Ön itt áll: A HivatalrólSzakpolitika és stratégia
KFI helyzetelemzés és jövőkép: a nemzeti KFI stratégia megújítása
KFI helyzetelemzés és jövőkép: a nemzeti KFI stratégia megújítása
2017. október 24.
Módosítás: 2019. június 27.
Olvasási idő: 5 perc
A kutatás, a fejlesztés és az innováció hazai jövőképét meghatározó nemzeti KFI Stratégia megújításáért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével – a vonatkozó Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően – átfogó értékelést készít, hogy a dokumentum 2013-as elfogadása óta milyen hazai és nemzetközi változások történtek, amelyek befolyásolják a kitűzött célok elérését, és milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás-fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását.

A nemzeti KFI Stratégiát 2013-ban fogadta el a Kormány (KFI stratégia (ld. 1414/2013. [VII. 4.] korm. határozat).

 

A nemzeti KFI stratégia megújításának céljai

 

A nemzeti KFI stratégia megújítása

 

A nemzeti KFI stratégia megújítása


 

A nemzeti KFI stratégia megújítása a hazai és nemzetközi szakértői közösség bevonásával


A stratégia megújítása hazai és nemzetközi szakértők széles körű bevonásával zajlik.

A műhelymunka előzménye a 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

A stratégia megújításának folyamatát a 2017 májusában megalakult a KFI Stratégia tanácsadó testülete felügyeli (a testület tagjainak névsora a cikk végén olvasható).

Letölthető előadás: A nemzeti KFI stratégia megújításának folyamata es modszertana PDF (288 KB)

A testület tagjainak kiválasztása során szempont volt a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek kiegyensúlyozott képviselete. A tanácsadó testület tagjai az egyetemi-akadémiai szféra, a nagyvállalati és kis- és középvállalati szektor és a tudástranszfer kiemelkedő képviselői Magyarországon.

A stratégia megújításának tanácsadó testülete tematikus találkozókon vitatja meg a legfontosabb stratégiai kérdéseket, fókuszcsoport üléseken értékelik a helyzetelemzés következtetéseit, valamint a kapcsolódó problémákat, erősségeket, ill. jó gyakorlatokat. A fókuszcsoport témák átfogóan érintik a hazai kutatásfejlesztés és innováció főbb területeit, így a témakörök között szerepel többek között a kutatói utánpótlás, a vállalati innováció, a kutatási infrastruktúrák, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok együttműködésének, illetve a kiválóság támogatásának kérdésköre.

2017. őszén széleskörű szakmai egyeztetés folytat az NKFIH a hazai kutatás-fejlesztési rendszer szereplőivel, a kutatókkal, a vállalatok, az innovatív vállalkozások képviselőivel, a felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetek vezetőivel, a szakmai-ágazati szövetségek, kamarák, valamint önkormányzatok, egyéb szervezetek szakértőivel és döntéshozóival.

Az NKFI Hivatal az érintettek széles körének visszajelzését és ajánlásait is kéri a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztési lehetőségeiről és a finanszírozási rendszer stratégiai irányairól. A stratégiai javaslatokat a kormányzat KFI területhez kapcsolódó szakértői is megvitatják, véleményezik.

 

A nemzeti KFI stratégia megújítása

 

A stratégia megújításához egyszerre alkalmaznak az NKFI Hivatal szakértői alulról építkező és felülről lefelé haladó módszertant.

A helyzetelemzés megújítása során a 2013-2017 közötti aktuális változások, és tendenciák elemzése mellett kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi folyamatok, például a globális kihívások megatrendjei és a piacokat jelentősen átalakító, ún. diszruptív technológiák előretörése.

A nemzeti KFI stratégia megújítása

 

A műhelymunka előzményeként 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

2017. május végén a tanácsadó testületi véleményekre, a Peer Review következtetéseire, és a hasonló nemzetközi stratégiai példák elemzésére (benchmark), kilenc ország KFI stratégiájának vizsgálatára támaszkodva rögzítették a nemzeti KFI stratégia megújításán dolgozó szakértők a stratégiával kapcsolatos tartalmi és módszertani elvárásokat.

Letölthető előadás: Külföldi KFI stratégiák elemzése – A Nemzeti KFI Stratégia Megújításának megalapozására PDF (709 KB)

A stratégia megújítása során rendszeres a konzultáció az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának szakértőivel (Joint Research Centre, JRC). A JRC az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve és egyben az Unió tudományos és technológiai referencia intézete is.

A várhatóan 2017 végére elkészülő jelentés kitér majd a nemzetközi KFI tendenciák hatásaira, továbbá arra, hogy a stratégiai célkitűzéseket megvalósítandó milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás, a fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását. A helyzetelemzés munkaanyagának megvitatását követően, építve a nemzetközi szakértői bázisra és a hazai szereplők válaszaira kerül sor a stratégia célrendszerének megújítására és a szakpolitikai eszközrendszer felülvizsgálatára.

 

A nemzeti KFI stratégia megújításának tanácsadó testülete

 

Bacsa László
igazgató
Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda
Bíró Tamás
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Charaf Hassan
egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Czigány Tibor
egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar
Domokos Péter
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont
Dőry Tibor
docens
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Fülöp Zsolt
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet
Frischmann Gábor
alelnök
Magyar Innovációs Szövetség
Greiner István
kutatási igazgató
Richter Gedeon Nyrt.
Juhász Anikó
főigazgató
Agrárgazdasági Kutató Intézet
Kacskovics Imre
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Lenkeyné Bíró Gyöngyvér
divízió igazgató
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Mérnöki Divízió
Makara Gábor
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintázet
Marczis Balázs
fejlesztési vezető
Robert Bosch Kft.
Mike Károly
docens
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Monostori László
igazgató
MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Muraközy Balázs
tudományos főmunkatárs
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Ormos Pál
főigazgató
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Perczel András
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Rudas Tamás
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Empírikus Tanulmányok Intézete
Tardos Gergely
vezető elemző
OTP Bank Nyrt.
Thernesz Artúr
vezérigazgató
ÁMEI - Minőségellenőrző Zrt.
Utolsó módosítás: 2019. június 27.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?