Ön itt áll: A HivatalrólSzakpolitika és stratégiaKFI szakpolitikaKFI szakpolitikai koordinációKutatási infrastruktúra
Kutatási infrastruktúrák fenntartható fejlesztése
2018. május 20.
Utolsó módosítás: 2018. június 21.
Olvasási idő: 21 perc
Az NKFI Hivatal és az NKFI Alap költségvetésében 2016-ban közel 3,2 milliárd forint, 2017-ben 3,9 milliárd forint szerepelt a külföldi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés költségeire. A kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó tagdíj-hozzájárulások előnyeit a Hivatal a tudományterületi-kutatásfejlesztési eredményesség és a ráfordítások tükrében évről évre monitorozza, hogy a tagdíjfizetés közhasznát az érdekelteken túl a tágabb kutatói közösség, a társadalom és a tudományfinanszírozásért felelős döntéshozók számára is bemutassa.

A kutatási infrastruktúráknak a gazdasági versenyképességre gyakorolt hatását szem előtt tartva Pálinkás József 2014-ben még kormánybiztosként kezdeményezte a hazai kutatói közösség képviselőiből álló Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) megalakítását. A testület elsődleges feladata volt, hogy ajánlást készítsen a kutatási infrastruktúrával kapcsolatos nemzeti stratégiára, összehangolva azt a külföldi infrastruktúra-tagságokkal kapcsolatos elképzelésekkel, hogy a rendelkezésre álló KFI források felhasználása a hazai fejlesztések és a nemzetközi tagdíjak esetében is átlátható és célszerű legyen. A grémium a tudományos közösség igényeiről készült felmérés alapján tesz javaslatot valamely tagság megszüntetésére, vagy újabb kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozásra.

A tagdíjak kérdése azért különösen lényeges, mert a külföldi infrastruktúrákba való bekapcsolódás jelenlegi finanszírozási rendszere a globális trendek alapján sem tűnik hosszú távon fenntarthatónak. A felmerülő tagsági költségek észszerűsítésének egyik lehetősége, hogy néhány kisebb részesedésű ország egy-egy infrastruktúra esetében megosztja a jogokat és a díjakat – ahogy tettük ezt korábban Csehországgal és Szlovákiával, az elektromágneses sugárzás vizsgálatát lehetővé tevő, Európa legnagyobb szinkrotronsugár-forrását működtető ESRF-EBS esetében a CentralSync konzorcium tagjaként. További lehetőség, és a még építés alatt álló infrastruktúrák esetében prioritás, hogy újszerű finanszírozási modellek alkalmazásával az erre fordított források a hazai vállalkozások beszállítói részvételét is ösztönözzék. Pozitív példa a természetbeni beszállításokkal történő ellentételezés: az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, ESS) beruházásában például az építés ideje alatt a Magyarország által befizetett költség 70%-a magyar beszállítókhoz jut vissza, ezzel is erősítve a hazai szereplők K+F aktivitását.

A  Kutatási infrastruktúrák Magyarországon" című dokumentum  egységes keretben rögzíti  a korábbi helyzetelemzéseket és ajánlásokat, amelyeket  a Kormány a 1640/2014. (XI. 14.) számú határozatában fogadott el.  2015 végén a Hivatal átfogó felmérést készített a külföldi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozási igényekről: a felsőoktatási-akadémiai szektor valamennyi jelentős szereplőjének kiküldött kérdőívben a válaszadó intézmények indoklással alátámasztva nyilatkoztak arról, hogy milyen új kutatási infrastruktúrák projektjeiben vennének részt. A felmérés eredményeként 21 intézménytől 55 külföldi infrastruktúrára érkezett csatlakozási javaslat, ezeket az NKIB tudományterületi bontásban értékelte. Az  NKFI Hivatal a testület ajánlása alapján döntött a kiválasztott infrastruktúrákhoz történő csatlakozás tárgyalásainak megkezdéséről. A tárgyalások eredményeként a kutatási intézmények reális igényeire és a szakpolitikai konszenzusra alapozott  együttműködési megállapodásokat kötött a Hivatal, amelynek keretében hazánk több tudományterületen újabb kutatási infrastruktúrákhoz csatlakozott.

 

A kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatóságának konzultációjáról készített Bizottsági jelentés kihangsúlyozza: „a világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy Európa a tudomány és technológia élvonalában maradjon és globális szinten versenyképes legyen a tudásalapú gazdaság terén. Ennek az eléréséhez viszont olyan kutatási létesítmények szükségesek, amelyek méretük és vagy komplexitásuk nyomán meghaladják egy-egy ország teljesítőképességét. Ezért 2002-ben létrejött a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum for Research Infrastructures, ESFRI) azzal a céllal, hogy segítsen koordinálni a nagyméretű kutatási infrastruktúrák létesítését az Európai Kutatási Térségben (European Research Area, ERA).”

Összhangban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 42. pontja szerinti kutatási infrastruktúra definíciójával, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti értelmezésen alapul a „kutatási infrastruktúra” kifejezést az alábbi gyűjtőfogalomként értelmezzük:

Mindazoknak a tematikailag összeillő és egységet képző berendezéseknek, laboratóriumoknak, adatbankoknak, információs rendszereknek, a hozzájuk kapcsolódó emberi erőforrásoknak (a kutatói erőforrások mellett a működtetés, üzemeltetés és a menedzsment kapacitásait is beleértve) és szakértelemnek, valamint a tudományos tevékenységet támogató szolgáltatásoknak az összessége, amelyek szükségesek a magas minőségű, nemzetközileg is versenyképes kutatói munka megvalósításához.

A kutatási infrastruktúrák változatossága nemcsak a megjelenés formájában (berendezés, adatbank) érvényesül, hanem az érintett tudományterületek sokaságában és a fizikai elhelyezkedésben is. Minden tudományágban használnak kutatási infrastruktúrákat, de eltérő megjelenési formákban. Bizonyos kutatási területeknek azonban lényegesen nagyobb erőforrásigénye van a nagyméretű és nagyon összetett – a nemzeti szintű lehetőségeket jelentősen meghaladó – berendezések szükségessége miatt. Mindezek nyomán indokolt különböző szempontok szerint csoportosítani a kutatási infrastruktúrákat.

A kutatási infrastruktúrák típusai fizikai megjelenés szerint:

Fizikai elhelyezkedésük alapján megkülönböztetünk egyetlen telephelyen működő (single-sited), elosztott (distributed), valamint virtuális (virtual) kutatási infrastruktúrákat.

  • Az egyetlen telephelyen működő kutatási infrastruktúrák esetében jól azonosítható módon, az adott berendezés fizikailag egy helyen található.
  • Az elosztott kutatási infrastruktúrák esetében több telephelyen egymást kiegészítve működik a kutatási infrastruktúra (mérőállomások, gyűjtemények, laboratóriumok).
  • A virtuális kutatási infrastruktúrák sorába pedig a különböző elektronikusan elérhető szolgáltatások, hálózatok, archívumok, adatbázisok, adatbankok sorolhatók. A virtuális kutatási infrastruktúrák nem feltétlenül önálló típusként jelennek meg: számos elosztott kutatási infrastruktúra egyben virtuális is. Például a Euro-BioImaging ESFRI kutatási infrastruktúra esetében a virtuális kutatási infrastruktúra a közös adatbázishoz, szoftveres eszközökhöz való hozzáférést jelenti. De ilyen a lényegében tisztán virtuális elemeket tartalmazó SHARE-ERIC, valamint az e-infrastruktúrák is ide tartoznak.

A kutatási infrastruktúrák típusai fizikai megjelenés szerint hazai szemszögből:

A magyar kutatói szféra által jelenleg elérhető kutatási infrastruktúrák alapján hazai viszonylatban fizikai szempontból az alábbi típusok különböztethetők meg:

  • fizikailag részben Magyarországon működő nagyméretű kutatási infrastruktúra (large-scale research infrastructure), (ELI-ALPS – elosztott kutatási infrastruktúra)
  • fizikailag nem Magyarországon található, egyetlen telephelyen működő, elosztott és/vagy virtuális kutatási infrastruktúrák, amelyekhez a magyar kutatóknak hozzáférési lehetősége van (pl.: HL- LHC, European XFEL, ELIXIR, Euro-BioImaging, SHARE-ERIC, ESS-ERIC, PRACE stb.)
  • Magyarországon működő, nem nagyméretű kutatási infrastruktúrák, amelyek vagy egyetlen telephelyen vagy a kutatói együttműködések kapcsán hálózatos formában működnek, és amelyhez a helyi, a hazai illetve esetenként külföldi kutatóknak is van hozzáférése.

A kutatási infrastruktúrák tematikus, tudományterületek szerinti kategorizálása:

A kutatási infrastruktúrákat tematikus alapon is lehet csoportosítani. Az ESFRI Roadmap 2016-os frissítése hat tematikus irányt különít el a tudományterületek mentén:

  • Energia,
  • Környezet,
  • Egészség és élelmiszertudományok,
  • Fizikai és mérnöki tudományok,
  • Társadalom és kulturális innováció,
  • E-kutatási infrastruktúrák.

Ez a tipizálás sok esetben okoz nehézségeket, egyrészt a kutatási témák interdiszciplináris jellege miatt, másrészt azért, mert az ESFRI kategóriák esetenként túl nagy területeket fognak át (Egészség és élelmiszer, Fizikai és műszaki tudományok).

A tematikus besorolás kapcsán érdemes még szót ejteni a kutatási háttér-infrastruktúrákról. Ide tartoznak a nagysebességű adattovábbítást és kommunikációt lehetővé tevő országos és nemzetközi informatikai hálózatok, könyvtári szolgáltatások, azon belül különösen a nemzetközi publikációkhoz való hozzáférés. Ezen háttér-infrastruktúrák jelentősége és mennyisége az elmúlt években számottevően megnövekedett. Az ESFRI kategóriák közül az E-infrastruktúra sorába tartoznak.

Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum for Research Infrastructures, ESFRI)

Az európai kutatási infrastruktúrák összesített éves költségvetése mintegy 10 milliárd euró. Az élvonalbeli kutatási lehetőségeket biztosító infrastruktúrák már olyan mértékű erőforrást igényelnek – mind az eszközök, berendezések, mind az adatok, infokommunikációs technológiák, valamint az emberi erőforrás oldaláról –, amelyeket egyetlen uniós tagállam sem tudna költséghatékonyan működtetni. Ezért szükséges az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai szemlélettel történő, összehangolt tervezése és megvalósítása.

Az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum for Research Infrastructures, ESFRI) az európai szinten meghatározó és az európai kutatói közösségek hosszú távú igényei szempontjából szükséges kutatási infrastruktúrákat veszi számba és fogja össze. Ennek érdekében a kutatási infrastruktúrák helyzetéről áttekintő felmérést, a jövőbeli célokról pedig – 10-20 éves időtávban gondolkodva – útitervet (roadmap) készít. Az első útiterv 2006-ban született, amelyet azóta több alkalommal aktualizáltak, legutóbb 2016-ban (ESFRI Roadmap 2016). A dokumentum célként tűzte ki, hogy a projektek tíz éven belül megvalósuljanak, reálisan fenntarthatók legyenek, és biztosítsák a maximális megtérülést a tudomány, az innováció, az oktatás, a társadalmi-gazdasági előnyök és a versenyképesség szempontjából. Az ésszerű „újratervezés” mélységét mutatja, hogy a megelőző, 2010-es útiterv 38 infrastruktúrájából 15 szerepel továbbra is a listán, amely csupán 6 új projekttel egészült ki. Jelenleg a 2018-as útiterv előkészítése zajlik, a 2016-os útiterv felülvizsgálata alapján.

Az ESFRI által nevesített kutatási infrastruktúrák életciklusmodell alapján működnek: megkülönböztetünk ESFRI „projekteket” és ESFRI „landmarkokat”, amelyek az életciklus különböző fázisait tükrözik. Projektek azok az új kezdeményezések, amelyeket tudományos kiválóság és érettség alapján, egy összetett értékelési folyamat eredményeként választanak ki. A 2016-os útitervben 21 ESFRI projekt szerepel, melyekből 9 a 2008-as, 6 pedig a 2010-es útitervből került be. Ezekhez 5 új projektet választottak ki, egy projektet pedig a felülvizsgálat során átalakítottak, módosítottak. Landmark minden olyan projekt, amely már elindult, illetve amely hamarosan működőképes lesz, és amely az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) versenyképessége szempontjából meghatározó infrastruktúrának tekinthető. A 2016-os útitervben 29 ESFRI landmark van nevesítve. Azok a projektek, amelyeket 10 év alatt nem sikerül megvalósítani, kikerülnek az útitervből.

Az ESFRI útitervhez illeszkednek az egyes EU tagországok saját kutatási infrastruktúra útitervei, köztük a Nemzeti Infrastruktúra Bizottság (link) közreműködésével hamarosan elkészülő Magyar Nemzeti Útiterv, amely komplex értékelési rendszerén keresztül folyamatosan követni fogja a hazai kutatói igényeket, és összeveti őket a megvalósuló eredményekkel. 

Egyéb nemzetközi kutatási infrastruktúrák

Az ESFRI projektek és landmarkok mellett további kutatási infrastruktúrák működnek nemzetközi együttműködések keretében, amelyek különböző kutatási területeket érintenek, és a finanszírozást, valamint az irányítást tekintve is eltérő modellek szerint működnek. Magyarország is több ilyen kezdeményezésnek a tagja:


Magyarország komoly hagyományokkal bír a tudományos kutatás területén, amit a különböző tudományterületeken elért szakmai eredmények és a szerteágazó nemzetközi kapcsolatok is bizonyítanak. A régóta működő kutatási kapcsolatok és szervezeti tagságok mellett egyre aktuálisabb a külföldi infrastruktúrákba való bekapcsolódás stratégiai megtervezése, hiszen a jelenlegi finanszírozási rendszerek a globális trendek alapján sem tűnnek hosszú távon fenntarthatónak. Ebből a célból alakult meg az NKFI Hivatal elnökének kezdeményezésére a hazai kutatói közösség prominens képviselőiből álló Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB). A testület elsődleges feladata, hogy ajánlást készítsen a kutatási infrastruktúrával kapcsolatos nemzeti stratégiára, összehangolva azt a külföldi infrastruktúra-tagságokkal kapcsolatos elképzelésekkel, hogy a rendelkezésre álló KFI források felhasználása a hazai fejlesztések és a nemzetközi tagdíjak esetében is átlátható és célszerű legyen. A grémium a tudományos közösség igényeiről készült felmérés alapján tesz javaslatot újabb kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozásra, adott esetben valamely tagság megszüntetésére.

2015 végén átfogó felmérés készült a külföldi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozási igényekről: a munkába a felsőoktatási és akadémiai szektor valamennyi jelentős szereplőjét bevonták. A felmérés célja volt kiválasztani, hogy melyek azok a kutatási infrastruktúrák, amelyek esetében a leginkább szükséges és indokolt a csatlakozás, figyelembe véve a hazai kutatási kapacitásokat, eredményeket, célokat, illetve a tagságtól várható társadalmi-gazdasági közhasznot. A felmérés eredményeként 21 intézménytől 55 külföldi infrastruktúrára érkezett csatlakozási javaslat, ezeket az NKIB tudományterületi bontásban értékelte. A folyamat következő lépéseként az NKFI Hivatal a testület ajánlása alapján döntött a kiválasztott infrastruktúrákhoz történő csatlakozás tárgyalásainak megkezdéséről. Ennek eredményeként jöttek létre azok az együttműködési megállapodások, amelyek keretében hazánk több tudományterületen újabb kutatási infrastruktúrákhoz csatlakozott. Magyarország 2017-ben összesen 16 kutatási infrastruktúrában vesz részt teljes jogú tagként, amelyek közül 14 szerepel az ESFRI legutóbbi, 2016-ban kiadott stratégiai jelentésében.


A kutatási infrastruktúra neve
ESFRI Landmark/
Project
Típus
Rövid leírás

Élettudomány (Health & Food)


ECRIN-ERIC
European Clinical Research Infrastructure
Landmark
Elosztott
A klinikai vizsgálatok multinacionális, magas minőségű, átlátható rendszerének kialakítását támogatja azáltal, hogy mérsékli a nemzeti szintű klinikai kutatási környezet széttagoltságából, gyenge együttműködési képességéből adódó akadályokat.
ELIXIR
A distributed infrastructure for life-science information
Landmark
Elosztott
Egy olyan kezdeményezés Európában, amely a nemzeti szintű központok, centrumok, szolgáltatók meghatározó bioinformatikai erőforrásait kapcsolja össze, konszolidálja egy kutatási infrastruktúrába. Az élettudomány számos területét támogatja beleértve a mezőgazdasági kutatásokat csakúgy mint az orvostudományi vizsgálatokat.
EMBL
European Molecular Biology Laboratory
Nem ESFRI-vonatkozású
Elosztott
Az élettudományok területén Európa egyik vezető laboratóriuma. 80 független kutatóintézet a tagja, amelyek a molekuláris biológia teljes spektrumát lefedik, a molekuláris szinttől a biológiai szervezetig, érintve például a rendszerbiológia és a bioinformatika területét is.
EU-BI - Euro-BioImaging Consortium
European Research Infrastructure for Imaging Technologies in Biological and Biomedical Sciences
Project
Elosztott
Hozzáférést biztosít a legmodernebb, state-of-the-art technológiák széles köréhez a biológiai és klinikai képalkotás területén. Célja a képalkot technikákra specializálódott, földrajzilag széttagolt nemzeti csomópontokat összekapcsolni, hogy "elérjék" az európai kutatókat az összes tagországban.

Fizikai, kémiai, műszaki tudományok (Physical Sciences & Engineering)


CERIC-ERIC
Central European Research Infrastructure Consotrium, European Research Consortium
Nem ESFRI-vonatkozású
Elosztott
A multidiszciplináris KI az anyagtudomány és a nanotechnológia területén fogja össze a kutatásokat 7 európai országban - piaci árakon. A konzorcium fő fókusza a nyílt hozzáférés (kutatócsere). A hozzáférés kereskedelmi vagy ipari célú kutatások esetében ingyenes.
CERN
The European Organization for Nuclear Research
Nem ESFRI-vonatkozású
Egyetlen telephelyen működő
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), a világ egyik legrangosabb kutatóközpontja. Fő feladata a fizikai alapkutatás, megismerni a világegyetem összefüggéseit. Komplex berendezéseket, részecskegyorsítókat tervez, épít illetve működtet, annak érdekében, hogy feloldják a természet alapvető törvényeit.
HL- LHC
High-Luminosity Large Hadron Collider (CERN)
Landmark
Egyetlen telephelyen működő
A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, többek között a Nagy Hadronütköztető (LHC) születésének helye. Magyarország kormányzati szinten az LHC négy nagy detektora közül az ALICE és a CMS kísérleteiben vesz részt. Többek között a CMS (valamint Atlas) projektnek köszönhető az áttörő jellegű Higgs boson felfedezése is.
ELI
Extreme Light Infrastructure
Landmark
Elosztott
A Szegeden megépülő ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját tegye hozzáférhetővé a nemzetközi tudományos közösség különböző felhasználói csoportjai számára. A létesítmény küldetésének másik fő eleme a nagy csúcsintenzitású és nagy átlagteljesítményű lézerek tudományos és technológiai fejlesztésének elősegítése.
ESRF UPGRADES
European Synchrotron Radiation Facility (ESFR) Upgrades, Phase II: Extremely Brilliant Source
Landmark
Egyetlen telephelyen működő
A világ vezető röntgensugár-forrása. Valósi európai létesítmény, az ERA szerves része. Olyan state-of-the-art berendezés, amely az anyag vizsgálatát atomi és nanometrikus szinten teszi lehetővé számos kutatási területen: szilárdtest-fizika, orvostudomány, gyógyszerészet, földtudományok, környezettudomány, régészet. A világon számos szinkrotronforrás működik, azonban az ESRF páratlan ezek közül mind a próbanyaláb paramétereit, mind a mérőcsatornák számát tekintve.
European Spallation Source (ESS)-ERIC
European Spallation Source ERIC
Landmark
Egyetlen telephelyen működő
Az ESS a világon az első ún. hosszú impulzusú spallációs neutronforrás. Az ESS kezdeményezés célja volt megépíteni és működtetni a neutron kutatásoknak a világon vezető létesítményét. A világ legnagyobb intenzitású neutronforrásaként lehetőséget ad olyan rendszerek vizsgálatára, amire eddig nem volt lehetőség a minta mérete vagy a vizsgált jel kis intenzitása miatt. A berendezés  nagy lökést ad a hazai fizikai, kémiai és anyagtudományi kutatásoknak.
European XFEL
European X-Ray Free-Electron Laser Facility
Landmark
Egyetlen telephelyen működő
Európai szinten egyedülálló berendezés alkalmazási területe az ultrarövid (27 ezer/mp) és igen fényes röntgensugaras kísérletek. A berendezés a tudományos és ipari kutatás korábban nem elérhető, merőben új lehetőségeit tárja fel a fenti jellemzőinek köszönhetően. A tudósok feltérképezhetik a vírusok atomi szintű részleteit, megfejthetik a sejtek molekuláris összetételét, háromdimenziós képet készíthetnek a nanovilágról stb.
ITER/
EUROfusion
International Thermonuclear Experimental Reactor
Nem ESFRI-vonatkozású
Egyetlen telephelyen működő
Az ITER projekt célja annak megmutatása, hogy az atommag fúzió használható a Földön energiatermelési célokra, és a technológiai megoldások tesztelése. Az ITER-t a kutatásokkal foglalkozó szakemberek megkerülhetetlennek tartják a fúziós erőmű megalkotásának útján. A fúzióhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztést EUROfusion hajtja végre, amely minden tagország ilyen irányú kutatását integrálja.
ESA
European Space Agency
Nem ESFRI-vonatkozású
Elosztott
Az ESA egy nemzetközi szervezet, aminek 22 ország a tagja, köztük Magyarország. Az ESA feladata Európa űrprogramjának a kialakítása és végrehajtása. Az ESA programok célja több információt gyűjteni a Földről, annak közvetlen űrkutatási környezetről, a Naprendszerről, Világűrről. További feladata a szatellit alapú technológiák, szolgáltatások fejlesztése és az ipar támogatása.

Environment/Környezet


DANUBIUS
International Centre for Advanced Studies on River-Sea Systems
Project
Elosztott
Magyarország megfigyelői státusszal bír a projektben, nem teljes jogú tag, szemben a többi felsorolt KI-val. Várhatóan 2020-ban kezdi meg működését. Célja a nagy folyó-tenger rendszerekhez (RS, river-sea systems) kapcsolódó interdiszciplináris kutatások támogatása. Kiterjed a környezet, a társadalom és gazdaságtudományra, és közelebb hozza a környezetvédelem különböző ágait. Hozzáférést biztosít az RS rendszerekhez, a kapcsolódó létesítményekhez és szakértelemhez, ezzel lehetőséget teremtve a tudásmegosztáshoz illetve az adatok összehangolásához.
EPOSEuropean Plate Observing System
Project
Elosztott
Magyarország megfigyelői státusszal bír az EPOS KI-ben, nem teljes jogú tag, szemben a többi felsorolt KI-val. Az EPOS projekt még megvalósítási fázisban van, várhatóan 2020-ban kezdi meg működését. Olyan innovatív, multidiszciplináros kutatások lebonyolítására lesz képes, melynek célja jobban megérteni a Föld fizikai és kémiai folyamatait, amelyek a földrengéseket, vulkánkitöréseket, felszíni instabilitásokat, szökőárokat okozzák, valamint azokat a folyamatokat, amelyek a tektonikus mozgásokat és a föld felszín dinamikáját határozzák meg.

Social & Cultural Innovation/Társadalom- és bölcsészettudomány és kulturális innováció


CESSDA-ERIC
Consortium of European Social Science, Data Archives
Landmark
Elosztott
Az egyetlen, az összes uniós tag- és társult ország társadalomtudományi adatbázisait egységesen kezelő kereshető virtuális kutatási infrastruktúra, amely nélkülözhetetlen az összehasonlító társadalom-tudományi adatbázisok államigazgatási és tudományos célú keresésében.
CLARIN-ERIC
Common Language Resources and Technology
Landmark
Elosztott
Olyan kutatási infrastruktúra, amely korszerű nyelvtechnológiai támogatást nyújt - elsősorban a bölcsész- és társadalomtudományok számára.  A CLARIN-ERIC három nyelvtechnológiai témájú ESFRI kezdeményezés egyesüléséből keletkezett. Az egyik alapító fél az MTA Nyelvtudományi Intézet volt, amely az előkészítő projektben is vezető szerepet játszott.
ESS-ERIC
European Social Survey
Landmark
Elosztott
A kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat előállító ESS az európai társadalmak demográfiai és társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, ill. a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. Adatai jelentősen hozzájárulnak az Európában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez.
SHARE-ERIC
Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe
Landmark
Elosztott
A SHARE egy olyan multidiszciplináris, egyéni szintű panel adatállomány, mely jelenleg több mint 30 ezer 50 éves vagy idősebb személy egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről, jövedelmi és vagyoni helyzetéről, társadalmi-gazdasági hátteréről, valamint társadalmi és családi kapcsolatairól tartalmaz információkat. Célja, hogy olyan adatbázist építsen fel, amely lehetővé teszi jó minőségű, tényekre épülő döntések meghozatalát az idősödéssel kapcsolatos kérdésekben.
E-RIHS
European Research Infrastructure for Heritage Science
Projects
Elosztott
Az E-RIHS a kulturális örökség megőrzésére, feldolgozására, dokumentálására és menedzsmentjére irányuló kutatási tevékenységeket támogatja. State-of-the-art eszközöket, szolgáltatásokat biztosít a különböző kutatói közösségeknek a kulturális örökség globális szintű megértése és megőrzése érdekében.

E-infrastructure/E-infrastruktúra


PRACE
Partnership for Advanced Computing in Europe
Nem ESFRI-vonatkozású
Elosztott
A PRACE egy nemzetközi nonprofit egyesület. 24 ország a tagja, akik egy szuperszámítógépes infrastruktúra kialakításában vesznek részt. Világszínvonalú számítástechnikai és adatkezelési erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosít a nagy volumenű tudományos és mérnöki kutatásokhoz.
GEANT
pan-European data network for the research and education community
Nem ESFRI-vonatkozású
Elosztott
A GÉANT köti össze a nemzeti oktatási és kutatási hálózatokat Európa szerte. Egy nagy sávszélességű, nagy kapacitású hálózatot biztosít egyre bővülő szolgáltatási körrel, ami lehetővé teszi a kutatók közötti együttműködések erősödését. Rendkívül megbízható, korlátlan hozzáférést biztosít számításokhoz, elemzésekhez, tároláshoz, alkalmazásokhoz és egyéb forrásokhoz, annak érdekében, hogy Európa továbbra is a kutatás élvonalába tartozzon.

A kutatási infrastruktúra állapota, színvonala egyre nagyobb mértékben meghatározza, hogy egy adott tudományos közösség nemzetközi versenyképessége hogyan alakul. Éppen ezért a kutatási infrastruktúra fejlesztése az EU stratégiai terveiben is kiemelt cél.

Azon túl, hogy a kutatási infrastruktúrák a felfedező kutatások nélkülözhetetlen bázisát képezik, jelentős társadalom- és gazdaságformáló szerepük is van, például a kutatói utánpótlás terén. A Kormány az Európa 2020 stratégiához kapcsolódva a Nemzeti Reform Programban vállalt – hazánk kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének növelésére irányuló – célkitűzések elérése érdekében  a 1640/2014. (XI. 14.) számú kormányhatározatban fogadta el a „Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon” című dokumentumot (link), amely egységes keretbe foglalta a korábbi helyzetelemzéseket, és a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv előkészítéséhez is alapul szolgál.

A dokumentum letölthető: Kutatási infrastruktúrák Magyarországon PDF (662 KB)


A kutatási célú infrastruktúra finanszírozását támogató hazai pályázati konstrukciók feltételül szabják, hogy a támogatásból beszerzett eszközök, berendezések és a megvalósult beruházások adatai mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Ez biztosítja, hogy a kutatói közösség minél szélesebb körben kihasználhassa a közfinanszírozású kapacitásokat, és a támogatás megfeleljen az Európai Unió belső piaccal kapcsolatos jogszabályainak is.

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszterbe regisztrált egyedi kutatási infrastruktúrák lekérdezhetők a KFI adattárból.

A közfinanszírozású kutatási beruházások kedvezményezett kutatói és fejlesztői a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter elektronikus platformján tehetnek eleget a regisztrációs kötelezettségüknek.  Ezen a felületen kötelező regisztrálni minden olyan tárgyi eszközt, immateriális javat és infrastrukturális beruházást, amely „kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás” jogcímen kapott finanszírozást, akár uniós forrásból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program), akár hazai forrásból (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap). A regiszter így a Magyarországon rendelkezésre álló és a hazai és nemzetközi kutatói és fejlesztői közösség számára egyaránt  elérhető kutatási infrastruktúra áttekinthető  adatbázisa lesz, amely tartalmazza a NEKIFUT-ban 2014-ig regisztrált infrastruktúra már lezárt adatait is. A közfinanszírozásból megvalósuló infrastruktúra adatbázisa  támpontot nyújt a hazai kutatási infrastruktúra számba vételéért, a fejlesztési igények felméréséért, valamint a külföldi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködés tervezéséért felelős Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság munkájához csakúgy, mint a KFI versenypályázati portfólió egyes pályázati konstrukcióiban benyújtott projektek szakmai értékeléséért felelős testületek megalapozott szakpolitikai döntési  javaslataihoz.

A közfinanszírozású kutatási beruházások teljes körű és nyilvános regisztere útján  biztosítható, hogy az érintett pályázatok keretében nyújtott finanszírozás megfeleljen az Európai Unió belső piaccal kapcsolatos egyes jogszabályainak, köztük különösen az Európai Bizottság 651/2014 EU rendeletének (általános csoportmentességi rendelet), amely bizonyos támogatási kategóriák egységes belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szól. Gazdasági tevékenység folytatására  kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez akkor adható támogatás, ha a csoportmentességi rendelet általános szabályai és különösen a 26. cikkben foglaltak teljesülnek. Ennek értelmében az infrastruktúrának bármely felhasználó számára átlátható módon és megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lennie, továbbá  az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért piaci árat kell felszámítani.

A regisztrációs kötelezettség az alábbi versenypályázati konstrukciók támogatásaira vonatkozik:

  • Hazai vállalkozások exportorientációjú K+F tevékenységének támogatása (EXPORT_17)
  • Nemzeti Kiválósági Program (NKP_17)
  • Versenyképességi és kiválósági együttműködések (VKE_17)
  • Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése (FIEK_16)
  • Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16)
  • Nemzeti versenyképességi és kiválósági program (NVKP_16)
  • Nemzeti Agykutatási Program (KTIA_NAP_13 (2016))
  • Nemzeti Agykutatási Program NAP_B (KTIA_NAP_13 (2016))
  • Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében (GINOP-2.1.6-16 )
  • Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések (VEKOP-2.2.1-16)
  • Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VEKOP-2.1.1-15)
  • Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ - Kutatási infrastruktúra fejlesztése (GINOP-2.3.4-15)
  • K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP-2.2.1-15 )
  • Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP-2.1.1-15)

Utolsó módosítás: 2018. június 21.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben