Az eseményen a hazai KFI szektor kulcsszereplői a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről konzultáltak a magyar külképviseleteken dolgozó TéT-attasékkal.

A tudományos kiválóság és a technológiai fejlettség globális versenyképességi tényezők, így élvonalbeli, nemzetközileg is számon tartott kutatások nélkül nincs és nem is lehet érdemi tudománydiplomácia. A hazai kutatói és fejlesztői kapacitás nemzetközi láthatóságához a szakdiplomaták olyan, értékes és hiteles információkat közvetítő platformokon járulhatnak hozzá, amelyek dinamizálják a tudományos és a gazdasági-üzleti szféra közötti kapcsolatrendszert. A nemzetközi beágyazódás segíthet a kutatási eredményeket valódi, hasznos, a nemzetközi piacon is eladható innovációvá konvertálni. Pálinkás József úgy fogalmazott: méltán lehetünk büszkék Nobel-díjasainkra, de ez a múlt; a multinacionális gyártócégeket, befektetőket csak az az innovációs hozzáadott érték és szakértelem érdekli, amit jelenleg fel tudunk mutatni, ezért a kutatás-fejlesztés és az innováció rendszerén túl a magyar oktatást is meg kell újítani. Gondolatát Szijjártó Péter miniszter is alátámasztotta köszöntőjében: stratégiai cél, hogy a régióban Magyarország kínálja a legkedvezőbb innovációs környezetet, és a nagy nemzetközi cégek ne csak egy-egy összeszerelő üzemmel, hanem K+F központjukkal is ide települjenek.

A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködést a jövőben a nagyobb volumenű, projektalapú programokra szeretnénk építeni, elsősorban azokkal az országokkal, amelyek egy-egy szakterületen a kutatás-fejlesztés nemzetközi élvonalába tartoznak, vagy olyan partnerekkel, akiknél a hazai tudás, technológia és innováció piacra találhat – tette hozzá az NKFI Hivatal elnöke. Korábban a TéT-pályázatok leginkább a kutatói mobilitást és a szakembercserét ösztönözték. Ezen túllépve az NKFI Hivatal 2015 óta már három relációban is olyan  ipari és kutatás-fejlesztési együttműködést célzó felhívást tett közzé, amely a közös projektek finanszírozását célozza az alapkutatásoktól a piacorientált fejlesztésekig, és további hasonló programok előkészítése van folyamatban. Az indiai illetve izraeli partnerekkel megvalósítandó közös kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására 300-300 milliót fordít a Hivatal, a 200 millió forintos keretösszegű magyar-kínai TéT-program pedig jelenleg is pályázható. Az NKFI Hivatal által koordinált versenypályázati portfólióban a bilaterális kutatás-fejlesztési együttműködés ösztönzésére  idén 2,1 milliárd forint jut a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A TéT-pályázatok mellett számos további felhíváson keresztül uniós és hazai forrásokból összesen több mint 11 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzetközi KFI együttműködés erősítésére.

A tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomata hálózat:

Kutatás-fejlesztési és innovációs törekvéseinek megvalósításához, a hazai kutatási eredmények gazdasági hasznosításához Magyarország a legfontosabb relációkban tudományos és technológiai szakdiplomáciai hálózatot tart fenn, amelynek kulcsszerepe van a kapcsolatok építésében, ápolásában, az erőforrások feltárásában és a hiteles információk közvetítésében. A hálózatot a KKM és az NKFI Hivatal közösen működteti. Ezen belül a szakmai munkát az NKFI Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya koordinálja, miközben a TéT-szakdiplomaták (attasék) a KKM hivatali rendjében az egységes, integrált külképviseletek szervezetének részeként közvetlenül a külképviseletet vezető nagykövetnek vagy főkonzulnak vannak alárendelve. A szakdiplomaták kiválasztása nyílt pályázat útján történik.

Kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködések:

Magyarországnak jelenleg 37 országgal van kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodása. Ezek keretében nyílnak meg olyan pályázati felhívások, amelyek elsősorban a nemzetközi kapcsolatépítést, a kutatói szakembercserét támogatják: jelenleg is pályázható a horvát, szlovén, portugál, francia, szerb és marokkói relációban meghirdetett hasonló felhívás. Az új szemléletmódnak megfelelően távlati cél, hogy ezek az együttműködések is projektalapú közös kutatási tevékenységhez vezessenek. Az ilyen új megközelítésű, nagyobb volumenű felhívások közzététele előtt az NKFI Hivatal a hazai kutatói-fejlesztői közösség bevonásával mérte fel a meglévő, jelenleg is aktív nemzetközi kutatási együttműködéseket, illetve azokat a tudományterületi erősségeket, amelyekre később hasonló projekteket lehet alapozni. A Hivatal ennek alapján tesz a külföldi partnerintézmények részére javaslatot kétoldalú kutatás-fejlesztési és innovációs programok közös indítására. Ilyen, komoly ipari és kutatás-fejlesztési együttműködést célzó felhívás jelent meg 2015-ben az izraeli és az indiai relációban, valamint pályázható jelenleg is a kínai relációban.

ELŐADÁS

Pálinkás József: Értékteremtés a nemzetközi KFI együttműködésben PDF (658 KB)
Dr. Osvay Károly: A lézertechnikától az űrkutatásig – nemzetközi projektek PDF (4,93 MB)
Tarnóczy Mariann: Tudósklubok: határon túli magyar együttműködések PDF (1,07 MB)
Tordai Péter: A felsőoktatás nemzetköziesítése: mobilitás és akadémiai együttműködések PDF (1,33 MB)
Somogyi Norbert: Kutatóintézetek közötti nemzetközi együttműködés példái PDF
Bőhm Gergely: Kutatóintézetek közötti nemzetközi együttműködés példái PDF (382,13 KB)
Dr. Lévai Péter: Kutatóintézetek közötti nemzetközi együttműködés példái PDF (2,75 MB)
Jeney Nóra: Horizont 2020 – a magyar részvétel tapasztalatai PDF (462,34 KB)
Szabó Rita: Horizont 2020 – a magyar részvétel tapasztalatai PDF (291,69 KB)
Reiter Ágnes: Horizont 2020 – a magyar részvétel tapasztalatai PDF (730,5 KB)

Szijjártó Péter, miniszter (KKM)	Pálinkás József, elnök (NKFIH)
Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő	Dr. Szabó László, miniszterhelyettes (KKM)
Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár (KKM)	Dr. Pana Petra, külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (KKM)
Sándorfi Eszter, főosztályvezető (KKM)	Ducsai-Oláh Zsanett, vezérigazgató (MNKH)
Nikoletti Antal, nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (NGM)	Joó István, Duna Régió Stratégia és a Budapesti Víz Világtalálkozó végrehajtásáért felelős miniszeri biztos (KKM)
Gonda Imre, főosztályvezető (SZTNH)	Monostori László, igazgató (MTA SZTAKI)
Mórucz Norbert, elnök (IPE)	Erdei Balázs (TéT szakdiplomata), Azbej Tristan (TéT szakdiplomata), Pászti-Márkus Eszter (TéT szakdiplomata), Takács Gábor (TéT szakdiplomata)
Dr. Hosszú Hortenzia (TéT szakdiplomata), Dobi-Rózsa Anikó (TéT szakdiplomata)	Dr. Erdélyi Árpád (TéT szakdiplomata), Kolossváryné dr. Juhász Györgyi (TéT szakdiplomata)
Dr. Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató (MTA KOKI)	Szántó Szilvia (TéT szakdiplomata)