Nemzetközi tevékenység
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Mérlegen az uniós K+F keretprogram - Az FP 7 (2007-2013) ex-post értékelése
Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága egy széles körben meghirdetett konzultációs folyamatot követően szakértői testületet bízott meg a 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram értékelésével. A szakértői testület jelentésének főbb megállapításai a következőkben összegezhetők:

A 2007-2013 közötti FP7 nagyobb léptékű volt a korábbi keretprogramoknál, és stabilabb, kiszámíthatóbb forrásokat biztosított európai szinten, mivel a korábbi keretprogramhoz képest két évvel hosszabb időszakra másfélszer több költségvetésből gazdálkodhatott. Több mint 50 milliárd eurós költségvetése az EU K+F kiadásának 3%-át tette ki.

https://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/fp-1984-2013_en.pdf#view=fit&pagemode=none

A keretprogram hét éve alatt 139 000 pályázatot nyújtottak be, ezek közül 25 000 pályázat részesült támogatásban. A támogatások legnagyobb részét egyetemek (44%-a) nyerték el, majd a kutatási szervezetek következnek 27%, a nagyvállalatok 11% és a kkv-k következnek 13%-kal. A közszféra (3%) és a civil szervezetek (2%) kisebb szerepet játszottak.

Minden egyes FP7-re költött euró közvetlen vagy közvetett gazdasági hatásként (innováció, új technológiák, termékek) 11 eurót generált. Az FP7 közvetett gazdasági hatása 25 éves időtartamban 500 milliárd euróra tehető, ez évente plusz 20 milliárd euró európai GDP-t jelent. Emellett a gazdasági hatásokon és munkahelyteremtésen kívül a kutatások minősége szempontjából is pozitív hatást ért el a keretprogram tekintettel arra, hogy a tudományos kiválóság fő értékelési szempontként került bevezetésre (FP7-IDEAS program az Európai Kutatási Tanács pályázati konstrukcióival) .

Az FP7 költségvetése (50 521 millió Euro, aktuális árakon számítva

A tagállami részvételi arányok megfelelnek a nemzeti tudományos és innovációs rendszerek méretének és fejlettségének. Nagyarányú támogatást a nagy, kutatás-intenzív országok kaptak, mint Franciaország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság. Ezekben az országokban találhatók meg jellemzően azok a kiválósági központok, ahol jelentős befektetések valósultak meg a minőségi munkaerő odavonzására és megtartására, valamint a szakmai támogató rendszerek kialakítására. Ezzel szemben a mediterrán országokban a gazdasági válság hatására csökkentek a K+F kiadások. Ugyan az FP7 nem tudta kompenzálni ezeket a veszteségeket, de lehetőséget biztosított mobilitási forrásokra és együttműködésekre. Az új tagországok részesedése az FP7-es forrásokból lényegesen alacsonyabb volt, a támogatások mindössze 4%-át nyerték el. A szakértői értékelés magyarázata szerint ennek oka nem az új tagországokkal szembeni egyfajta negatív előítélet, hanem az EU 13-ak által benyújtott pályázatok nem megfelelő színvonala volt. Ugyanakkor a nemzeti források kisebb összege miatt ezekben az országokban relatíve fontosabb szerepet játszottak az FP7-es források.

A támogatott szervezetek száma és a megítélt támogatások nagysága az EU28 országaiban az FP7 keretében

Magyar részvétel: az FP7 költségvetéséből magyar szervezetek összesen 287 millió euró forrást nyertek el, ami a program teljes költségvetésének 0,6%-át jelenti. Az EU tagállamok rangsorában ezzel a középmezőnyben, a 16. helyen állunk.

 

Az elnyert összegek aránya az FP7 teljes megítélt támogatásának arányában 

 

A támogatott szervezetek száma és a megítélt támogatás nagysága az FP7-ben az EU 13 országaiban

 

Az EU13 országok közül ezzel a teljesítménnyel a Lengyelország mögött a 2. helyet foglaljuk el, kevéssel megelőzve Csehországot. Az EU13 országok mezőnyéből messze kiemelkedik az ERC programban nyújtott teljesítményünk (60 millió euró elnyert támogatás), de néhány EU15 tagállamot (Görögország, Portugália, Írország) is megelőzünk.

 

A támogatott szervezetek száma és a megítélt összegek nagysága az FP7 Ötletek specifikus programon belül

 

A 7. K+F Keretprogram az alábbi területeken ért el eredményeket:
  • elősegítette a tudományos kiválóságot egyéni és intézményi szinten;
  • elősegítette az átütő tudományos eredmények megszületését az FP7-IDEAS (ERC) programon keresztül;
  • stratégiai partnerséget teremtett az iparral és a kkv-kal (public-private partnerships);
  • új együttműködési formákat erősített meg és egy nyílt innovációs keretrendszert teremetett (pl. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI);
  • megerősítette az Európai Kutatási Térséget az együttműködés kultúrájának fejlesztésével és a tematikus kihívások kezelésére alkalmas átfogó hálózatok kiépítésével,
  • hozzájárult bizonyos kiemelt társadalmi kihívások kezeléséhez a kutatáson, a technológiai fejlesztésen és az innováción keresztül,
  • ösztönözte a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek és politikák harmonizálását;
  • segítette a kutatói mobilitást Európában;
  • előmozdította az európai kutatási infrastruktúrákba való befektetést;
  • a kutatás kritikus tömegét érte el Európában és azon túl.

A szakértői testületet az alábbi javaslatokat tette az értékelést követően:

  • a kritikus kihívásokra és lehetőségekre való fókuszálás biztosítása globális kontextusban,
  • a kutatási és innovációs eszközök és napirendek összehangolása Európában,
  • a keretprogramok kulcselemeinek még hatékonyabb integrálása,
  • a tudomány közelebb vitele az állampolgárokhoz,
  • stratégiai program monitoring és értékelés kialakítása.

 A szakértői testület által kiadott jelentés az alábbi linken érhető el:
https://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/fp7_final_evaluation_expert_group_report.pdf

További információk: https://ec.europa.eu/research/evaluations/index_en.cfm

Utolsó módosítás: 2016. február 04.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500