Brazíliától Új Zélandig megtalálhatók. Oberfrank Ferenc a NAP eredményeit a tudományos publikációk száma és minősége szempontjából is értékelte. A cél: kevesebb közlemény, de a vezető, magas idézettségű tudományos folyóiratokban. Így is lett: a kutatócsoportok vezetőinek ugyan valamennyivel kevesebb közleményük jelent meg a program elindulása óta, mint az azt megelőző három évben, ugyanakkor a publikációik aránya a legolvasottabb, legidézettebb, legmagasabb presztízsű tudományos folyóiratok felső tíz százalékában (D1) több mint tíz százalékkal, a felső negyedében (Q1) pedig 16 százalékkal nőtt.

Támogatás a döntéshozóktól

A kutatók és döntéshozók új fórumaként létrehozott Tudomány és Parlament programon megjelent mintegy ötven országgyűlési kép­viselő, illetve európai parlamenti mandátummal rendelkező politikus közül Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár méltatta a társadalmi-gazdasági problémák felismerése nyomán elindított programot. Több felszólaló reményét fejezte ki, hogy hasonló programok indulnak majd más tudományterületeken is.

Konferenciasorozat a NAP eredményeiről

A NAP kutatói és vezetői konferenciasorozat keretében osztották meg eredményeiket a többi kutatóval és az azokat a gyakorlatba átültető pszichiáter, ideggyógyász és idegsebész szakorvosokkal, család­orvosokkal és természetesen a betegekkel, továbbá a széles közvéleménnyel is. Az orvosszakmai programrész a 126 orvosszervezetet tömörítő Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével (MOTESZ) együttműködésben, a hagyományos Magyar Orvos­tudományi Napok keretében valósul meg, ami a résztvevők számára egyúttal akkreditált szakmai továbbképzésnek is minősül.

A szélesebb közvélemény képviselői egy-egy előadásban ismerhették meg az autizmus és az internetfüggőség neurobiológiai alapjait és a felfedezések mindenki számára levonható tanulságait a telt házas kora esti előadásokon. A programsorozat méltó zárása volt a három Nobel-díjast nevelő, magyar származású Stephen W. Kuffler nevét viselő magyar alapítvány díjátadó ünnepsége.

A NAP kutatócsoportokkal együttműködő és NAP támogatással elért eredményeket publikáló hazai K+F+I és egészségügyi intézmények

MTA kutatóközpont
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Közegészségügyi Központi Hivatal
Országos Közegészségügyi Központ (OSSKI)

Országos intézetek
Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Onkológiai Intézet, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Országos hatáskörű kórházak
Honvédkórház, Heim Pál Gyermekkórház (Budapest), Országos Gerincgyógyászati Központ

Szakkórházak
Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Szigetvári Városi Kórház, Gálfi Béla Rehabilitációs Kórház (Pomáz)

Egyetemek
Szent István Egyetem, Pannon Egyetem (Veszprém), Nyugat-magyarországi Egyetem

K+F+I közintézet
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Fővárosi kórházak
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Jahn Ferenc Kórház, Nyírő Gyula Kórház, Szent István és Szent László Kórház

Megyei kórházak
Cholnoky Ferenc Kórház (Veszprém), Jósa András Kórház (Nyíregyháza), Kaposi Mór Kórház (Kaposvár), Dr. Kenessey Albert Kórház (Balassagyarmat), Kenézy Gyula Kórház (Debrecen), Markot Ferenc Kórház (Eger), Markusovszky Kórház (Szombathely), Pándy Kálmán Kórház (Gyula), Szent Borbála Kórház (Tatabánya), Szent Lázár Kórház (Salgótarján)

K+F+I vállalkozások
Femtonics Kft., 4R& D Ultrafast Lasers Kft., Plósz Microengineering Office Kft., Neuromicrosystems Kft., ChemAxon Kft., Avikor Kft., Avidin Kft., PharmainVivo Kft., Cyclolab Kft., Rotating Gamma Kft., Velgene Biotechnology Research Kft., CRU Hungary Kft., CROmed Translational Research Centers, Euromedic Diagnostics (Szeged), ScanoMed Kft.


Forrás: innoteka.hu

Utolsó módosítás: 2016. december 12.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500