Pályázatok
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Egyénre szabott tumorterápiával a gyermekkori daganatok ellen
A gyerekek körében sokkal kevesebb tumoros megbetegedés fordul elő, mint a felnőttekében, és a leggyakoribb gyermekkori daganatos betegség, a leukémia kezelése ma már gyakran teljes gyógyuláshoz vezet. A szolid (szilárd) tumorok esetében azonban ennél rosszabbak a kilátások. Az NKFI Alapból támogatott Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program egyik nyertes projektjének kutatói egyedülálló megközelítéssel szereznek új ismereteket a gyermekkori szolid tumorokról, és így hatékony gyógyszerek előállítását indíthatják el.

A kutatás középpontjában a központi idegrendszeri tumorok állnak, ezek közül is a gyermekkori rosszindulatú agydaganatok leggyakrabban előforduló típusa, a medulloblastoma. A különleges, akár személyre szabott terápiás megközelítésről a projekt vezetőjét, Győrffy Balázst, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának tudományos tanácsadóját, Lendület-kutatócsoport-vezetőt kérdeztük, aki idén nyerte el a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést.

Azt már tudjuk, hogy nem a kifejlődött idegsejtből keletkezik a tumor – magyarázza Győrffy Balázs –, a medulloblastoma közvetlenül az idegsejt elődjéből jön létre. De vannak olyan központi idegrendszeri tumorok is, amelyek az ún. gliasejtek elődjeiből alakulnak ki (a gliasejtek az idegsejteket körbefogó, azokat megtámasztó és védő sejtek).

Amikor a betegséget diagnosztizálják, az orvosi protokoll szerint először is sebészi úton eltávolítják a tumort – úgy, hogy az ép szöveteket a lehető legkevésbé érintsék. Ezután következik a besugárzás, amellyel az esetlegesen visszamaradt tumorsejteket pusztítják el. A harmadik lépés a kemoterápia, a gyógyszeres kezelés. A most alkalmazott szereket a hetvenes évektől a kilencvenes évekig folyamatosan vezették be, és bár jelentősen javítják a gyógyulás esélyét, több mint két évtized elteltével újabbakra is szükség lenne.

A gyógyszerfejlesztéskor rendszerint abból indulnak ki, hogy egy daganatos elváltozáshoz vezető génhiba esetén azt az egységet – például az epidermális növekedési faktor receptort, röviden EGFR-t (a sejtnövekedést előidéző sejtfelszíni receptor) – kell megcélozni, amelyben a hiba előfordul. Győrffy Balázsék világszinten egyedülálló megközelítése további géneket is azonosít egy számítógépes algoritmus segítségével. Ők szintén megkeresik a „kiindulási” génhibát, de célzottan nem a hibás gént veszik célba, hanem olyan géneket is, amelyeknek a működését a meghibásodott gén befolyásolhatja, mert az ilyen gének megváltozott működése is felelős lehet a tumor kialakulásáért. A gyógyszeres kezelésnek tehát egyszerre több célpontot is támadnia kell.

A mutáció miatt meghibásodott gén további gének működését befolyásolja.
A mutáció miatt meghibásodott gén további gének működését befolyásolja. Az új megközelítés szerint a gyógyszeres kezelésnek több célpontot kell támadnia.

Az algoritmus működtetéséhez először össze kell gyűjteni az összes rendelkezésre álló adatot. A daganatos betegeket aszerint csoportosítják, hogy kimutattak-e bennük genetikai hibát, vagy sem, és milyen volt a prognózisuk. Ezután az algoritmus kikeresi azt a gént, illetve géneket, amelyek a legszorosabb összefüggést mutatják a betegség kimenetelével egy adott betegcsoportban. Ennek a génnek (illetve géneknek) a működését igyekeznek blokkolni.

A számítógépes munka a Semmelweis Egyetemen folyik. Ezután az MTA Természettudományi Kutatóközpont egyik csoportjához kerül a projekt következő fázisa, ők egy olyan szert készítenek, amelyik gátolja a kiválasztott gén működését. Ugyanitt, egy másik csoportban ellenőrzik és elemzik is ennek a molekulának a hatását. Aztán újra a Semmelweis Egyetem következik: laboratóriumi körülmények között, sejtkultúrán és állatkísérletben vizsgálják meg, hogy az előállított molekula valóban hat-e a tumorra.

  1. A hiba azonosítása
  2. A gátlószer előállítása
  3. Annak igazolása, hogy a gátlószer hat a genetikai hibára
  4. Annak igazolása, hogy a gátlószer által blokkolt hiba részt vett a tumor létrejöttében

Sarokpontok a gyógyszertervezésben

A projekt harmadik partnere a Meditop Gyógyszeripari Kft., amely kifejezetten a szájon át szedhető gyógyszerekre specializálódott (szemben az összes hagyományos kemoterápiás gyógyszerrel, amelyek szinte egyike sem adható szájon át). Itt készülhet el az a gátlószer, pontosabban remélhetőleg több gátlószer, amelyek tisztasága és stabilitása már megengedi, hogy akár beteg gyermekeknek is beadják őket. Az alkalmazásig azonban hosszú tesztelési folyamat vezet.

A fejlesztés maga is hosszú időt vesz igénybe: a kutatók azt tervezik, hogy a következő másfél évben meghatározzák az elmúlt tíz évben kezelt összes, központi idegrendszeri tumorban szenvedő gyermek daganatának genetikai mintázatát. A projekten körülbelül húszan dolgoznak négy vezető kutató irányításával, de a nagy volumenű munkába egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat és posztdoktorokat is bevonnak.

A pályázat neve: Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programok
A projekt címe: A rossz prognózisú gyermekkori szolid tumorokra prediszponáló mutációk szűrése és biomarkerek azonosítása az egyénre szabott kezelésük optimalizálására
A projekt kódszáma: NVKP_16-1-2016-0037
A projekt időtartama: 2017. 01. 01. – 2019. 12. 31.
Projektgazda: Semmelweis Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, Meditop Gyógyszeripari Kft.
A támogatás összege: 564 716 666 Ft

A Győrffy Balázs vezetésével megvalósuló, az NKFI Alapból támogatott kutatási projektekről ide kattintva tájékozódhat részletesebben.

Kapcsolódó cikkek:
http://nkfih.gov.hu/hirek/hazai-rendezvenyek/konkret-eredmenyek
http://nkfih.gov.hu/palyazatok/meggyozo-eredmenyek/uj-utakra-lepunk

Utolsó módosítás: 2017. június 22.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500