Itt jár Ön: A Hivatal >> Sajtószoba >> Online sajtó >> 2017
A Hivatal
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében
Már 18 magyarországi kis- és középvállalkozás nyert összesen közel 5 milliárd forintot az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja kkv-pályázatának második fázisában, ami a késztermék és szolgáltatás kifejlesztését segíti és ezzel jócskán verjük a lengyeleket, sőt az egész régiót - hívta fel a figyelmet Csuzdi Szonja a Portfolio Uniós Források konferenciáján.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője a közvetlen brüsszeli beadású uniós pályázatok rendszeréről, azon belül is főként a Horizont 2020-ról és a cégek körében népszerű KKV Eszköz pályázat előnyeiről, illetve a tipikus pályázói hibákról is beszélt, majd az előadás után három olyan cég vezetőjével is beszélgettünk a tapasztalataikról, amelyek már nyertek Horizont 2020-as pályázati forrást.

A Horizont 2020 rendszeréről röviden

Csuzdi Szonja előadásában először a Horizont 2020 pályázati rendszer lényegét foglalta össze:

  • A közvetlen brüsszeli források legnagyobb szeletét a Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogram adja, amely 2014 óta érhető el
  • Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felel a program eléréséért, a szakmai koordinálásért és a Hivatal működteti a pályázókat információval és tanácsadással segítő a nemzeti kapcsolattartók hálózatát (NCP), illetve a program tartalmának kialakítása során a hazai szakmai érdekképviseletet is ellátják. Az NCP tevékenység részeként rendszeres tájékoztató eseményeket, konzultációkat is szerveznek a program iránt érdeklődő vállalkozásoknak, egyetemi és kutatóintézeti pályázóknak.
  • Brüsszelből érkezik a forrás és oda is kell benyújtani a pályázatot, és fontos különbség az itthoni strukturális és kohéziós pályázatokhoz képest, hogy a közvetlen brüsszeli pályázatoknál nincs előre leosztott keret az egyes országoknak. Az is lényeges, hogy jellemzően nemzetközi konzorciumok keretében, és nemzetközi versenyben kell helyt állni, a kiválóság, a szakmai minőség dönti el, hogy ki nyerheti el a támogatást.
  • A H2020 új szemléletet hozott az uniós K+F-es pályázatokba, nagyobb hangsúlyt fektet az innováció támogatására és a vállalkozások bevonására, hogy piacképes termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A pályázati folyamat sokat egyszerűsödött és teljesen papírmentessé vált, külön pályázati információs és adminisztrációs platform is létrejött, ami egyszerűsíti a pályázók tájékozódását.
  • A közel 80 milliárd eurós keret három nagy pillérre tagozódik. Az első pillér a kiváló tudomány összefoglaló nevet viseli (alap/felfedező kutatások támogatásáról és a kiváló kutatóknak szól 24,4 milliárd eurós kerettel). A második pillér az ipari vezető szerep nevet viseli és a fejlesztéseket megalapozó technológiákat támogatja (infokommunikáció, nanotechnológia, anyagtudomány, gyártástechnológia, biotechnológia, űrkutatás, összesen 17 milliárd eurós kerettel). A harmadik pillér pedig a társadalmi kihívásokról és azok kezeléséről szól (egészségügy, közlekedés, agrárium, élelmiszerbiztonság, éghajlat, biztonságpolitika, közel 30 milliárd eurós kerettel).
  • Vállalati szempontból fontos, hogy már a 2014-es induláskor kőbe véste az Európai Bizottság, hogy a második, illetve harmadik pillér költségvetésének 20%-át a KKV-k támogatására kell fordítani, ami nagyságrendileg 9,4 milliárd eurónyi pályázati keretet jelent a cégek számára.
  • Egy tipikus Horizont 2020 pályázatot nagy nemzetközi konzorciumokban valósítják meg az intézmények, illetve a cégek és egy speciális programot leszámítva (KKV Eszköz) minimum 3 különböző EU-s vagy társult országból kell összefognia a konzorcium tagjainak.
  • A H2020 pályázatoknak is több típusa van. Az egyik a kutatás-fejlesztési akciók, amelyekben 100%-os támogatást lehet elérni. Ez a fejlesztések kezdeti fázisát támogatja (alap és alkalmazott kutatás, technológia fejlesztés, prototípus tesztelés, validálás, a működőképesség demonstrációja laboratóriumi vagy szimulált környezetben).
  • A vállalkozások szempontjából a fentiek miatt érdekesebbek lehetnek az innovációs akciók, hiszen ezekben a cégek akár 70%-os támogatást is kaphatnak. Ezekben új vagy javított technológiák, termékek, eljárások, szolgáltatások és megoldások kifejlesztése, a műszaki megvalósíthatóság validálása a támogatás célja ipari környezetben. Fontos szempont a gazdaságosság és piacképesség vizsgálata (prototípus készítése, tesztelés, demonstráció, kísérleti gyártás). Vannak továbbá a koordinációs és támogató akciók: kommunikáció, hálózatosodás, tanulmányok.
  • Nagyon népszerűek a cégek körében a KKV specifikus akciók, amelyek egyik ága a KKV eszköz, amelyben egyetlen KKV is pályázhat, azaz nem kell nemzetközi konzorciumot építenie, a másik pedig a Fast Track to Innovation ág, amelyekben 3-5 tagú nemzetközi konzorciumot kell kiépíteni.
Uniós források 2017 konferencia
Csudzi Szonja főosztályvezető (NKFI Hivatal, nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya)
 

A H2020 pályázatokról számokban

A 2016. szeptember 1-ig rendelkezésre álló adatok szerint:

  • Összesen 15,9 mrd eurót allokáltak 2014-15-ben a kiírt pályázatokban
  • 9 087 szerződést írtak alá 2016. szeptember 1-ig (37 086 résztvevő)
  • 192 lezárult pályázati felhívásról van szó
  • 76 427 pályázatot nyújtottak be összesen
  • 11,8% az átlagos sikerráta, ami a strukturális és kohéziós pályázatokhoz szokott magyar közönségnek nagyon alacsony, de itt nemzetközi szinten is a kiválóságot díjazzák, nehezebb nyerni. Azoknak a cégeknek, amelyek nemzetközi szintű fejlesztéseket tudnak produkálni, mindenképpen érdemes megfontolni a H2020 pályázatokban való indulást.
  • A támogatott projektekben résztvevő szervezetek 60%-a vállalkozás, de a forrásoknak csak a 26,7%-a került vállalkozásokhoz (a jelentős különbség elsősorban a nagy számú KKV eszköz pályázatnak köszönhető)
  • A 2004 előtt csatlakozott régi uniós tagállamok, azaz az EU15-ök sokkal sikeresebbek a H2020 források elnyerésében. Ezt jól mutatja, hogy a már kiosztott H2020 forrásoknak csupán az 5,13%-a került az új tagállamokhoz, míg a támogatott szervezek körében még mindig 10% alatti (9,36%) az új tagállamok száma.
  • Magyarország eddig 142 millió eurónyi forrást tudott lehívni, ez 513 szervezethez jutott el. A források legnagyobb arányban (34%) a vállalatokhoz kerültek, ettől kissé lemaradva, 33%-kal (46 millió euró) a felsőoktatási intézmények következnek, harmadik helyen pedig a kutatóintézetek állnak az elnyert források 26%-val.
  • A legtöbb sikeres, magyar részvételű projekttel az infokommunikáció, élelmiszerbiztonság, agrárinnováció, a közlekedés és az egészségügy területe büszkélkedhet, emellett lényeges, hogy a magyar kutatók kiemelkedően sikeresek az Európai Kutatási Tanács (ERC) által kiírt pályázatokban, amely a hazai alapkutatások kiválóságáról tanúskodik. Tehetséges magyar kutatók 23 millió eurót nyertek ezen a kiemelkedő presztízsű pályázaton.
  • A magyar vállalatok körében a H2020 elnyert források toplistáját a FeeSoft Nyrt. vezeti (közel 5 millió euró), majd a Lightware Vetítéstechnikai Kft. és Hungaro Lux Light Világítóeszköz-gyártó Kft. következik 1,7-1,8 millió eurós elnyert támogatással. A két utóbbi pályázó a KKV eszköz pályázat 2. fázisában szerepelt sikeresen.

 A KKV Eszköz pályázatról

  • Amerikai mintára hozták létre, hogy a bizonyos fejlesztési szintre már eljutott céges fejlesztéseknek lökést adjanak a piacra lépés eléréséhez (műszaki és piaci szempontból működőképes megoldások továbbfejlesztése a fő cél).
  • Három fázisa van: az elsőben 50 ezer eurós támogatást lehet nyerni arra, hogy 6 hónapon belül elkészítse a nyertes cég az üzleti tervet is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt.
  • A másodikban kész termék, technológia, szolgáltatás kifejlesztésére adnak 0,5-2,5 millió eurót (egészségügyi-biotechnológiai fejlesztéseknél akár 5 millió eurót is), 12-24 hónap áll rendelkezésre erre a feladatra. Fontos: közvetlenül lehet indulni a második fázis pályázatán is, nem kell előtte az első fázison is nyerni.
  • Harmadik szakasz: ez a piacosításról szól, ebben nem támogatást lehet nyerni, hanem kockázati finanszírozás, garanciavállalás történik és tanácsadással is segítik a cégeket.
  • Elég széles a skála arra, hogy milyen cégek nyernek el a KKV Eszköz forrásokat cégméret, cégalapítás óta eltelt idő és árbevétel szerint (a cégek egyharmada 1,5 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezik, de szintén egyharmada 30 millió forint alattival).
  • Egészen kicsi és fiatal cégek is eséllyel tudnak indulni ezeken a pályázatokon, amelyek témája eléggé széles.
  • A Magyarországon is népszerű KKV Eszköz pályázatok egyik fő előnye, hogy egyedül is lehet pályázni, lényegében egész évben folyamatosan (évente 4 beadási határidő van), viszonylag gyorsan, 2-4 hónapon belül eredményt is hirdetnek, elektronikusan lényegre törően lehet pályázni, de nagy a túljelentkezés, ezért csak az európai szinten is legjobbak nyernek (sikerarány nemzetközi szinten 7-8 %, magyar cégeknél 3-6%).
  • A KKV Eszköz I. fázisában 31 magyar pályázat nyert eddig az összesen 2024 nyertesből (lengyelek: 55, szlovénok 34, szlovákok 9), amivel a nemzetközi középmezőnybe tartozunk, a második fázisban a viszont a 18 nyertes pályázat régiós szempontból is kiemelkedő (lengyelek 9, csehek 3 db)
  • A KKV fejlesztési eszköz pályázat statisztikái
  • Az elhozott forrásokat tekintve a II. fázisban a magyar cégek eddig összesen 14,9 millió eurót nyertek az összesen 892 millióból, amivel szintén verjük a lengyeleket (10,4 millió euró) és a cseheket (3,8 millió euró).
  • A KKV fejlesztési eszköz pályázat statisztikái
  • A magyar cégek az infokommunikációs, a közlekedésfejlesztési, az élelmiszeripari és az egészségügyi ágazatokban a legsikeresebbek eddig a KKV Eszköz pályázatok terén.

 A KKV fejlesztési eszköz pályázat magyar statisztikái

Tipikus hibák a KKV Eszköz pályázatoknál

  • nem egyértelmű a vállalkozás célkitűzése, nem tudja a pályázó, hogy pontosan mit is akar kifejleszteni
  • a fejlesztés túl korai fázisú, vagy tulajdonképpen már készen van
  • a megoldás innovatív, de csak egy adott partner problémáját oldja meg, tehát nem egy európai szintű megoldást hoz
  • a probléma, amire megoldást fejlesztenek nem elég jelentős, ezért annak megoldása sem ér el jelentős hatást
  • a megoldás csak Magyarországon új, külföldön már kapható
  • adott tématerület munkaprogramjához való illeszkedés hiányzik
  • csak a kifejlesztendő terméket ismertetik, de nincs bemutatva a piaci környezet
  • csak a magyar piac alapján becsülik meg a piaci lehetőségeket
  • műszaki és piaci kockázatok ismertetése és azok kezelése hiányzik
  • a szellemi tulajdonvédelmi stratégia hiányzik

A segítség irányai

Magyarországon az NKFIH keretében működnek a Nemzeti kapcsolattartók (NCP), akik segítenek információkkal, tájékoztatással, információs napok szervezésével, a pályázati lehetőségekkel, személyes konzultációval és többek között a magyar nyelvű H2020 oldal naprakész működtetésével is.

Csuzdi Szonja külön felhívta a figyelmet arra, hogy idén november 9-10-én Budapesten szervezik meg a H2020 ICT Proposers napját, amely jó lehetőség a kapcsolatépítésre, az egész rendszerrel való ismerkedésre, illetve ezen program keretében készítik elő az infokommunikációs területen meghirdetendő pályázatokat.

Rásegítő pályázatok a későbbi siker érdekében

Csuzdi előadása végén néhány egyéb pályázati lehetőségre is felhívta a figyelmet:

  • Azok a cégek, amelyek a KKV Eszköz első fázisában pályáztak, viszonylag magas pontszámot értek el, de forráshiány miatt nem kaptak kint támogatást, itthon pályázhatnak az NKFI Alaphoz a Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázatára. Ez egy 4 millió forintos támogatást (100%-os támogatási intenzitást) jelent, cserébe elvárás, hogy a KKV Eszköz második fázisára benyújtsák a pályázatot.
  • Szintén a közvetlen brüsszeli kiírásokra való felkészülést támogatja az ún. konzorciumépítő pályázat, amely nemcsak a kkv-kra értelmezhető. Ez a pályázat partnerségek kiépítését segíti, a kiutazásokat, a rendezvényeken való részvételt támogatja.
  • A H2020 mellett további, közvetlen brüsszeli beadású pályázatokra is felhívta a figyelmet, így például a magasabb sikeraránnyal megpályázható EUREKA és EUROSTARS pályázatokra, amelyekben magyar finanszírozás is található és a piacorientált nemzetközi KFI projekteket támogatják. Ezek szabadon választott bármely technológiai területen adnak támogatást,
  • Az ECSEL (Kiváló európai elektronikai alkatrészek és rendszerek közös program) a beágyazott technológiák fejlesztését, az AAL (Tevékeny és önálló életvitel közös program) pedig az idősek életvitelét, infokommunikációs lehetőségek fejlesztését támogatja, szintén részben magyar forrás segítségével.

Mit mondanak a nyertes magyar cégek?

A konferencia záró panelbeszélgetésében Csuzdi Szonja mellett három olyan cég vezetőjével, illetve szakértőjével is beszélgettünk, amelyek már elnyertek H2020 forrást.

Dr. Beck Márton, az agyi-idegrendszeri kutatásokkal és lézeres technológiákkal is foglalkozó Femtonics Kft. pénzügyi vezetője azt mondta: folyamatosan pályáznak, mert jó megmérettetést látnak a közvetlen brüsszeli beadású pályázatokban, amely így jó tréning a szervezetnek is. Azzal, hogy 0,91 millió eurót nyertek H2020 pályázaton, erős nemzetközi kapcsolatrendszert, kiváló publikációs lehetőségeket, "impaktfaktort", a márkaérték növekedését nyerték, illetve mindezek segítségével egy tejesen új termékvonalat is ki tudtak alakítani.

Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében

Mészáros Csaba, az evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa úgy fogalmazott: sok EU-forrást használnak, az előző uniós K+F-es pályázati rendszerben két darab FP7-es pályázaton is nyertek, most a Horizont 2020-ban immár négy nyertes pályázattal büszkélkedhetnek, és ő is kiemelte az ezekkel járó előnyök között a jó publikációs lehetőségeket és a nemzetközi kapcsolatrendszer erősödését, a kiváló kutatói közeget. Lényegesnek nevezte azt is, hogy a mindezek nyomán hamarabb jutnak hozzá a nemzetközi technológiákhoz. Azt a tippet is megosztotta a közönséggel, hogy érdemes abban gondolkodni: előbb H2020 bírálót delegálnak a cégtől, mert így is nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni a pályázatok minőségével és célrendszerével kapcsolatban, amelyet az adott cég később a saját H2020 pályázata során is kamatoztatni tud.

Dr. Varga Pál, az AITIA International Zrt. távközlési divízió igazgatója a saját sikeres H2020 pályázataik kapcsán azt emelte ki: ahelyett, hogy a cég "a saját pecsenyéjét sütögette volna", nemzetközi konzorcium kiépítését választotta és így érték el a sikert. Arra is rámutatott, hogy sokféle pályázati lehetőség van, de vissza kell fogniuk magukat és csak azokon a felhívásokon indulnak, amelyek valóban nekik szólnak, mert csak így lehet egyensúlyt elérni a pályázás során, ami nem megy a cégvezetés és a működés rovására.

Forrás: portfolio.hu

Utolsó módosítás: 2017. március 28.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500