Az adatok valamennyi főbb kutatás-fejlesztési és innovációs területen előrelépést mutatnak. Az alapkutatásban tevékenykedő intézmények, a célzott fejlesztéseken dolgozók, az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások tevékenységéről is van előrelépést jelző adat.

A versenyképességi rangsor, azaz a Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index, GCI) összeállítása során felhasznált statisztikai adatok forrása többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az  Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szakértők ezeken túl a WEF évente végzett vállalatvezetői vélemények adatfelvételének (Executive Opinion Survey) eredményeit is figyelembe veszik, hogy kvalitatív értékelést is kapjanak, így ragadva meg a téma azon vetületeit is, amelyekről nem állnak rendelkezésre átfogó vagy nemzetközileg összehasonlítható statisztikai adatok. A felmérésben világszerte évente több mint 14 ezer vállalatvezető vesz részt.

A tavalyi évhez képest a versenyképességi rangsorban a leglátványosabb előrehaladást az innovációs pillérben, az egyetemi-ipari együttműködések terén, valamint a technológiai és a pénzpiaci fejlettségben mutatja hazánk. Az évente közzétett WEF-listán a régiós országok összpontszáma idén átlagosan 0,04 ponttal nőtt a tavalyihoz képest. Hazánk ezt jelentősen meghaladva 0,15 pontot javított; ezzel megelőztük Romániát, Horvátországot, Ciprust, és utolértük Szlovákiát. A most megjelent adat hosszú távon is kedvező tendenciát jelezhet, mivel 2015 óta több mint 480 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs célú programokat ösztönző pályázati keretösszegről született támogatói döntés.

Az egyetemi-ipari együttműködések terén a tavalyi 109. helyezésről a 68. helyre sikerült előre lépnünk.

• Ez utóbbi eredményt a későbbiekben tovább javíthatják a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) szakpolitikai koordinációjával kidolgozott versenypályázati portfólió ipari-egyetemi összefogást ösztönző konstrukciói, melyek keretében 2015 óta több mint 156 milliárd forintos keretösszegű forrásról született támogatói döntés. Ezen belül mintegy 35 milliárd forintos keretösszegű támogatással nyolc több éve eredményesen együttműködő ipari-egyetemi konzorciumi partner hoz létre felsőoktatási és ipari együttműködési központot Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen (SZIE).
  

A vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítás vonatkozásában is javult hazánk helye a rangsorban, a 98. helyről a 85.-re kerültünk.  

• A vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordításainak növekedése évek óta pozitív tendenciát mutat.
  
• A vállalati innováció támogatására 2015 óta mintegy 115 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs célú uniós és magyar forrásról született támogatói döntés.
  

A tudományos kutatóintézetek minősége kategóriában a 39. helyről a 34. helyre lépett hazánk.

• A felfedező kutatást támogató új felhívások éves keretösszege a 2014-es 5,7 milliárd forintról 2017-ben 12 milliárd forintra nőtt.
  
• A NKFI Hivatal versenypályázati rendszere emellett jelentősen ösztönzi a kutatási infrastruktúra fejlesztését, 2015 óta összesen közel  140 milliárd forintos keretösszeggel támogatták  a kutatási infrastruktúra megújítását célzó programokat.
  
• A kiemelkedő nemzetközi hatású publikációkat megjelentető, tehát nemzetközi összehasonlításban leginkább versenyképes kutatócsoportokat célzott pályázat is támogatja további nemzetközi szinten elismert kutatási eredmények elérésében, publikációk közlésében (Felhívás jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására – KH_17).
  

Az NKFI Hivatal szakértői értékelése szerint egy ország innovációs teljesítményét több index és minőségi indikátor együttes vizsgálatával, a nemzetközi folyamatok figyelembevételével kell értékelni. Az eredmények társadalmi és gazdasági hasznosulását  pedig először három-ötéves távlatban lehet mérni. A versenyképességi adatok kutatás-fejlesztési és innovációs indikátorainak fenntartható javulásához hozzájárulhat, ha az elindult közös programok nyomán nő az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködési szándéka, ha a vállalati oldal továbbra is növekvő mértékben költ innovációra (az előzetes KSH-adatok alapján a K+F források nagy részét, 56%-át a vállalati szektor biztosította 2016-ban), valamint az is, ha a hazai kiválósági műhelyek eredményeinek nemzetközi láthatósága tovább erősödik.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexének középpontjában a termelékenység változása áll. Azokra a tényezőkre alapoznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a gazdaságok fejlődéséhez. Ezek a tényezők adják azt a 12 pillért, amelyekből (az egyes országokban eltérően súlyozva) 1-től 7-ig terjedő versenyképességi pontszámot lehet elérni. A WEF éves versenyképességi rangsora összesen 114 mutatóval számol.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsoráról (2017)

A svájci Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) 2003 óta minden évben közzéteszi globális versenyképességi indexét, amely a világ legtöbb országát magában foglalja, és ezzel a legkiterjedtebb versenyképességi rangsor a világon. Magyar részről a WEF magyarországi partnerintézete, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az adatszolgáltatás kezdetétől közreműködik a versenyképességi index összeállításában.

Az elemzés évente némileg változó számú – az utóbbi években nagyjából 140 ország teljesítményét rangsorolja. A rangsorolás alapja az a meglehetősen összetett index, amely összesen 114 ismérvre támaszkodik. Ezek között vannak „kemény” (statisztikai) adatok és „puha” (véleménykérésre támaszkodó) információk is. Az elemzők az ismérveket 12 pillérbe sorolják be. Az első négy a fundamentumokkal, a gazdaságot meghatározó alapfeltételekkel foglalkozik, a következő hat a hatékonyságnövelő tényezőkkel, míg az utolsó kettő az innováció és a gazdasági komplexitás kérdésével. A pillérek az alábbiak:

1. Intézmények
   
2. Infrastruktúra
   
3. Makrogazdasági környezet
   
4. Egészségügy és alapfokú oktatás
   
5. Felsőoktatás és szakképzés
   
6. Az árupiac hatékonysága
   
7. A munkaerőpiac hatékonysága
   
8. A pénzügyi piacok fejlettsége
   
9. Technológiai felkészültség
   
10. Piacméret
    
11. Az üzleti tevékenység fejlettsége
    
12. Innováció
    

A 2017–2018-as teljes jelentés (GCR) letölthető a következő linkre kattintva: http://reports.weforum.org/global-competitiveness-index-2017-2018/?doing_wp_cron=1507107799.9388439655303955078125