Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Megújuló KFI-stratégia
2019. március 13.
Módosítás: 2019. március 13.
Olvasási idő: 6 perc
Gödöllőn, a Szent István Egyetemen február 26-án került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal országos fórumsorozatának Pest megyei nyitányára. Az összes megyét érintő, március 6-án zárult roadshow előadói minél szélesebb körben, de elsősorban a kis- és középvállalati szféra képviselőivel igyekeztek ismertetni Magyarország következő évtizedre vonatkozó innovációs célkitűzéseit.

Gödöllőn, a Szent István Egyetemen február 26-án került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal országos fórumsorozatának Pest megyei nyitányára.

Megújuló KFI-stratégia.

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és innovációs Stratégiát bemutató előadásában Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormánynak az a célja, hogy technológiai előnyhöz juttassa a hazai vállalkozásokat, és ennek révén elősegítse termelékenységük javulását.

A feladat jelentőségét érzékelteti, hogy hazánk a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innovációs teljesítménye alapján a 21. helyen áll az Európai Unióban. A 28 tagállamot vezető, jelentős, mérsékelt és lemaradó innovátorok kategóriákba sorolták.

Magyarország a mérsékelt innovátorcsoportba tartozik, ennek az élén Csehország áll. A lemaradók ketten vannak, Románia és Bulgária.

A 2018. májusában létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium a magyar gazdaságot a gyártásorientált tevékenységről a nagyobb hozzáadott értékű, úgynevezett technológiai alapú tevékenységek felé igyekszik terelni.

Hazánkban a GDP kétharmadát multinacionális cégek állítják elő a foglalkoztatottak negyedrészével, háromnegyedével pedig a kkv-szféra a GDP egyharmadát termeli meg. A két oldal között szakadék van a hatékonyságban.

A termelékenység javítása kulcsfeladat a versenyképesség fokozásához. A magyar tulajdonú vállalkozások termelékenységének növekedése kétségtelenül erősítené a magyar gazdaság felzárkózását.

A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFi) szakpolitika a technológiai fejlesztések, a szervezési, szolgáltatási és marketinginnováció támogatásával hozzájárulhat e mutató javításához.

Az előadó kiemelte, hogy a K+F-ráfordítások 2003 óta folyamatosan nőnek hazánkban, mind GDP-arányosan, mind abszolút összegben – de ennek az az oka, hogy a nagyvállalatok több pénzt költenek ilyen célokra. Míg 15 évvel ezelőtt a K+F-kiadások kétharmadát az állam finanszírozta, addig ma nagyobbrészt vállalatok, elsősorban a hazánkba települt nagyvállalati kutató-fejlesztő központok pénzelik.

Magyarország 2020-ra azt a célt tűzte ki, hogy a GDP-arányos K + F-ráfordítás elérje az 1,8 százalékot. Jelenleg ez az arány 1,3 százalék. Az Európai Unió versenyképességének növelése érdekében 2020-ra a GDP 3 százalékának megfelelő kiadást tervez. A reálisan elérhető érték a közösségben 2,2–2,3 százalékra becsülhető. A hazai KFI-rendszer legfőbb gyengeségei közé tartozik, hogy az innovátor vállalkozások száma a nullához közelít, és alacsony a kutatók száma: a kívánatos 56–60 ezer kutató helyett 36 ezer áll rendelkezésre. A szellemi tulajdon menedzselése is jócskán hagy maga után kívánnivalót. Ugyanakkor az innováció foglalkoztatási hatásai kiemelkedők, az innováció értékesítési hatásai pedig megközelítik az uniós átlagot. A tárca szerint tudatos politikával meg lehet közelíteni a nálunk jobban teljesítő államokat: ha lesz elegendő forrás a központi költségvetésben, ha lesznek ezt megpályázni képes innovátor vállalkozások, és lesz elegendő kutató az egyetemeken és kutatóintézetekben, akiknek a munkáját a megemelt támogatással finanszírozni lehet. Ez utóbbit elősegíti, hogy a doktori képzésre felvehető, magyar állami ösztöndíjjal támogatott keretszámot 1700-ról 2000 főre emelték.

Egy felmérés szerint a nem innovatív vállalatok 86 százaléka szerint nekik nincs is szükségük innovációra. A helyettes államtitkár úgy látja, ez burkoltan azt jelenti, hogy az érintettek valójában nem tudják mi az innováció.

Szigeti Ádám arról is szólt, hogy az innovációs környezet a szülőföldön maradásnak is feltétele. Hiába van ugyanis egy térségnek felsőoktatási intézménye, ha nincsenek érdekes munkát és megfelelő jövedelmet nyújtó munkahelyek, akkor diplomaszerzés után elköltöznek onnan a fiatalok.

Az új, 2030-ig szóló innovációs stratégia víziója tehát az, hogy Magyarország a kiemelt gazdasági területeken európai szinten is jelentős KFI-potenciálra tegyen szert, valamint a kis- és középvállalkozások széles köre képessé váljon innováció létrehozására és bevezetésére.

Korszerű szabályozással is megfelelő „klímát” lehet kialakítani a különböző K+F-tevékenységek számára. Példa erre, hogy Európában Magyarországon a legfejlettebb az önvezető autók tesztelését támogató szabályozás. Ennek hatására több nagyvállalat elkezdte idehozni az ilyen jellegű tevékenységét, bekapcsolva a fejlesztésbe a magyar kkv-kat is.

Szigeti Ádám a felsőoktatásban teret nyerő duális képzés helyzetéről is tájékoztatta a résztvevőket. Eszerint jelenleg 24 felsőoktatási intézmény 2062 hallgatója szerez szakmai gyakorlatot a tanulmányai mellett 553 vállalat valamelyikénél, aminek köszönhetően jobban tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez a képzési forma – amit Németországban már a múlt század hetvenes évei óta alkalmaznak – teljesíti a lehetetlent, a vállalatok humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakembereinek azt az álmát, hogy friss diplomát kapjanak – 3,5 éves gyakorlattal.

A jelenlegi, kétlépcsős felsőfokú képzés nem kínál elegendő lehetőséget a gyakorlati képzésre. A felsőoktatásban igen alacsony az ipari gyakorlattal rendelkező oktatók száma, ellentétben például Németországgal, ahol a kiemelkedő ipari karrier után vagy mellett folytatott felsőoktatási tevékenység teljesen elfogadott és reális alternatíva. Hasonlóan nehézkes az egyetemeken a vállalatok által megkövetelt vezetési és együttműködési készség, a vállalati kultúra elsajátítása.

Magyarországon a duális felsőfokú képzés műszaki, informatikai, agrár, gazdaságtudományi, természettudományi és szociális munka szakterületeken zajlik. Minőségéért a Duális Képzési Tanács, a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter véleményező és javaslattevő testülete, valamint a felsőoktatási intézmények együttesen felelősek. A partnervállalatok szigorú minőségellenőrzése folyamatos.

A duális képzésben részt vevő hallgatók az adott félév szorgalmi időszakát a normál órarend szerint végzik. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan oktatáson vesznek részt és gyakorlati ismereteket sajátítanak el a partnerszervezetnél, a tanrendet és az intézményi jelenlét követelményét nem sértve. Így folyamatos a megszerzett elméleti tudás gyakorlatba való átültetése. Az eddigi tapasztalatok szerint a duális képzésben részt vevő hallgatók jegyei átlagosan eggyel jobbak, mint az abban részt nem vevő társaiké.

Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora a fórumon elmondta, hogy jelenleg az egyetem 78 hallgatója vesz részt duális képzésben. Ilyen képzés a 2015–2016-os tanévben indult először, a gépész mérnöki és az élelmiszermérnöki alapszakokon, majd a mezőgazdasági mérnöki és a pénzügy-számvitel alapképzéseken, az élelmiszermérnöki mesterképzésen folytatódott, és már a turizmus-vendéglátás és az építőmérnöki alapképzéseken is vannak duális hallgatók.

Az Élelmiszertudományi Karon a legnagyobb az érdeklődés iránta. Itt 32-en vesznek részt a duális képzésben, a többi között a Spar Magyarország Kft., a Penny Market, a Lidl, az Auchan, a Coop, a Bonduelle, a Ceres, a Capriovus, az Univer, a Coca-Cola HBC, a Nestlé, a Bonafarm-csoport, a Húscsarnok és a Gyermelyi Zrt. különböző munkahelyein. Az első duális hallgatók, szám szerint négyen, az élelmiszermérnöki alapképzésen vették át diplomájukat februárban.

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon a Bonafarm-Bóly, a Gödöllői Tangazdaság, a Vitafort és a Hód-Mezőgazda Zrt. tartoznak a képzési partnerek közé. További húsz céggel van együttműködési megállapodása az egyetemnek, ahová a következő tanévekben várják a duális hallgatók jelentkezését.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság - 2019.03.13. (1,10,11. oldal)

Utolsó módosítás: 2019. március 13.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?