Szabó István, az NKFiH innovációs és általános elnökhelyettese először a Pest megyei helyzetet ismertette. Budapest elszívó ereje az innováció területén is érezhető: a megye a K+F-ráfordítások, a kutatóhelyek és a kutatók száma alapján a 4. helyen áll az országban. Bár a vállalkozássűrűség tekintetében országosan a második, a nagyvállalatok arányát nézve a középmezőnyben, a 13. helyen található.
Az egy főre jutó GDP alapján a 6., az ipari termelés volumene szerint az 5. a megyék sorában. Az itt tanuló hallgatók aránya csökken, 2,1 százalékuk tanul a megye valamely felsőfokú intézményében.
Kutatási-fejlesztési és innovációs (KFI) céllal 360 Pest megyei projekt kapott összesen 46 milliárd forint támogatást 2015–2018 között. A források több mint háromnegyede vállalkozásokhoz került. A pályázatok között nagy a járműtechnológiai, az épülettechnológiai, a villamosmérnöki és az elektronikai fejlesztések aránya, emellett még az agrártudományok szerepe meghatározó.
Az előadó szerint a Szent István Egyetem jó példát mutat, mert az intézményben közvetlenül hasznosítható kutatások zajlanak. Az egyetem 1,5 milliárd forint támogatást elnyert agrárinformatikai ipari együttműködési központja kifejezetten a piacvezérelt innovációt segíti elő.
Az NKFIH öt pályázati konstrukció meghirdetését tervezi. Az első, a KKV Start Innováció tervezett keretösszege 10 milliárd forint. Korábban KFI-támogatásban nem részesült kkv-k támogatására szánják, annak érdekében, hogy innovációt vezessenek be. Az igényelhető támogatás összege 10–20 millió forint, a kedvezményezettek várható száma 650–700.
A Piacvezérelt KFI konstrukció tervezett keretösszege 45 milliárd forint. Célja piacképes termékek és szolgáltatások kidolgozása. Ennek keretében lehetőség lesz már meglévő prototípusok piaci termékké fejlesztésére is. Az igényelhető támogatás 50–700 millió forint, és 160–200 kedvezményezettre számítanak.
A Nyílt Innováció konstrukció tervezett keretösszege 1,5 milliárd forint. Célja nagyvállalatok kisebb léptékű, egyes részterületekre irányuló KFI-igényének kkv-k, startupok általi fejlesztése. A támogatás értéke 10–150 millió forint között lehet, várhatóan 15–20 kedvezményezettel.
Az Ipar–Egyetem Együttműködés konstrukció célja vállalatok K+F-igényét folyamatosan kiszolgálni képes egyetemi kapacitások kialakítása, piaci alapon fenntartható működéssel. Ez társadalmi kihívásokra válaszul létrejövő iparvezérelt, de felsőoktatási tudással támogatott megoldások kidolgozását feltételezi. Tervezett keretösszege 20 milliárd forint, az igényelhető támogatás 1–6 milliárd forint, a kedvezményezettek száma 4–8 lehet.
Az Iparjog konstrukciót szellemi alkotások iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalomfenntartási, valamint szellemi vagyon-értékelési tevékenység támogatására dolgozták ki. Tervezett keretösszege 50 millió forint, az igényelhető támogatás 0,1 milliótól 7,1 millió forintig terjed, és 20–40 kedvezményezettre számítanak.
Egy vállalat a KKV Start Innováció, a Piac vezérelt KFI és az Ipar–Egyetem Együttműködés konstrukciók közül csak az egyik keretében részesülhet támogatásban. Egy kedvezményezett akkor sem támogatható más konstrukcióban, ha eláll egy már odaítélt támogatástól. A feltételek közé tartozik az is, hogy a pénzügyi paraméterek már a jogosultsági feltételekben megjelennek, a költségvetést a projekthez mérten, reálisan és hatékonyan kell megtervezni, és végül szükség van elfogadott és közzétett 2018-as beszámolóra is. A Horizont 2020 programról Divinyi Ágnes, az NKFiH Eu-referense tájékoztatta a fórum résztvevőit. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014–2020 között meghatározó program minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. Magyarországról eddig 897 sikeres pályázatot nyújtottak be a program keretében, az általuk elnyert összeg 231 millió euró.
Teljesítményünk e téren Csehországgal és Szlovéniával vethető egybe.
Pest megyéből a top 10 intézmény között van a szent istván Egyetem, 1,191 millió euróval és a Nemzeti Agrárkutatási és innovációs Központ 587 ezer euróval. A legeredményesebb a Lyme-kór diagnosztizálásában élen járó budakalászi Lyme Diagnostic Kft., amely 3,507 millió eurót nyert el. A második a listán a gödöllői Biotalentum Tudásfejlesztő Kft. 2,994 millió euróval, a harmadik a szentendrei Közép és Kelet-európai regionális Környezetvédelmi Központ 2,827 millió euróval.
Bár az egyetem elsődleges feladata az oktatás, az oktatók kutatnak is, hiszen ez nélkülözhetetlen a tudományos pályán való előrelépéshez és a tananyag fejlesztéséhez, és mindemellett sokféle KFi-szolgáltatást is nyújtanak, mondta előadásában dr. Palkovics László rektor.
A SZIE meghatározó partnerei a mezőgazdaság, a környezetipari, a takarmányipari, a halászati és az élelmiszeripari vállalkozások. Az egyetem vezetője ismertette az intézmény kis- és középvállalkozások számára kínált fő szolgáltatásait is (lásd keretes anyagunkat).
Ami a K+F-eredmények, mint piaci termékek hasznosítását illeti, a SZIE Akvakultúra és Környezetbiztonsági intézete öt használati mintaoltalom és hat know-how tulajdonosa, melyek közül két mintaoltalmat és egy know-how-t részlegesen már hasznosítottak, a Sentimento Kft., az Energofish Kft. és az Agruniver Holding Kft. Az egyetem új, víz- és energiatakarékos, szalagos csepegtető öntözési technológiáját a Metra Kft. hasznosítja közvetlenül. Egy precíziós öntözéstechnológia magyarországi adaptációját a KiTE Zrt.-vel együttműködve hajtották végre. A Kertészettudományi Kar öt növény-fajtaoltalommal, a Gépészmérnöki Kar és a Mezőgazdaságés Környezettudományi Kar további egyegy szabadalommal rendelkezik.
A gazdaság a középfokú képzésben is megköveteli az innovációt. Dudás Tibor, a 2015-ben létrehozott Váci szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy a munkaerőhiány a nemzetközi vállalatoknál és a kkv-szférában egyaránt jelentkezik.
A szakoktatási rendszer lassan reagál a foglalkoztatási környezet változásaira, főként a nappali rendszerű képzésben. A szakközépiskolákban 3 éves a képzés, a szakgimnáziumokban 5 év alatt végeznek a technikusok. A felnőttképzésben és felnőttoktatásban viszont 1 év alatt is tudnak átképzett munkaerőt ajánlani a foglalkoztatóknak. A váci szakképzési centrum autószerelő osztályából a szakmai vizsga után 3 nappal mindenki el tudott helyezkedni.
A Samsung elektromos autók akkumulátorait gyártó gödi üzemének képviselői fél éve jelentkeztek náluk, azt tudakolva, hányan végeznek náluk ebben a tanévben. A főigazgató válaszára – 1200–1300 végzőssel lehet számolni – elmondták, hogy pont ennyi munkásra lesz szükségük a következő 1,5–2 évben. A koreaiak meglepődtek rajta, hogy milyen széles a centrum képzési spektruma, de az együttműködés megkezdődött.
A pedagógusok számára is nagy kihívást jelent, hogy az innováció ennyire gyors, és emiatt az elektronikus tananyagok fejlesztésénél sem tudják a szükséges ütemben követni a változásokat.
A váci Zollner Elektronik Kft. felajánlotta, hogy elküldi szakembereit a centrum tagiskoláiba órákat tartani, és hogy a centrum tanárait bevonják saját vállalati továbbképzéseikbe.
A centrum nyolc Észak-Pest megyei iskolájában 4100 nappali diák tanul, a felnőttoktatásban pedig 1300-an szereznek újabb szakképesítést. Kedvező fejlemény, hogy 2015-ben ingyenessé vált a második szakképesítés megszerzése. Korunk egyik sajátossága, hogy az egész életen át tartó tanulás a szakmunkások körében is mindennapos követelménnyé vált.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság - 2019.03.20. (22,23. oldal)