Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaSajtóközlemények, sajtóanyagok
Az új kutatás-fejlesztési és innovációs programok tervezésének alapja a kutatóhelyek szakszerű és hiteles statisztikai adatszolgáltatása
Az új kutatás-fejlesztési és innovációs programok tervezésének alapja a kutatóhelyek szakszerű és hiteles statisztikai adatszolgáltatása
2018. március 06.
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 07.
Olvasási idő: 4 perc
A 2020 utáni kutatás-fejlesztési és innovációs programok tervezése során használt főbb adatok egyike az a szám, hogy nemzeti szinten ténylegesen mennyit fordítanak a kutatóintézetek, vállalkozások és felsőoktatási intézmények K+F célokra.

Az, hogy mi tekinthető kutatás-fejlesztési és innovációs célú költésnek, nem minden esetben egyértelmű.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban közös levélben hívta fel a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézmények, innovatív vállalatok figyelmét, hogy miért fontos szakszerűen és hitelesen adatot szolgáltatni arról, ténylegesen mennyit fordítanak kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre.  Az NKFI Hivatal a kitöltési útmutatóhoz készített példatárral és módszertani ajánlásokkal segíti a március 16-ig adatszolgáltatásra kötelezett intézményeket az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatlapjainak kitöltésében.

Kinek, mikor és hogyan kell KFI statisztikai adatot szolgáltatnia?

Az országos KFI statisztikák számítása során a KSH szakértői az egyes kutatóhelyek és innovatív vállalkozások egyedi adatszolgáltatására is támaszkodnak. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatlapjait 2018. március 16-áig kell kitölteni az adatszolgáltatásra kötelezett kutatóhelyeknek és vállalkozásoknak. A korábbi évek statisztikai adatgyűjtéseinek tapasztalatai alapján az adatszolgáltatásra kötelezett kutatóhelyek és vállalkozások nem mindig szakszerűen határozzák meg a KFI tevékenységüket, és nem mindig pontosan számolnak be erről a KFI statisztikai adatlapokon. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek nem vesznek figyelembe minden lehetséges K+F tevékenységet az adatszolgáltatás során, akkor a nemzeti szintű adatok nem fogják pontosan tükrözni a valós teljesítményt, alulbecsülhetik azt.

Az OSAP-adatlapok szakszerű kitöltését kitöltési útmutató segíti, amelyhez az NKFI Hivatal külön példatárat és módszertani ajánlást készített, hogy tovább javuljon a KFI adatok előállításának módszertana, minősége. A példatár részletesen felsorolja, hogy mi tekinthető K+F tevékenységnek és mi nem, különösen sok példát mutat az ipari termelésben és a szoftverfejlesztésben megjelenő K+F tevékenységre, de kitér a szabadalmak és a klinikai gyakorlatban megjelenő K+F kérdésére is. Emellett útmutatást nyújt a személyzeti adatok kezelésére, többek között azt is részletezi, hogy melyek lehetnek azok a kiszolgáló tevékenységek, amelyeket K+F létszámon kívüli személyek végeznek, de a költségüket mégis be kell számítani a K+F ráfordításokba. Az ajánlás felsorolja, milyen költségtípusok lehetnek K+F költségek, milyen tételek tartoznak a K+F beruházások körébe, valamint módszertani segítséget nyújt az alvállalkozói tevékenységre vonatkozó adatok (vagyis a „kiadott K+F megbízások”) pontos meghatározásához.

Az adatlap kitöltése során felmerülő technikai jellegű kérdések megoldásában a KSH-Elektra-rendszer ügyfélszolgálata ad segítséget (tel: 06 80 200-766 ingyenesen hívható zöld szám, hétfőtől csütörtökig 8.00 és 16.30 óra, pénteken 8.00 és 14.00 óra között).

Kinek és miért fontosak a pontos KFI statisztikai adatok?

Az elmúlt két évben több ezer kutatási, fejlesztési és innovációs program nyert hazai és uniós forrást olyan értékteremtő KFI tevékenység megvalósítására, amelynek eredményeit a nyilvánosság számára hozzáférhetővé és ismertté kell tenni. A közvélemény rendszeresen tájékozódhat a sajtóból is a K+F ráfordításokról, azaz a kutatási-fejlesztési-innovációs források tényleges felhasználásáról, amelynek értékét a szakértők részben a KSH-nak bejelentett adatok alapján számítják ki. A 2021–2027-es uniós ciklus tervezési folyamatában – amely már 2018-ban elindult – minél pontosabb és megfelelően részletezett K+F ráfordítási adatokra kell alapozni.

Az NKFI Hivatal elnöke a pályázói-értékelői fórumokon is példával mutatott rá a szakszerű statisztikai adatszolgáltatás fontosságára: a 2016-os évre hat kutatóegyetem 5,3 milliárd forint K+F ráfordításról szolgáltatott adatokat a KSH-nak, míg ugyanebben az évben csak az NKFI Hivatal kifizetési adatai szerint ez a hat intézmény 14,5 milliárd forint KFI célú támogatásban részesült. A két „teljesítménymutató” adat közötti különbség akkor is szembeötlő, ha egyfelől számolunk azzal, hogy a kifizetett KFI célú támogatás felhasználása értelemszerűen nem kizárólag az adott évben történik, másfelől figyelembe vesszük azt is, hogy az NKFI Alapon kívül számos más hazai és uniós forrást használhattak fel K+F tevékenységre.

A kutatóegyetemek 2016. évi K+F ráfordítási adata (KSH) és az NKFI Alapból teljesített kifizetési adatai

Utolsó módosítás: 2018. augusztus 07.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?