Ön itt áll: A HivatalrólHírek, eseményekHírekA Hivatal hírei
Élvonalbeli felfedező kutatások: hazai forrással az újabb sikeres európai megmérettetésért
Élvonalbeli felfedező kutatások: hazai forrással az újabb sikeres európai megmérettetésért
2015. december 02.
Utolsó módosítás: 2017. december 30.
Olvasási idő: 4 perc
Közép-Kelet Európából Magyarország évek óta az egyik legsikeresebb szereplő az Európai Kutatási Tanács (ERC), kiemelkedő kutatásokat támogató pályázatain. Forráshiány miatt azonban az előzetes bírálaton kiválóra értékelt magyar projektek többsége nem jut támogatáshoz.

Az NKFI Hivatal 2015-ben indított pályázata áthidaló finanszírozást biztosít ezeknek a nemzetközileg elismert és az ERC pályázaton is legjobbak közé sorolt felfedező kutatási programoknak, hogy a kutatók ne kényszerüljenek megszakítani vagy külföldön folytatni tudományos munkájukat, hanem magyar fogadóintézményben, kiszámítható körülmények között készülhessenek fel egy újabb ERC-pályázat benyújtására.

Természettudományi és társadalomtudományi témák – köztük sejtbiológiai, genetikai, matematikai és nyelvészeti kutatások – egyaránt támogatást kaptak az NKFI Alap ERC_2015 elnevezésű pályázatának első értékelési szakaszában. Az NKFI Hivatal június közepén tette közzé pályázati felhívását azoknak a hazai kutatóknak, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) különböző pályázatain kiváló nemzetközi értékelést kaptak, de végül mégsem részesültek támogatásban. A Hivatal elnöke a szakmai kollégiumok javaslatára összesen öt pályázat támogatásáról döntött december 1-jén.

Az ERC_15 pályázati felhívás újra megnyílik, az újabb pályázatokat 2016. február 1-ig lehet benyújtani.

A jelenlegi nyertes pályázók közül hárman az ERC kezdő vagy karrierépítő kutatóknak szóló Starting/Consolidator Grant felhívására, ketten pedig a senior kutatóknak szóló Advanced Grant felhívásra benyújtott pályázatukkal kaptak az értékelés második körében „A” minősítést, de forráshiány miatt támogatáshoz már nem jutottak. Kutatásuk folytatásához a 2015-2016. év 18 hónapos futamidejére mindannyian 45-45 millió forint finanszírozást nyertek az NKFI Hivataltól. 

Székvölgyi Lóránt (Debreceni Egyetem)
Kutatási projekt: A Set1 hiszton metiláz komplex molekuláris biológiai vizsgálata – DNS törésektől a kromatin interakciós hálózatokig
A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen molekulák és epigenetikai tényezők alakítják ki a kromoszómák térbeli szerkezetét. A sokgenerációs családfák és modern genomikai módszerek segítségével végzett kísérletek feltárhatják a szerzett tulajdonságok öröklődésének mechanizmusát, kromatinszerkezeti alapjait. 

Kovács Mihály (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Kutatási projekt: Új genomkarbantartó mechanizmusok felderítése élvonalbeli képalkotó technikákkal
Az élő szervezetek genetikai anyagát folyamatos károsodás éri. A DNS-kettősspirál mindkét szálának együttes törése káros következményekhez: a genetikai anyag instabilitásához és rák kialakulásához vezethet. A homológ rekombináció (HR) olyan biológiai folyamat, amely képes a törött DNS hibamentes javítására egy épen maradt DNS-kópia információjának felhasználásával. A kutatás középpontjában a BLM fehérje áll, amely a DNS-molekulák szerkezetének átalakítását végzi. A projektben egyrészt – élvonalbeli egyedimolekula-manipulációs kísérletekkel – meghatározhatók a DNS-feldolgozás ismeretlen biokémiai mechanizmusai, másrészt felderíthető, hogy e mechanizmusok hogyan járulnak hozzá a sérült DNS javításához az élő szervezetben.

Horváth Róbert (MTA Energiatudományi Kutatóközpont)
Kutatási projekt: Jelölésmentes optikai bioszenzorok élő sejtek kutatására
A kutatás célja egyedi sejtek karakterizálása jelölésmentes optikai bioszenzorok felhasználásával, mivel a jelenleg alkalmazott bioszenzorok csak nagy számú sejtek vizsgálatára alkalmasak, és egy átlagos jelet szolgáltatnak. Áttörés lenne egy olyan mérési elrendezés kialakítása, amelynek segítségével egyedi sejtek törésmutató változásai mérhetőek, illetve egyedi sejtek manipulációjára is mód nyílik. A molekuláris mozgások, kitapadási folyamatok vizsgálata nagy jelentőséggel bír az egészségtudományok területén is. 

Pyber László (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet)
Kutatási projekt: Növekedés csoportokban
A csoportelmélet az absztrakt algebrának az az alapvető ága, amely a szimmetriák különböző formáival foglalkozik. Pyber és Szabó új Szorzat Tétele számos alkalmazásra talált nem csak a csoportelméletben, hanem a számelméletben, a számítógép-tudományban, nevezetesen a nagy hálózatok elméletében. Kiderült, hogy az expander-gráfok, amelyek a „jó hálózat” intuitív fogalmát írják le a matematikában, jól használhatók a véletlenség számítógépes modellezésére is, ami lényeges alkotóeleme számos gyors számítógépes programnak. A kutatás egyik fő célja eme új jelenség korlátlan dimenziós változatának megértése. 

É. Kiss Katalin (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Kutatási projekt: Az uráli nyelvek mondattanának változása aszimmetrikus kontaktushelyzetben
Az emberi nyelvek folyamatosan, évszázadokon átívelő hatások eredményeképpen változnak, de az uráli nyelvek esetében más a helyzet: az orosz hatására rendkívüli gyorsasággal, a szemünk előtt alakul át a mondattani rendszerük. E változások tanulmányozásával a nyelvfejlődés eddigi hipotéziseinél sokkal megbízhatóbb képet kaphatunk arról, hogy miért és hogyan változik egy nyelv, és mik a változások egyetemes törvényszerűségei. A kutatás másik célja, hogy a kihalás szélén álló rokonnyelveknek a sajátos, eredeti mondattani tulajdonságait is leírja és hozzáférhetővé tegye a nyelvelmélet kutatói számára.

Utolsó módosítás: 2017. december 30.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?