ROVATOK
Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiOTKA-kiadványok
OTKA-kiadványok
12345
A statika szobrászata - Beszélgetés Lógó Jánossal
Lógó János a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének docense. Kutatási területe a rugalmas-képlékeny szerkezetek optimálása, a dinamikusan terhelt szerkezetek vizsgálata és a matematikai programozás. Nemrég lezárult projektje a „Tartószerkezetek topológia- és »layout« optimálásának alapvető feladatai: determinisztikus és sztochasztikus alkalmazások” címet viseli.
Megjelenés dátuma: 2016. március 27.
Bővebben
A Pluto jéghegyei
Február elején a Pluto „rejtélyes, úszó dombjai”-ról adtak hírt a NASA honlapján.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
Hogyan vásárolunk?
Neulinger Ágnes most lezárult posztdoktori munkájában a családforma (pl. gyerekes, gyerektelen, egy- és kétszülős) és a család fogyasztása közötti összefüggés feltárását tűzte ki célul. Ehhez a családi életciklus-szakaszok tanulmányozásából indult ki, tehát azt térképezte fel, milyen fogyasztási minta tartozik egy-egy ciklushoz.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
2016. február: Mars és Föld: Kereszturi Ákos – Újvári Gábor
Kereszturi Ákos az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában (MTA CSFK) dolgozik, az Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium vezetője; ő koordinálja az ORIGINS névre hallgató nemzetközi COST-projekt Mars-alprogramját. Újvári Gábor az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetének volt tudományos főmunkatársa, jelenleg szintén a CSFK-n belüli Földtani és Geokémiai Intézetet erősíti. Korábban mindketten elnyerték az OTKA posztdoktori támogatását, 2016. január 1-től pedig a „Marsi üledékes képződmények vizsgálata földi analógiák alapján és kapcsolódás európai űrprogramhoz” (COOP-NN-116927) című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projektet irányítják.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
Elemi kapcsolat
Január végén jelent meg a rangos Physical Review Letters folyóiratban Krasznahorkay Attila és munkatársai cikke (DOI: 10.1103/PhysRevLett.116.042501), amelyben arról számolnak be, hogy rátalálhattak egy új elemi részecskére, a „sötét foton”-ra. Egy ilyen felfedezés mindig szenzáció, de különösen az, ha kicsinek számító laboratóriumban, saját tervezésű berendezéssel keresik – és találják meg – a részecske nyomát.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
Új ablak a világegyetemre
A téridő gravitációs hullámoknak nevezett fodrozódásait először figyelték meg 2015. szeptember 14-én. Az észlelés igazolja Albert Einstein 1915-ben közölt általános relativitáselméletének egyik legfőbb előrejelzését, és eddig példa nélküli, új ablakot nyit a világegyetemre – adta hírül 2016. február 11-én a LIGO detektorrendszert működtető csapat, amelynek magyar tagjai is vannak.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
Természetes anyagok: gyógyszerek és tévhitek
A tudományos és ismeretterjesztő könyvekről beszámoló amerikai folyóirat, a Choice kritikái alapján minden évben összeállítják a kiemelkedő angol nyelvű tudományos könyvek listáját (Outstanding Academic Title, OAT). A 2015-ös listára három kémiai könyv került fel; ezek egyike magyar szerzők munkája.
Megjelenés dátuma: 2016. február 23.
Bővebben
Több fajból álló állatpopulációk modellezése
A projekt egyik vizsgálatában a kutatók két fő komponensből állították fel modelljüket, amelyet a kártevők elleni védekezéssel teszteltek
Megjelenés dátuma: 2016. február 22.
Bővebben
Grönlandi por
Újvári Gábor – egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként – a grönlandi jégbe fagyott por eredetét vizsgálja. A munkájukról beszámoló cikk, melynek ő az első szerzője, nemrégiben jelent meg a Geophysical Research Lettersben.
Megjelenés dátuma: 2016. január 31.
Bővebben
Kulturális ellenállás – COURAGE
A „Kulturális ellenállás: az ellenzékiség kulturális örökségének megértése az egykori szocialista országokban” (COURAGE) című konzorciális projekt Horizont 2020-támogatást nyert el. A 2016. február 1-jén induló nemzetközi együttműködést Horváth Sándor vezető kutató-koordinátor és Apor Péter kutató-koordinátor irányítja.
Megjelenés dátuma: 2016. január 31.
Bővebben
2016. január: Hálózatos gondolkodás - Jordán Ferenc biológus
Jordán Ferenc az MTA Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója. Néhány éve tért haza Olaszországból: a Microsoft Research trentói kutatóintézetében dolgozott. Az NKFIH 2015 szeptemberétől támogatja „Trofikus hálózatok összehasonlító dinamikai elemzése” című projektjét.
Megjelenés dátuma: 2016. január 16.
Bővebben
2015. december: A meddőség kezelése – a szociológus szemével - Vicsek Lilla
Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a biotechnológia társadalmi megítélését tanulmányozta. Új projektjében az asszisztált reproduktív technológiák gyakorlatát vizsgálja.
Megjelenés dátuma: 2015. december 20.
Bővebben
2015 november: Titkosítás műholdakkal - Bacsárdi László
Bacsárdi László mérnök-informatikus és bankinformatikus mérnök, intézetigazgató egyetemi docens: a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Karán harmadik éve irányítja az Informatikai és Gazdasági Intézetet; óraadó a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén. Az NKFI-nél januárban indult posztdoktori projektje, a „Kvantumalapú műholdas kommunikáció vizsgálata”.
Megjelenés dátuma: 2015. november 30.
Bővebben
Zuzmók vizsgálata
Mit nevezünk zuzmónak? A Lichenológia – a zuzmók tudománya honlap leírása szerint: „a zuzmók legalább két, eltérő rendszertani besorolású – mikobionta és fotobionta – partnerből álló összetett, teleptestű, autotróf, poikilohidrikus élőlények”.
Megjelenés dátuma: 2015. november 22.
Bővebben
2015 október: Emberi szövetek modellezése - Bojtár Imre
Bojtár Imre professzor a Műegyetem Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének tanára. 2003-ban megalapította a BME Biomechanikai Kutatóközpontját, amelyet évekig ő irányított. Mostani NKFI-programja, a „Humán anyagok in vitro vizsgálata és azon alapuló anyagmodellek definiálása” 2016-tól „nagy összegű” támogatást élvez.
Megjelenés dátuma: 2015. október 30.
Bővebben
Tuberkulózis – több ezer éve
2013-ban ezekkel a sorokkal kezdte egyik tudósítását a Délmagyarország arról a kutatóműhelyről, amelyet az OTKA is támogatott: „Európa egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye jött létre a Szegedi Tudományegyetemen. A kialakuló egyetemi „csontraktárban" végzett szakszerű vizsgálatokkal – többek között – a járványok és a betegségek történetére derítenek fényt a kutatók. A szegedi, történeti embertannal és paleopatológiával foglalkozó tudósok is hozzájárultak ahhoz, hogy – többek között – kiderült: Szent László hermája valóban nagy királyunk koponyájának maradványait őrzi és a szifiliszt nem Kolumbusz matrózai hurcolták be Amerikából Európába.”
Megjelenés dátuma: 2015. október 22.
Bővebben
Új biokompatibilis anyagok
Egyre fontosabbá válnak azok az új biokompatibilis anyagok, amelyek a szervezetbe bekerülve kis mellékhatást mutatnak. A polimer gélek várhatóan jól megfelelnek a feltételeknek.
Megjelenés dátuma: 2015. október 22.
Bővebben
2015 szeptember: Váratlan fordulatok - Katona István neurobiológus
Katona István az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) dolgozik, a Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoport vezetője. Korábban a Wellcome Trust, az Európai Kutatási Tanács, a Norvég Alap–OTKA támogatását is elnyerte. Legújabb programja 2016-tól az NKFI kiemelt támogatását élvezi. Korábbi mentora, Freund Tamás szerint „meredeken felfelé ívelő karrier vár rá”, ő pedig már saját csoportját dicséri: „Igazi alkotóközösség a miénk, ahol mindenki saját korának, tapasztalatának megfelelően teszi a dolgát. Fantasztikus erő van ezekben a húszas, harmincas éveikben járó fiatalokban.”
Megjelenés dátuma: 2015. szeptember 30.
Bővebben
Ultrafinom-szemcsés anyagok szerkezete és mechanikai tulajdonságai
A korszerű ultrafinom-szemcsés (UFG) anyagok vizsgálata az anyagtudományi kutatások egyik kiemelt fontosságú területe, mert ezek az anyagok kis (100 és 1000 nm közötti) szemcseméretük miatt sokkal nagyobb szilárdságúak, mint a hagyományos, nagy szemcsés anyagok. A szilárdság növekedése mellett viszont csökken az alakíthatóságuk, ami gátolja az ultra-finomszemcsés anyagok széles körű alkalmazását.
Megjelenés dátuma: 2015. szeptember 22.
Bővebben
Versenyképesség és információ
A kutatás azzal a céllal indult, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek képessé teszik a vállalatokat arra, hogy a piaci információkat ne csupán megvásárolják, hanem fel is használják. Az információ-felhasználás képessége tartós versenyelőnyt nyújt, mert nehezen másolható a versenytársak által.
Megjelenés dátuma: 2015. szeptember 22.
Bővebben
12345