Nemzetközi tevékenység
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Mérlegen a nemzetközi tagdíjak
2016-ban összesen mintegy 3,3 milliárd forintot tesz ki az NKFI Hivatal és Alap költségvetésében a kutatásfejlesztési és innovációs célú nemzetközi szakmai szervezeti tagsági díjak és a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés költsége.

Az NKFI Hivatal célja, hogy a különféle szervezeti tagságokból származó előnyöket a tudományterületi-kutatásfejlesztési eredményesség és a ráfordítások tükrében is évről évre monitorozza, és ezek közhasznát a kedvezményezetteken túl a tágabb kutatói közösség, a társadalom és a tudományfinanszírozásért felelős döntéshozók számára is bemutassa.

Az összefoglaló táblázatunk áttekintést nyújt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által finanszírozott nemzetközi tagdíjakról és a tagságból származó közhaszonról.

  • A szakmai együttműködési programok általánosságban, illetve konkrét tudományterületekre, iparágakra fókuszálva adnak szervezett kutatási, továbbképzési lehetőséget magyar kutatóknak (pl. biotechnológia: ICGEB, EMBL), vagy fejlesztési kereteket, támogatást egy-egy piacképes innovatív ötletnek (COST, EUREKA, AAL). Összesen mintegy 128 millió forintot költünk ilyen típusú tagdíjakra, de a pályázatok útján elnyert közvetlen finanszírozás sok esetben az adott tagdíj mértékén felül juttat forrást a hazai résztvevőknek. A COST akcióiból például a 6800 euró éves tagdíj fejében tavaly több mint 600 ezer euró jutott a magyarországi kutatók hálózatosodására. 
  • A hozzánk hasonló méretű országoknak jelentős teher a kiemelkedő kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozás költsége; erre több mint 3 milliárdot költünk 2016-ban. Tény, hogy sokba kerül hozzáférést biztosítani kutatóinknak a világ legnagyobb részecskegyorsítójában zajló kísérletekhez (CERN), a piacvezető kísérleti fúziós reaktorhoz (ITER) vagy a hamburgi röntgenlézer-kutatóközponthoz (XFEL). Ugyanakkor ez az adott tudományterületeken szükséges ahhoz, hogy ne maradjunk le a kutatás-fejlesztés nemzetközi élvonalától. Ígéretesen új finanszírozási modellben történt a most épülő Európai Neutronkutató Központhoz való csatlakozásunk (ESS): a beruházás ideje alatt fizetendő 1,6 millió eurós tagdíj 70 százalékából hazai kutatóintézetek, kkv-k és nagyvállalatok kapnak megrendeléseket. Befizetéseink több mint kétharmada tehát a hazai K+F szektorba „forog vissza”, amiből a részt vevő magyar kutatóintézeteknek már most több mint 4 milliárd forintnyi kapacitást sikerült lekötniük az elkövetkezendő évekre. 
  • A K+F+I területtel kapcsolatos szakpolitikai megalapozást és a stratégiai tervezést segítik adatokkal, átfogó statisztikai jelentésekkel, a hazánkat is érintő globális problémák és válaszlehetőségek elemzésével, a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismertetésével a harmadik csoportba tartozó szervezetek. Jó példa erre az OECD óriási információs bázisa és a szakbizottságokban folyó elemző-szintetizáló munka, vagy a TAFTIE-tagság, ami az európai innovációs ügynökségek tapasztalatcseréje révén éppen folyamatban lévő vagy még előkészítés alatt álló ügyekben teszi lehetővé a nemzeti érdekérvényesítést. Mindez a háttértudás rengeteg gyakorlati és informális előnnyel jár.

ÁTTEKINTÉS A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL ÉS ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT NEMZETKÖZI TAGDÍJAKRÓL ÉS A TAGSÁGBÓL SZÁRMAZÓ KÖZHASZONRÓL

1. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
2016. évi tagdíjak összesen: kb. 127,7 millió forint


 
Szervezet, program
Cél, jellegzetesség
A belépés éve
2016. évi tagdíj
A tagságból származó előny, haszon
szakmai együttműködések

COST
European Cooperation in Science and Technology
(Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés)

COST


  • európai szinten összhangba hozni a nemzeti forrásokból támogatott műszaki és tudományos alapkutatásokat
  • az Európai Bizottság és az Európa Tanács támogatásával, a H2020 költségvetésből is részesedve
  • nemzeti kutatóintézetek, egyetemek, ipari vállalatok kutatási tevékenységét összehangoló akciók
  • az akciók témáit alulról szerveződő kezdeményezések formájában maguk a kutatók határozzák meg
  • a legfőbb kritérium a tudományos kiválóság
  • www.cost.eu
  • magyar részvétel COST akciókban

1991

 


6783,87 EUR
(≈ 2,1 millió Ft)

 


  • hazai kutatók részvételi lehetősége európai kutatási együttműködésekben: jó lehetőség a fiatal kutatók bekapcsolódására a nemzetközi tudományos vérkeringésbe  
  • hozzáférés a legfrissebb kutatási eredményekhez: a közös kutatás eredményeit a részt vevő országok általában szabadon felhasználhatják
  • 2015-ben 493 magyar kutató vett részt COST-akciókban, 39%-uk fiatal kutató volt
  • 2015-ben 612 385 EUR jutott Magyarországra a kutatói hálózatosodást célzó költségvetésből
  • 2015-ben magyar kutatók 235 akcióban vettek részt, az alábbi területeken: informatika, közlekedés, telekommunikáció, anyagtudomány, környezetvédelem, erdészet és erdészeti termékek, agrártudomány és biotechnológia, élelmiszertechnológia, társadalomtudomány, orvosi kutatások, általános mérnöki tudományok, kémia, meteorológia, fizika

EUREKA
European market oriented R&D cooperation
(Európai piacorientált K+F együttműködés)

EUREKA


  • fokozni Európa globális versenyképességét az ipari, technológiai kutatások koordinálása révén
  • a támogatott projektek a piacra lépéshez közeli K+F szakaszra irányulnak
  • minden technológiai terület felé nyitott, ezzel tág teret enged a pályázó vállalkozások innovatív ötleteinek
  • rugalmas rendszere jó platform a kétoldalú vagy regionális alapon szerveződő közös pályázati aktivitásnak
  • a résztvevők főként vállalatok, profitorientált intézmények, kkv-k, valamint kutatóhelyek (egyetemek és kutatóintézetek)
  • az együttműködés keretében működő EUROSTARS program kifejezetten a kutató-fejlesztő kkv-kat támogatja
  • www.eurekanetwork.org  
  • www.eurostars-eureka.eu    

1992

 


34 000 EUR
(≈ 10,5 millió Ft)

 


  • kkv-knak lehetőség nemzetközi konzorciumokban megvalósuló innovatív projektek elindítására, témamegkötés nélkül
  • belépési lehetőség élvonalbeli kutatócsoportok, meghatározó európai nagyvállalatok által vezetett konzorciumokba
  • az EUROSTARS-projekteknek nyújtott hazai finanszírozás legfeljebb 30%-át Magyarország uniós társfinanszírozásként visszakapja
  • a csatlakozás óta magyar vállalkozások és kutatási intézmények mintegy 100 EUREKA-projektben vettek részt
  • jelenleg 36 EUREKA- és 23 EUROSTARS-projekt zajlik magyar részvétellel
  • a hazai EUREKA-pályázatok átlagos sikeraránya 30%, a nemzetközi beadású, hazai részvételű Eurostars-pályázatok átlagos sikeraránya 20 %

Active and Assisted Living Programme
(Tevékeny és Önálló Életvitel Program)

AAL


  • célja az idősek életvitelének segítése infokommunikációs eszközök és szolgáltatások kifejlesztése révén
  • EU-társfinanszírozásban, nemzetközi konzorciumban zajló projektek, a program céljait elősegítő piacképes termékek és szolgáltatások létrehozására
  • www.aal-europe.eu

2008

 


10 000 EUR
(≈ 3,1 millió Ft)

 


  • pályázható forrás fejlesztések kidolgozására és piacra vitelére az adott területen
  • éves kiállítás, ahol a fejlesztések megjelenhetnek, és jelen vannak a lehetséges befektetők is (társadalombiztosítók, kockázatitőke- befektetők)
  • a program eredményei, a létrehozott termékek, szolgáltatások minden idősödő társadalomnak, így Magyarországnak is hasznot jelentenek (társadalmi innováció)
  • 2008-tól 21 projektben 38 magyar tag vett részt nemzetközi konzorciumban megvalósuló, piacközeli fejlesztésekben
  • a magyar pályázók támogatásának 42-49%-a közvetlen EU-s forrásból származik

ICGEB
International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology
(Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ)

ICGEB


  • autonóm kormányközi szervezet
  • célja, hogy a biotechnológia újabb eredményeinek alkalmazására az iparilag kevésbé fejlett országok is képesek legyenek
  • három jól felszerelt továbbképzési és kutatóközpontjában biotechnológiai kutatásokat végeznek, kevés állandó és sok ösztöndíjas kutatóval
  • 64 tagország
  • www.icgeb.org

1987

 


40 300 USD
(≈ 11 millió Ft)

 


  • hazai kutatók számára évente pályázható támogatás magas színvonalú biotechnológiai kutatásokra (Collaborative Research Programme, CRP), valamint PhD és Post-doc ösztöndíjakra (Fellowships)
  • 1988-2015 között 1 442 400 USD támogatást nyertek el magyar kutatócsoportok kollaboratív kutatásban (CRP) való részvételre
  • 1988-2015 között 634 642 USD-t nyert el 26 magyar kutató PhD és Post-doc ösztöndíjakra

EMBL
European Molecular Biology Laboratory
(Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium)

EMBL

 


  • élettudományokkal foglalkozó európai államközi kutatási szervezet
  • kutatási teljesítménye a genetikával és molekuláris biológiával foglalkozó nem amerikai intézetek között az első
  • vezető szerepet játszik az európai élettani kutatások integrálásában, hét uniós orvos-biológiai kutatási infrastruktúra projektben vesz részt
  • 2017-ig társult tagság (ingyenes)
  • 20 tagország
  • www.embl.org

2014

 


-  2017-től az állandó tagság díja 300 000 EUR
(≈ 93 millió Ft)

 


  • hazai kutatóknak élvonalbeli élettani kutatás folytatásának lehetősége
  • hazai kutatók hozzáférése világszínvonalú kutatási infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz
  • oktatási, továbbképzési lehetőség az EMBL Nemzetközi PhD Programon keresztül

VKI
The von Karman Institute for Fluid Dynamics
(Von Karman Folyadékdinamikai Intézet)

VKI


  • non-profit nemzetközi oktatási és tudományos szervezet
  • három kar: űrrepülés-űrhajózás, környezeti és alkalmazott folyadékdinamika, forgógépek és hajtások
  • posztgraduális oktatásokat nyújt a folyadékdinamika területén kiterjedt kutatások a gáz- és folyadékáramlás kísérleti, számítástechnikai és elméleti aspektusaiban, főként kormányzati és nemzetközi ügynökségek, valamint az ipar támogatásával
  • https://www.vki.ac.be

2001

 


26 000 EUR
(≈ 8 millió Ft)

 


  • magyar kutatók évente mintegy 200 000 EUR ösztöndíjban részesülnek
  • a 2014/2015 akadémiai évben 6, a 2015/2016 akadémiai évben 8 magyar kutató nyert támogatást a BME és az ELTE különböző tanszékeiről, Aeronautics and Aerospace, Environmental and Applied Fluid Dynamics területeken

2. NEMZETKÖZI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA
2016 évi tagdíjak összesen: kb. 3181,4 millió forint


 
Szervezet, program
Cél, jellegzetesség
A belépés éve
2016. évi tagdíj
A tagságból származó előny, haszon
Nemzetközi kutatási infrastruktúrák

CERN
European Organization for Nuclear Research (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet)

CERN


  • fő profil a fizikai alapkutatás: megismerni az univerzum építőköveit és működését 
  • a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a világ részecskefizikusainak fele dolgozik CERN-kísérleteken
  • az anyag elemi részecskéinek tanulmányozására különleges eszközök állnak rendelkezésre: részecskegyorsítók és detektorok (a gyorsítók nagy energiákra gyorsítják fel a részecskenyalábokat, mielőtt azok egymásnak, vagy álló célpontoknak ütköznének, a detektorok pedig megfigyelik és rögzítik az ütközéseket)
  • a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) a legnagyobb kapacitású részecskegyorsító a világon
  • http://home.cern

1992

 


6 915 800 CHF
(≈ 1 936 millió Ft)

 


  • hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg egyedülálló, költséges kutatási nagyberendezéshez
  • új eredmények, felfedezések lehetősége a fizikai alapkutatásban, amelyek később fejlesztésekhez szolgálhatnak alapul
  • évente mintegy 80 magyar kutató vesz részt a különböző kísérletekben folyó kutatásokban (ALICE – 30 fő, CMS – 40 fő, ASACUSA – 3 fő, NA61 - 3, TOTEM – 4 fő)
  • ipari beszállítások magyar szereplőktől: 2011-ben 1 710 000 CHF, 2012-ben 2 988 000 CHF, 2013-ban 5 140 000 CHF, 2014-ben 3 515 000 CHF, 2015-ben 3 597 619 CHF értékben jutottak megrendeléshez (a tagdíj-részesedés arányában Magyarország „well-balanced country”)
  • CERN magyar staff member létszáma a tagdíj-részesedés arányához képest magas (kb. 10 fő)
  • évi 4-5 magyar summer student, fiatal kutató kap ösztöndíjat, és 40-50 fizikatanár vesz részt szakmai tanulmányúton; a látogatóközpont programjai jelenleg is hozzáférhetők
  • az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont működteti a Wigner Adatközpontban a CERN Tier-0 szintű számítógépközpontját, amely szolgáltatásra 2019-ig van érvényes szerződés

CERN LHC ALICE kísérlet
A Large Ion Collider Experiment
CERN LHC Alice

  • az ALICE nehézion detektor az LHC egyik kísérlete
  • célja az extrém energiasűrűségen erősen kölcsönható anyag fizikájának tanulmányozása, ahol az anyag új fázisa, a kvark-gluon plazma (QGP) jelenik meg
  • http://aliceinfo.cern.ch

1989 és 2000

 


55 000 CHF
(≈ 15,4 millió Ft)

 


  • részesedés a kísérlet tudományos eredményeiből
  • 30 kutató dolgozik benne

CERN LHC CMS kísérlet
Compact Muon Solenoid
CERN LHC CMS

  • A CMS az LHC általános célú detektora
  • széles fizikai programja a Standard Model (benne a Higgs-bozon) tanulmányozásától a sötét anyagot feltehetőleg alkotó extra dimenziók és részecskék kutatásáig tart
  • http://cms.web.cern.ch

1990 és 2000

 


110 000 CHF
(≈ 30,8 millió Ft)

 


  • részesedés a kísérlet tudományos  eredményeiből
  • 40 kutató dolgozik benne

European XFEL
European X-Ray Free-Electron Laser Facility
(Európai Röntgen-szabadelektronlézer Létesítmény)

European XFEL


  • folyamatban lévő nemzetközi kutatási infrastruktúra beruházás
  • befejezése után Európa első és a világ legnagyobb keményröntgen-szabadelektronlézere lesz
  • gazdasági társaság a DESY (Deutsches Elektronen-Synchroton) kutatási központban
  • tagsága révén Magyarország 1%-os részesedést szerez a társaságban
  • www.xfel.eu

2009

 


2 200 000 EUR
(≈ 682 millió Ft)

 


  • hazai kutatók leendő hozzáférése egy nemzetközileg versenyképes, költséges kutatási nagyberendezéshez
  • a részesedés által biztosított nyalábidő mértékéig mérések, kísérletek végezhetők
  • új eredmények lehetősége a molekuláris biológia, genomika, orvosdiagnosztikai és terápiai alkalmazások, nanotechnológia és kapcsolódó anyagtudományok stb. területén
  • erőfeszítések a természetbeni hozzájárulás irányába, konkrét beszállítót egyelőre nem sikerült találni
  • ipari beszállítások a működéshez (jövőbeli lehetőség)

ESS
European Spallation Source
(Európai Neutronkutató Központ)

ESS

 


  • az EU egyik legnagyobb, folyamatban lévő kutatási infrastruktúra beruházása
  • nagyenergiájú részecskegyorsító, a világ legnagyobb ilyen jellegű neutronforrása lesz
  • 2023-ban már részben üzemelni fog a létesítmény, ám teljes kapacitását csak 2028-ban éri el
  • https://europeanspallationsource.se

2014

 


1 640 000 EUR
(≈ 508,5 millió Ft)


  • hazai kutatók leendő hozzáférése egy nemzetközileg versenyképes, költséges kutatási nagyberendezéshez
  • a jelenlegi tagdíj az építés költségét is fedezi, ennek 70%-a megrendelések formájában hazai beszállítókhoz jut vissza
  • 3 magyar kutatóintézet (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Energiatudományi Kutatóközpont, MTA Atomki) és számos innovatív vállalkozás vesz részt
  • erkölcsi és anyagi haszon a hazai K+F szektornak
  • gazdasági felhajtóerő a gazdaságnak (kapacitásbővítés, munkahelyteremtés)

ITER
International Thermonuclear Experimental Reactor
(Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor)

ITER


  • nagy léptékű kutatási infrastruktúra, amely a kereskedelmi hasznosítású fúziós energia kísérleteit célozza
  • 7 alapító partner: az EU, Dél-Korea, Kína, USA, Japán, India és Oroszország
  • Magyarország az EU/EURATOM-tagsága révén részese az együttműködésnek
  • www.iter.org

2007

 


28 000 EUR
(≈ 8,7 millió Ft)

 


  • hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg versenyképes, költséges kutatási nagyberendezéshez
  • új eredmények lehetősége az atomfizika elméletének és alkalmazásának területén
  • kutatási ösztöndíjak és ipari beszállítási lehetőségek
  • ipari beszállítások lehetősége az EU tagsági koordinátor F4E tenderein
  • 2011-13-ban a magyar intézmények számos kutatási pályázatot nyertek a F4E-től, az elnyert összegben Magyarország az ötödik, a pályázatok számában a nyolcadik. További pályázatok elbírálása is folyamatban van, várhatóan magyar intézetek az ITER diagnosztika (méréstechnika) fejlesztésekben jelentős szerepet fognak játszani.
  • a kutatási ösztöndíjak elnyerésének rangsorában Magyarország előkelő helyen áll a tagországok között

3. A SZAKPOLITIKAI MEGALAPOZÁST ÉS A STRATÉGIAI TERVEZÉST SEGÍTŐ SZERVEZETEK
2016. évi tagdíjak összesen: kb. 7,8 millió forint


 
Szervezet, program
Cél, jellegzetesség
A belépés éve
2016. évi tagdíj
A tagságból származó előny, haszon
Szakpolitikai, stratégiai tervezést segítő szervezetek

OECD
GSF GLobal Science Forum
(Nemzetközi Tudományos Fórum)

OECD


  • az OECD célja: segíteni a tagállamokat a lehető legjobb gazdasági és szociális szakpolitikák kialakításában
  • fórumain, munkaszervezeteiben gazdaságpolitikai és társadalomtudományi elemző és kutatómunkát végez
  • a GLobal Science Forum (GSF) fókusza: a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés
  • vezető tudománypolitikai tisztviselők tanácskozási fóruma
  • intézkedési terv-javaslatokat készít kiemelt tudománypolitikai kérdésekben
  • jelentős tudományos együttműködési lehetőségeket azonosít
  • www.oecd.org/sti/sci-tech/oecdglobalscienceforum.htm

1996

 


2000 EUR
(≈ 0,6 millió Ft)

 


  • hozzáférés a nemzeti szakpolitikák és stratégiák tervezése során nélkülözhetetlen információs bázishoz (statisztikák, elemzések)
  • tagokkal szembeni egyezményes közbizalom előnyei (pl. nemzetközi pénzpiacon: összehasonlítható, állandó értékelési sztenderdek)
  • részvétel szakosodott bizottságokban (tudományos, technológiai, ipari és innovációs szakpolitikákhoz köthető nemzetközi trendek, legjobb gyakorlatok és a jövőre vonatkozó tervek kutatása, elemzése)

Science Europe

Science Europe


  • európai kutatási és kutatás-támogató szervezetek szövetsége
  • az Európai Kutatási Tér (ERA) fejlődésének elősegítése, az Európai Bizottság és a tagállamok mellett a tudományos közösség aktív hozzájárulásával
  • miniszteri szintű egyeztetési fórum, hogy a nemzeti közfinanszírozású kutatás és innováció a lehető legnagyobb gazdasági és társadalmi hasznot hozza európai szinten
  • www.scienceeurope.org

2012

 


5000 EUR
(≈ 1,5 millió Ft)

 


  • hazai kutatók, alapkutatások érdekképviselete a tudományterületek – nemcsak természettudományok, hanem társadalom- és bölcsészettudományok is! – szerinti állandó bizottságokban (Social Sciences, Humanities, Physical Sciences, Engineering)
  • hazai kutatók, alapkutatások érdekképviselete a tematikus munkacsoportok (Open Access, Cross-Border Collaboration, Research Policy and Programme Evaluation, Research Integrity) tevékenységében
  • lobbitevékenység az európai K+F szakpolitika kialakításában (EB)

TAFTIE
The European Network of Innovation Agencies
(Innovációs Ügynökségek Európai Hálózata)

TAFTIE


  • nemzeti K+F+I technológiai programokat menedzselő európai intézmények együttműködése
  • tapasztalatcsere, jó gyakorlatok kialakítása (kormányzati feladatok, támogatási programok menedzselése, innovációs szolgáltatások továbbfejlesztése)
  • www.taftie.org

2009

 


10 000 EUR
(≈ 3,1 millió Ft)

 


  • európai szintű érdekérvényesítés a K+F és az innováció folyamatban levő és készülő munkáiban
  • részvételi lehetőség az önkéntes ad-hoc munkacsoportokban (State Aid, Benchmarking Impact, Effectiveness and Efficiency of Policy Instruments Implemented by Innovation Agencies, Competence Centres, Project Selection Procedures)
  • információk a K+F+I stratégiai terveihez
  • aktuális ügyek, tendenciák megismerése, a hazai felkészülés segítése, képzések

ESF
European Science Foundation
(Európai Kutatási Alapítvány)

ESF


  • non-profit szervezet az európai kutatás-fejlesztési együttműködés elősegítésére
  • www.esf.org

1996

 


8500 EUR
(≈ 2,6 millió Ft)

 


  • saját pályázatokat írt ki alapkutatások támogatására
  • hazai részvétel az EUROCORES (European Collaborative Research) alapkutatási programokban
  • koordináló szerepkörét a Science Europe vette át, ezért az NKFI Hivatal a tagságot 2016 után már nem tartja fenn

Utolsó módosítás: 2017. január 23.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500