Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiOTKA-kiadványok
Hogy a betegeknek jobb legyen
Hogy a betegeknek jobb legyen
2016. december 23.
Módosítás: 2017. december 29.
Olvasási idő: 4 perc
A krónikus gyulladásos bélbetegségek többnyire fiatal korban megjelenő, élethosszig tartó betegségek. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordulnak elő. A rendelkezésre álló gyógymódok mellett a betegek nagyobb részében többnyire állandó gyógyszeres kezelés mellett elérhető a tünetmentes állapot, kisebb hányadukban azonban komoly kihívást jelent a betegség kontrollálása. Farkas Klaudia, a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért 35 év alatti kategóriájának idei díjazottja, a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának szakorvosa a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkön szeretne segíteni. Januárban lezárult posztdoktori kutatását (PD 105948) októbertől új támogatással folytathatja (K119809).

Ezek a krónikus gyulladásos betegségek – mondja Farkas Klaudia – hol fellángolnak, hol elcsendesednek. A korábbi kutatásunkban azt vizsgáltuk, milyen – vérben, székletben kimutatható –molekulák, markerek jelezhetik a betegségek lefolyását, a különböző kezelések hatékonyságát, az esetleges állapotrosszabbodást. Pár éve az infliximab volt az egyetlen törzskönyvezett biológiai szer (azért „biológiai”, mert a hatóanyaga biológiai anyag), amelyet ezeknek a betegségeknek a gyógyítására használhattunk. Az infliximab a TNF-α (tumornekrózis faktor-alfa) fehérje működését blokkolja. A TNF-α gyulladást serkentő molekula; fontos szerepet játszik a nyálkahártyában zajló és a szisztémás gyulladás szabályozásában. Sajnos, a bélgyulladásos betegek körülbelül 40 százalékában – a kezdeti jó reagálást követően – az infliximab hatása csökken, illetve elvész. Ez azért jelent problémát, mert a biológiai kezelés, ebben a betegségcsoportban, a terápiás piramis csúcsán helyezkedik el. Az idén, bár egyelőre csak korlátozottan, de lehetővé vált egy „másik ponton támadó” terápia alkalmazása is a gyulladásos bélbetegségekben.

Bélnyálkahártya-részlet konfokális mikroszkópos felvételen
Fekélyes (balra), gyógyult fekélyes (középen) és egészséges bélnyálkahártya-részlet konfokális mikroszkópos felvétele (crypt: kripta). A TNF-α nagy számban van jelen a fekélyes bélnyálkahártyában

A hatásvesztés hátterében álló mechanizmusok egy része már ismert, hiszen ezeket többen is vizsgálják. Az új projektben azokat a tényezőket keressük, amelyek a korábban megismerteken kívül is szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. Ennek érdekében átfogó vizsgálatokat terveztünk: a vérben, a székletben és a bél nyálkahártyájában is követjük a gyógyszer felhalmozódását, megoszlását, ürülési útját – és remélem, ebből olyan következtetéseket tudunk levonni, amelyek a betegek javát szolgálják. Hiszen a végső cél az, hogy előre lássuk: kik azok a betegek, akiknek az esetében hatékony az infliximab, és kiknél várható, hogy idővel elveszti a hatását. Ebben az esetben nyilván már sokkal korábban, a hatásvesztés előtt el kell gondolkoznunk az újabb kezelési lehetőségen.

Ezekből, ahogy említette, kevés van.

Ilyenkor a gyógyszerek kombinálására törekszünk, vagy eleve egy másik támadáspontú gyógyszer alkalmazásának a kérvényét nyújtjuk be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, mert már erre is van lehetőség. Olyan készítményekkel is próbálkozunk, amelyek még nincsenek forgalomban; ezeket klinikofarmakológiai vizsgálat részeként kaphatják meg a betegek. Ekkor is azok a szerek jönnek inkább szóba, amelyek új terápiás célpontokra hatnak. Tehát vannak lehetőségeink, de jó, ha előre gondolkozunk, mert ezek a készítmények gyengíthetik, illetve megváltoztathatják az immunrendszer működését, és komoly mellékhatásokat válthatnak ki, másrészt költségesek. Arra törekszünk, természetesen, hogy a leghatásosabb és a legkevesebb mellékhatással járó szert alkalmazzuk.

A mellékhatások az immunrendszer befolyásolásának a következményei?

Igen, a gyógyszer mellett bizonyos esetekben megnőhet egyes daganatos betegségek kockázata, gyakrabban fordulhatnak elő fertőzések (például influenza), és ezek súlyosabb lefolyásúak lehetnek, mint más betegekben.

Ezek szerint évtizedeken át fenn kell tartani egy kényes egyensúlyt.

Többnyire igen. De a gyógyszerszedést általában sikerül úgy menedzselni, hogy jó egyensúly álljon be a hasznon és a kockázat mérlegelésével.

Az előző projektjében egy különleges csoportot is vizsgáltak, a terhes nők csoportját.

A munka eredményének publikációja folyamatban van. A calprotectin olyan fehérje, amely a tápcsatornát érintő gyulladásos folyamatokban megjelenik a székletben. A felnőttkori diagnosztika mellett elterjedten alkalmazzák gyerekek gyulladásos bélbetegségének diagnosztizálására. Mi többek között egészséges és bélbeteg terhesekben hasonlítottuk össze a széklet calprotectin-szintjének változását, mert egészséges terhesekben nem nézték meg korábban, hogy változik-e ennek a markernek a koncentrációja. A terhesség alatt sok fiziológiai változás játszódik le; egyes biológiai anyagok mennyisége csökken, másoké megnő a terhességet megelőző időszakhoz képest. Úgy tűnik, hogy a calprotectin szintje nem emelkedik az egészséges terhesekben, viszont azokban a bélbetegekben, akik terhesek lesznek, jól jelzi a betegség „aktivitását”.

2016. december

Utolsó módosítás: 2017. december 29.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?