Itt jár Ön: A Hivatal >> Sajtószoba >> Online sajtó >> 2017
A Hivatal
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Egymillió eurót ígér Magyarország a legnagyobb koponyáknak
Évi 50-60 millió forintnyi támogatást kaphatnak 5 éven át azok a kutatók, akik a világ bármely pontján megállnák a helyüket, de Magyarországot választják - mondta el az új kutatási kiválósági program hátterét a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a közel 1 millió eurónyi támogatás "vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is", de nem lesz könnyű elnyerni, ahogy a bő 80 milliárd forintos keretből gazdálkodó hazai Innovációs Alap támogatásainál is további szigorításra, előzetes helyszíni ellenőrzésre lehet számítani. Pálinkás szerint "kemény feladat lesz", de sikerülhet évente átlagosan 7 milliárd forintnyi kockázati tőkét kihelyezni a gazdaságba a Hivatal szakmai felügyeletével felállított alapból.

Portfolio: A minap került sor egy olyan uniós projektindító eseményre, amelyen az EU kutatási-fejlesztési főigazgatóságának vezetője is részt vett (akivel szintén készítettünk interjút - a szerk.). Két nyertes magyar Teaming projektről van szó. Mit jelent a projektindítás, hogyan állnak most ezek a projektek?

Pálinkás József: A két nyertes magyar programnak az idei az indítóéve, ami azt jelenti, hogy hogy most építik fel a projekt szervezetét és most választják ki azokat a kutatócsoportokat, amelyek részt vesznek ezekben. Az EU kutatási főigazgatója azért jött el a rendezvényünkre, mert az ő kezdeményezésük volt ez a program. Azért nevezték el Teamingnek, mert az volt a követelmény, hogy a magas és az alacsony kutatási intenzitással rendelkező uniós tagállamok - az egyes országok GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadása és az országok tudományos outputja határozza meg - kutatási intézményeinek össze kell fognia és együtt kell pályáznia.

Ez egy rendkívül erős nemzetközi versenyt generáló pályázat volt, hiszen Európa-szerte 169 pályázatot nyújtottak be, 31 került a második fordulóba, és ebből 10-et választottak ki. A 10-ből kettő lett a magyar projekt, ami jelentős siker, hiszen csak Magyarországról volt két nyertes projekt. Ez egyúttal a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal számára is fontos visszaigazolás, hogy jól működik a kiválasztási rendszerünk, hiszen mi három projektet választottunk ki, és ebből kettő nyert, tehát nem végeztük rosszul a munkánkat.

Hogyan néz ki a magas és alacsony kutatási intenzitású országok intézményeinek összefogása a gyakorlatban?

Az összefogás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az egyik nyertes projektben két magyar és egy európai intézmény, a másik esetben magyar részről négy intézmény, illetve európai részről egy intézmény létrehoz Magyarországon egy-egy kiválósági központot (részletek a keretes írásban - a szerk.)

A két projektnél más-más szervezeti kereteket alakítanak ki a partnerek az együttműködésre, szerencsére a Teaming pályázati konstrukció kellően rugalmas hátteret biztosít ehhez. A lényeg, hogy a kialakítandó kiválósági központok maximális tudományos és szervezeti-működési önállóságot élvezzenek, ennek formája lehet egy közösen létrehozott cég is. A két projektet az Európai Bizottság független szakértők értékelése alapján választotta ki. Az egyik a digitális gyártás területén, a másik pedig a molekuláris orvoslás területén jött létre. A két program uniós támogatása 26 millió euró, az összes támogatása a magyar támogatással együtt pedig 74 millió euró (közel 22 milliárd forint). A magyar hozzájárulás jelentős része a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból érkezik.

A létrejövő két kutatási központban kiváló kutatók dolgoznak, ami fontos a programok sikeréhez, de hasonlóan fontos az is, hogy a munka során azokat a működési és menedzsment módszereket veszik át külföldi konzorciumi partnertől, amelyeket a magas kutatási intenzitású ország intézménye már régóta alkalmaz. Ahhoz tehát, hogy a kutatási programok ne csak kiválóak legyenek, hanem fenn is lehessen tartani azokat, jó menedzsment is kell, és a kutatók felvételének, kutatócsoportok összeállításának módszereiben van még mit tanulni Magyarországon.

Így épül fel a két magyar kutatási projekt

A EPIC - Centre of Excellence in Production Informatics and Control projekt célja egy olyan Kiválósági Központ létrehozása, amely a kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén érhet el számottevő eredményeket. A konzorciumot képviseli kutatásvezetőként Monostori László, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet igazgatója, Józsa János, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, valamint Jens Neugebauer, a Fraunhofer Intézet európai szakpolitikáért és üzletfejlesztésért felelős igazgatója. A projektindító eseményen jelezték: közös szándékuk az innovációs folyamat felgyorsítása, új ipari megoldások létrehozása, egy fenntartható, versenyképes gyártási ökoszisztéma kialakítása, valamint egy fiatal, kezdeményező, a nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazásában jártas kutató-generáció "kinevelése". Mindenképp szem előtt szeretnék tartani az információs technológiák fokozottabb alkalmazását a gyártástechnológiában. Az EPIC projekt keretében az MTA SZTAKI kezdeményezésére létrejött az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, amely az Industrie 4.0 (4. ipari forradalom) hazai adaptálását tűzi ki céljául. A projekt összköltségvetése 21,7 millió euró, azaz 6,5 milliárd forint.

A HCEMM-MOLMEDEX - Creating the Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine projekt célja egy Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása, melyben nagy hangsúlyt kap a transzlációs medicina, vagyis a laboratóriumi eredmények minél gyorsabb alkalmazása a betegek mindennapi gyógyítására. A projekt egyik szakmai koordinátora Martinek Tamás, a konzorciumban részt vevő Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, az eseményen részt vett Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem rektora, Prof. Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont igazgatója, és Jana Pavlic, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium kormányzati és EU-kapcsolatokért felelős vezetője. A konzorcium tevékenységének hangsúlyos részét képezik a különösen az idősebb generációkat érintő szív- és érrendszeri, daganatos, valamint gyulladásos betegségek gyógyításában alkalmazható, áttörésnek számító kutatási irányok. Cél emellett, hogy a konzorcium magasan kvalifikált kutatókat képző és foglalkoztató, a molekuláris medicina legmodernebb irányzataival foglalkozó regionális, tudományos központtá is váljon. Az új Kiválósági Központ 3 helyszínen, Debrecenben, Szegeden és Budapesten valósul meg, székhelye Szegeden az ELIPOLIS-ban kap helyet. A projekt költségvetése összességében 52 millió euró, tehát kb. 15,6 milliárd forint.

Jól értem, hogy mindezzel a Teaming pályázatok keretében a külföldi legjobb gyakorlatok átvétele történik meg és ezt az EU még nem kevés pénzzel is támogatja?

Így van, történik pénzügyi kompenzáció is, pénzt kapnak ezek az intézmények, de kapnak kutatói segítséget is és menedzsment segítséget is, és mindegyiket fontosnak tartom.

Hogyan jön a képbe az NKFIH? Mivel segítette eddig és ezután mivel fogja segíteni a két projektet?

Először is ahhoz, hogy a projektet egyáltalán benyújthassák a magyar intézmények, magyar állami szerepvállalásra volt szükség. Ez azt jelenti, hogy a magyar államnak előre garantálnia kellett, hogy ezeket a programokat támogatja. Ennek a garanciának, tehát az idevágó Kormányhatározatnak a megszületését, másrészt a konkrét finanszírozási hátteret, azaz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásának elkülönítését, a Hivatal koordinálta. De még ezt megelőzően a Hivatal szervezte a Teaming pályázat hazai meghirdetését, az intézmények tájékoztatását, majd a hazai, előzetes kiválasztási folyamatot is. Most pedig a nyertes döntések megszületése után közreműködünk a kutatási központok megszervezésében, és számos részletkérdés tisztázásában. A magyar viszonyokat ismerve előfordulhat olyan, amikor "befeszülnek" a dolgok, és az intézmények nem nagyon tudnak megegyezni, és ilyenkor kell valaki, aki azt mondja, hogy tessék megegyezni, különben nem kapnak forrást. A Hivatalnak van egy ilyen felügyeleti szerepe is ebben az egész folyamatban. De remélem, hogy erre kevés szükség lesz, mert meg tudunk egyezni abban, hogy milyen menedzsmenteszközöket alkalmazunk.

A közelmúltban megjelent a Magyar Közlönyben az Élvonal elnevezésű kutatási kiválósági program, pontosabban az, hogy erre támogatást adott a kormány. Az viszont már nem volt benne az 1185/2017. számú Kormányhatározatban, hogy ez a program pontosan mit jelent és milyen anyagi keretekről beszélünk. Hogyan foglalná össze ennek a kezdeményezésnek a célját és a finanszírozási hátteret?

Az NKFI Hivatal olyan kutatási kiválósági programot kezdeményezett, amely az Európai Kutatási Tanács, az ERC, programjának a magyar megfelelője kíván lenni. Most úgy képzeljük, és a kormányhatározatban is ez van, hogy 5 év alatt építjük fel a programot úgy, hogy egy évben 10-12 kutató nyerheti el ezt a támogatást 5 évre, és az évenkénti összege 50 vagy 60 millió forint lesz attól függően, hogy 10 vagy 12 kutatót támogatunk egy-egy évben. Ez egy nyertes kutatóra, illetve kutatócsoportra vetítve öt év alatt közel 1 millió eurót jelent. A program azonban csak a legeslegkiválóbbaknak szól, a kiírási feltételek olyanok lesznek, hogy csak olyanok tudnak pályázatot benyújtani, akik már bizonyították az eddigi eredményeikkel azt, hogy képesek a világ élvonalában dolgozni.

Reményeim szerint a benyújtott programokat kétfordulós eljárásban egy nemzetközi panel fogja értékelni, amelynek nyilván magyar tagjai is lehetnek. Az első fordulóban kiválasztják azokat, akiket a második fordulóban személyesen is meghallgatnak, tehát viszonylag kemény pályázati feltételeket szabunk. Ennek az a célja, hogy öt év alatt egy olyan kutatási programot tudjunk felépíteni Magyarországon, amely legalább 50 kutatóból, illetve kutatócsoportból áll, és amely vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is. Az a távlati célunk, hogy amikor lejár az első 5 éves periódus, újra nyílt versenyen indulhassanak a támogatásért, azaz az addig támogatott 10-12 kutatónak is újra bizonyítania kell. Ennek az az oka, hogy vannak Magyarországon is olyan programok, amelyekben a támogatott kutatócsoportok úgy tekintik, hogy miután lejárt a támogatási idő, nekik továbbra is jár a támogatás és meg kell azt hosszabbítani. Ebben a kiválósági programban egyszeri öt évre szóló támogatást lehet elnyerni, de természetesen az érdemek alapján újra lehet pályázni újabb 5 évre. Ez a liga azoknak a kutatóknak szól, akik a világon bárhol megállnák a helyüket, de Magyarországon szeretnék megvalósítani kutatási programjukat.

A legfrissebb fejlemények szerint a 30 milliárd forintos GINOP-forrásból, illetve további 20 milliárd forintos MFB-forrásból felállt, HiVentures Alapkezelő által kezelt innovációs kockázati tőkealapból egyelőre 1,86 milliárd forintnyi forrásról született döntés. Tekintettel arra, hogy az alap forráskihelyezésében koordinációs szerepe van az NKFI Hivatalnak, és a 2014-2020-as ciklus feléhez közeledünk, Ön hogyan látja az alap forrásainak kihelyezhetőségét?

Az Alapon belül három termék van, amelyek a vállalkozások különböző életszakaszaihoz igazodnak, és mindhárom élesben működik már. Tudomásom szerint több befektetésről is zajlanak a tárgyalások és megtörtént már az első olyan befektetés, amelyhez GINOP-forrást használtak fel, mert a céltársaság a konvergencia régióban működik. Emellett több olyan befektetése is van már az Alapnak amelyhez MFB-forrást használtak fel, mivel a központi régióban működő projektet finanszíroztak.

Mivel a mostani uniós ciklus valójában 2023 végéig tart, ezért az 50 milliárdos forrást a következő 7 évben lehet még kihelyezni. Ez évente mintegy 7 milliárd forint, ami kemény feladat lesz, de úgy látom, hogy ambiciózus fiatalemberek dolgoznak az Alapkezelőnél és bízom benne, hogy sikeresen ki tudják helyezni a forrásokat. Az, hogy ez az Alap már működik, sok startup és kkv számára jelent nagy lehetőséget Magyarországon, de azt is látni kell, hogy ezek a befektetések fokozott kockázattal járnak. Most ezt a kockázatot az állam felvállalta azzal, hogy ezt a programot elindította. Reméljük, hogy megéri a kockázatvállalás.

Mivel március végéig a kormány terveinek megfelelően az összes uniós pályázatot meghirdették, életszerű-e még az a decemberi évértékelő interjúban jelzett terve, hogy lengyel mintára még a pályázatok értékelése, illetve a támogatási döntések előtt helyszíni ellenőrzéseket végeznek a Hivatal szakértői, hogy ezzel is szűrjék a projektek komolyságát?

A 2014-2020-as ciklusban az uniós pályázatok értékelése előtti ilyen jellegű rendszer bevezetése már nem életszerű és nem is lenne reális, hiszen több száz pályázat szakpolitikai véleményezését kell most elvégeznünk. A Hivatal által kezelt bő 80 milliárd forintos Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapnál viszont 2018-tól be kívánjuk vezetni azt, hogy még a döntés előtt meghallgatjuk a pályázók képviselőit, tehát nem csak a benyújtott pályázatok alapján szeretnénk dönteni. Az uniós pályázatok néhány kiemelt konstrukciójában már most is fontos szerepe volt a személyes prezentációnak a szakmai értékelésben, erről a honlapunkon is adtunk tájékoztatást. Ugyancsak alkalmazzuk ezt a már futó pályázatok eredményeiről való beszámolók keretében. Fontos megjegyezni, hogy a lengyel minta az előzetes helyszíni tájékozódásról a nagy pályázatokra vonatkozott.

Tanulságos lehet látogatást tenni egy adott vállalatnál, vállalkozásnál, hogy megnézzük, pillanatnyilag hogy állnak, milyen fejlesztői és infrastrukturális kapacitással rendelkeznek, reális célkitűzésük lehet-e, hogy például az Ipar 4.0 vezető cége legyenek, vagy valamilyen áttörő kutatást, fejlesztést valósítsanak meg. Hiszen ahhoz, hogy a pályázatokban leírt célkitűzéseket meg tudják valósítani, kell ember, infrastruktúra és világos terv. Sok esetben csak egy helyszíni tájékozódással lehet megtudni, megvannak-e a megvalósításhoz szükséges feltételek.

Forrás: portfolio.hu

Utolsó módosítás: 2017. május 04.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500