Nemzetközi tevékenység
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Kutatási miniszterek az innovációbarát szabályozási környezetért
Az EU-tagállamok kutatásért és innovációért felelős vezetői rendszeresen találkoznak, hogy megvitassák az európai versenyképesség kérdéseit és az ezzel kapcsolatos közös feladatokat. Ezúttal – a holland uniós elnökség kapcsán – január 27-én Amszterdamban ülésezett a Versenyképességi Tanács, ahol Magyarországot Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke képviselte.

Mint díszvendég, a találkozó előestéjén a technológiai úttörőként és üzletemberként egyaránt ismert Bill Gates is megosztotta gondolatait a résztvevőkkel.

A párbeszéd már azon az informális vacsorán megkezdődött, ahol Bill Gates előadóként méltatta az EU kulturális hagyományait, jelentős kutatói potenciálját, és rámutatott az ebből adódó globális felelősségre. Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági és társadalmi kihívásokra megoldást találó kutatások finanszírozása kulcsfontosságú, a közforrásoknak pedig különösen nagy a jelentőségük az olyan területeken, ahol a magánszektor kevésbé aktív. A másnapi tanácskozás kiemelt témája volt a 2013-ban lezárult FP7 keretprogram értékelése, valamint az innovátorok számára vonzó európai szabályozási környezet kialakítása. Sander Dekker, Hollandia kutatásért felelős államtitkára az ülés házigazdájaként olyan elismert szakembereket kért fel a viták felvezetésére, mint Catherine Mann az OECD vezető közgazdásza, vagy Mehmood Kahn, a PepsiCo elnökhelyettese és kutatási főtanácsadója.

Versenyképességi Tanács ülés - 2016.01.27.
Versenyképességi Tanács ülés - 2016.01.27.

Az FP7 kutatási és technológiafejlesztési keretprogramról nemzetközi szakértői csoport készített utóértékelő jelentést. A korábbinál bővebb, 55 milliárd eurónyi K+F+I forrásra a hétéves ciklus során több mint 139 000 projektjavaslatot adtak be, ezek közül 25 000 nyert támogatást. Ebből magyar egyetemek, kutatóhelyek, vállalatok összesen 287 millió eurónyi forrást nyertek el, ami a teljes költségvetés 0,6%-a. A 28 EU-tagállam között ezzel a középmezőnyben, a 16. helyen állunk, a 2004-ben csatlakozott országok között viszont Lengyelország után hazánk volt a második legeredményesebb. Az FP7 kézzelfogható eredményeit illusztrálja az erre az alkalomra készült kiadvány is, amely példaként minden tagállamból bemutat egy-egy támogatott kutatás-fejlesztési projektet. Magyarországról Pál Csaba rendszerbiológus csapatának kiváló kutatása került be az összeállításba: az MTA Szegedi Biológiai Központjának tudóscsoportja az egysejtű élesztőgomba vizsgálatával keres olyan baktériumgéneket, amelyeknek a kikapcsolása lelassítja a kórokozók gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességének kifejlődését.

A magyar eredményekkel kapcsolatban Pálinkás József röviden beszámolt a hazai kutatás-fejlesztés finanszírozási rendszerének szervezeti és koncepcionális átalakításáról, és kiemelte: a mi szemszögünkből a keretprogram egyik jelentős újdonsága az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozása volt. „Ez az intézmény a keretprogramok történetében elsőként vállalta az egyéni kiválóságon alapuló, élvonalbeli kutatási projektek hosszú távú támogatásának kockázatát. 60 millió euró elnyert ERC-támogatással a magyar pályázók teljesítménye messze kiemelkedik az EU13 mezőnyéből, sőt régebbi tagállamokat is sikerült ezzel megelőznünk. Hazánkban az ERC-pályázatok kiválósági mintaként szolgálnak a kutatók számára, ezért is ösztönözzük saját áthidaló forrásainkkal a megfelelő értékelést kapott, de támogatásban nem részesített pályázók újbóli indulását” – ismertette az NKFI Hivatal elnöke.

Az innovációbarát szabályozási környezet kapcsán elhangzott, hogy Európának szüksége van tehetséges vállalkozókra, különösen a startup-alapítókra, hiszen az OECD statisztikái szerint ezek a fiatal cégek adják a foglalkoztatás 17%-át és az új munkahelyek 42%-át. Az induló vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét élénkítheti az egyszerűbb uniós szabályozás, amely csökkenő adminisztratív terheket, egységes és kiszámítható keretrendszert jelent. Ezt jól kiegészíti egy-egy olyan új koncepció, mint az „innovációs megegyezések” (Innovation Deals) kezdeményezése, ami európai és nemzeti szinten támogatná a friss és egyelőre kis piaci részesedésű vállalkozásokat vagy a piacra még ki sem lépett, de széles körben alkalmazható elképzeléseket.

Az EU-n kívüli startup-alapítók idecsábítása és megtartása is sokat javítana az összeurópai versenyképességen. Nyolc tagállam vezetett már be olyan intézkedéseket nemzeti szinten, amelyek az ilyen innovátorok „letelepedését” ösztönzik. Az Európai Unió egésze azonban ebből a szempontból ma még kevéssé vonzó, mert a támogatások és szabályozás különbözősége hátráltatja az unión belüli mobilitást. Az EU-n kívüli startup-alapítók egységes kezelését szorgalmazza a holland elnökség által javasolt közös európai startup-vízum, ami lényegesen pozitívabb feltételeket teremtene, s így megnyílna Európa tényleges piaci potenciálja az innovatív vállalkozások előtt. A PepsiCo elnökhelyettese ugyancsak a tehetséges kutatókban és a technológiai szakértelemben látja Európa helyzeti előnyét, ugyanakkor konkrét példát említett a bürokratikus akadályokra is: a frissen facsart narancslé melléktermékének világszerte sokféle hasznosítása ismert, de Európában – éppen a jogi szabályozás rugalmatlansága miatt – ez évek óta akadályba ütközik.

Versenyképességi Tanács ülés - 2016.01.27.
Versenyképességi Tanács ülés - 2016.01.27.
Versenyképességi Tanács ülés - 2016.01.27.
Utolsó módosítás: 2016. február 17.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500