Itt jár Ön: Pályázatok >> Meggyőző eredmények, példaértékű sikerek
Pályázatok
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Meggyőző eredmények, példaértékű sikerek

Hogyan sokasodik egy jó támogatói döntéstől a siker? A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott, sokat ígérő pályázatoktól a kutatói-fejlesztői közösség és a társadalom méltán várja el a kitűzött célok megvalósítását. Meggyőző teljesítményekről, előremutató kutatási sikerekről, új fejlesztési irányok termékeiről, az innováció hajtóerejének közvetlen és közvetett társadalmi hasznáról számolunk be a megvalósult projektek kiemelt közfigyelemre érdemes eredménybemutatóján.

Rák sejt

Vagy azt az enzimet „kapcsolom be”, amelyik a sejtosztódásért felel, vagy azt, amelyik a sejthalálért – a rák és a gyulladásos folyamatok mikroszintű megértése
Reményi Attila biológus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, már egyetemistaként kutatott Bristolban, PhD-dolgozatát Heidelbergben, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban készítette, a San Franciscó-i Egyetemen volt posztdoktor, aztán a Wellcome Trust támogatásával visszatért az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahonnan később az MTA Természettudományi Központjába települt át, hogy megalakítsa Lendület-kutatócsoportját. 2018-tól az NKFI Hivatal Élvonal-pályázatának nyerteseként folytatja munkáját.







dron-lead

Fogzománcból olvashatók ki a népvándorlási útvonalak

Tablettazogep_336x157
Gondolkodni tanítják a drónokat és a drónelhárítókat

Fogzománcból olvashatók ki a népvándorlási útvonalak

Hatékony gyógyszer születhet a neuropátiás fájdalomra
A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. vezetésével lezajlott kutatás-fejlesztés eredményeként gyorsabbá, biztonságosabbá válnak és még több feladatra lesznek alkalmazhatók a vezető nélküli légi járművek, közismert nevükön a drónok. A három éves projekt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap több mint félmilliárd forintos támogatásával érte el a nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket.

Az NKFI Alap Kutatási témapályázatok programjában támogatott komplex, multidiszciplináris kutatás régi és új módszerek ötvözésével ad pontosabb képet arról, hogyan változott a Kárpát-medence – benne a mai Magyarország területének – népessége a Kr. u. 5-7. században, és hogy miként hozhatók összefüggésbe az életmód változásai a folyamatos népi és kulturális átalakulásokkal.

A Meditop Gyógyszeripari Kft. által végzett klinikai vizsgálat régóta várt áttörést hozhat egy speciális fájdalomcsillapító gyógyszer kifejlesztésében. A projekthez a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap csaknem félmilliárd forintos támogatást nyújtott, amelyből a hazai gyógyszeripari cég a neuropátiás fájdalom kezelésére szolgáló új gyógyszerkombináció Fázis II. típusú klinikai vizsgálatának előkészítését és lefolytatását finanszírozta.





Bosch

Elektronmikroszkópos laboratórium

Mars
Tudományos fantasztikumból valóság: a Bosch „okos autó” programja

A részecskék világának megismerésében nyit új perspektívákat a veszprémi fejlesztés

Magyar hozzájárulás a Mars-expedícióhoz: távelemzés földi analógiák révén
Akinek van autója, az szinte biztosan használ valamit, amit a Bosch gyártott. A német cég 117 éve van jelen Magyarországon, és mindig is élen járt a fejlesztésekben, tudományos kutatásban. 2013-ban indult az a fejlesztési programjuk, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem részvételével valósítottak meg, megoldásokat keresve az autóipar változó igényeire.


Az NKFI Hivatal javaslatai alapján az első felhívások között hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium a „Kutatási infrastruktúra megerősítése: – nemzetköziesedés, hálózatosodás” (GINOP-2.3.3-15) című 20 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, hogy erősítse a hazai kutatási infrastruktúrát és támogassa a nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való magyar részvételt. Elsőként ennek a pályázatnak a – debreceni, keszthelyi, pécsi, szegedi, veszprémi – nyerteseit hirdették ki 2016 májusában.

Létezhet-e rajtunk kívül élet az univerzumban, és ha igen, hogyan bukkanhatnánk a nyomára? Milyen körülmények szükségesek az élő organizmusok szerveződéséhez – a földihez hasonlóak vagy mások? Találhatunk-e az élet kialakulásának kedvező, vizes környezetet a Földön kívül? A tudósokat és laikusokat egyformán izgatják ezek a kérdések – többek között ezért vallatjuk a „közeli” Marsot nemzetközi expedíció során, amelyben magyar kutatók is aktív részt vállalnak.





DNS

Gumi

Alkohol
Nemzetközi élvonalba készül a magyar genomkutató

Mikrohullámmal jobban újrahasznosítható lesz a gumihulladék

Tények és trendek a magyar fiatalok függőségeiről
Minden élő szervezet alapköve a DNS: egyediségünk, egész létünk ezekbe a miniatűr spirálokba van kódolva. Kovács Mihály, az ELTE kutatója a DNS javító mechanizmusának megértését tűzte ki célul. Projektjével pályázott az élvonalbeli felfedező kutatásokat finanszírozó Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatására is, ahol megfelelő szakmai értékelést kapott, de végül mégsem jutott a kedvezményezettek közé. Az NKFI Alapból elnyert áthidaló támogatással az ELTE kiváló kutató biológusa most kiszámítható körülmények között folytathatja a munkát, készülve egy újabb, immár sikeresnek ígérkező nemzetközi megmérettetésre.

A gumihulladék – például a használt autógumi – újrahasznosítása környezet-védelmi kulcskérdés. Ám nagyobb kihívás ez, mint gondolnánk: a vulkanizált, stabil térhalós szerkezetű mátrixanyag miatt a gumihulladék „lebontása” és újbóli feldolgozása csak korlátozott mértékben lehetséges. A BME Polimertechnika Tanszékének kutatói mikrohullámú térben végeznek ígéretes kísérleteket a térhálós szerkezet devulkanizálására, hogy bővülhessenek a gumiőrlet újra- hasznosításának ipari lehetőségei.

Javuló tendenciát jeleznek a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egyéb drogfogyasztás legfontosabb mutatói – összegez a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének kutatási projektje, amely a hazai állapotokat tükröző friss információkat veti össze az elmúlt több mint 20 éves időszak adatfelvételeivel, nemzetközi kontextusban is értelmezve a magyar fiatalok függőségeiben végbement változásokat.





Pyber László

A nanorészecskék térnövekményének méréséhez felhasznált lézerrendszer

Acsády László
„Olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak”

Új gyakorlati alkalmazásokat alapoz meg a nanooptikai alapkutatás

„Új utakra lépünk az agykutatásban”
A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.

A fém nanorészecskék és a fény kölcsönhatása során az elektromos tér akár több százszorosára is megnőhet a nanorészecskék közelében. Ezt a jelenséget kihasználva még érzékenyebb szenzorok készíthetők, káros sejtek pusztíthatók el, vagy megnövelhető egyes napelemek hatásfoka. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő „Ultragyors nanooptika” kutatócsoport az NKFI Alap támogatásával olyan módszert dolgozott ki, amellyel az elektromos tér növekedésének a határai tetszőleges fém nanostruktúrák esetén megismerhetők és mérhetők.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) felfedező kutatásokat ösztönző legrangosabb támogatását, az ERC Advanced Grantet nyerte el Acsády László idegtudós, aki a gondolkodásért, a mozgásszervezésért, a beszédért – és kóros működés esetén például az epilepsziáért, Parkinson-kórért is – felelős agykérgi terület, a homloklebeny, valamint a talamusz mindeddig alig ismert kapcsolatainak feltérképezését tűzte ki célul. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató-intézetének  professzorával a következő öt év kutatási irányairól beszélgettünk.





Palackok

egyénre szabot tumorterápia

Kovacs_Ilona_sapka_felhelyezese_rovat
Plazmatévé, tojástartó, habosított műanyag tárgyak - műanyag flakonból?


Egyénre szabott tumorterápiával a gyermekkori daganatok ellen

Kamaszkori agyfejlődés – az alvás szerepe a tanulásban
Az ásványvizek, üdítők üres műanyag palackjait néhány éve szelektíven gyűjtjük, de keveset tudunk arról, hogy mi lesz ezekkel a flakonokkal. Az NKFI Alapból támogatott projekt résztvevői olyan módszert dolgoztak ki, amelyet ma már az ipar is használ: a hulladék műanyag egyes tulajdonságait módosítják, így azok számtalan, eddig ismeretlen formában kelhetnek új életre.


A gyerekek körében sokkal kevesebb tumoros megbetegedés fordul elő, mint a felnőttekében, és a leggyakoribb gyermekkori daganatos betegség, a leukémia kezelése ma már gyakran teljes gyógyuláshoz vezet. A szolid (szilárd) tumorok esetében azonban ennél rosszabbak a kilátások. Az NKFI Alapból támogatott Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program egy nyertes projektjének kutatói egyedülálló megközelítéssel szereznek új ismereteket a gyermekkori szolid tumorokról, és így hatékony gyógyszerek előállítását indíthatják el.

A felnőtté válás az élet kritikus periódusa. Nem véletlen, hogy ilyenkor növekszik leginkább a droghasználat, a nem kívánt terhességek, a nemi betegségek vagy az autóbalesetek száma. A kamaszok kockázatvállalása azonban nagy rugalmassággal is párosul: az agy plaszticitása ezt az életszakaszt a lehetőségek idejévé teszi. Kovács Ilona professzor, a PPKE Pszichológiai Intézetének vezetője ezért tanulmányozza kutatócsoportjával az agykéreg serdülőkori fejlődését és kapcsolatát az alvással.





Mikroglia-idegsejt kapcsolat az agyban

STAT5 gátlás csontvelőben

MHC-sejt
A gyulladásos folyamatok szerepe az idegrendszeri betegségek kialakulásában

Magyar kutatók részvételével értek el fontos áttörést a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

Az immunrendszer „élharcos” molekulái mindenkiben mások – a megoldás a személyre szabott gyógyítás?
A közelmúltban világossá vált, hogy a gyulladásos folyamatok kiemelt szerepet játszanak a fejlett társadalmakban egyre elterjedtebb idegrendszeri betegségek kialakulásában, a részletek azonban jórészt feltáratlanok. A Nemzeti Agykutatási Program, valamint a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program NKFI Alapból támogatást nyert onkológiai projektjeinek egyikéről Dénes Ádám biológus számolt be

Egy nemzetközi együttműködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek kialakításában. A magyar részvétellel, az z NKFI Hivatal támogatásával 2015 óta folyó kutatás vezetőjével, Dr. Keserű György Miklóssal beszélgettünk a kutatás előzményeiről, jelentőségéről, az eddigi eredmények részleteiről és a leukémia egyik legrosszabb formájának gyógyítási lehetőségeiről.

Áttörésnek számító eredményeket mutathat fel az evolúciós medicinában és a személyre szabott immunválaszok kutatásában Pál Csaba Bolyai-díjas biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont evolúciós rendszerbiológiai csoportjának vezetője. Az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Élvonal programjának keretében támogatást nyert kutatót a világszínvonalú felfedező kutatási projektjéről kérdeztük.





idegsejt

Femtonics mikroszkóp


Megtudhatjuk, hogy az idegsejtek hogyan „beszélnek” egymással – kutatók a teljes agytérkép nyomában

Egy magyar cég forradalmasíthatja az agydiagnosztikát


Nusser Zoltán Széchenyi- és Bolyai-díjas neurobiológus, az MTA rendes tagja az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében irányítja idegélettani laboratóriumát, amelynek fenntartásához az előző öt évben a Lendület program is hozzájárult. 2018-tól a csoport az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Élvonal” pályázatának egyik nyerteseként dolgozik tovább az agyban lejátszódó folyamatok megértésén. Projektje 2018-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant támogatását.

A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetéből (MTA KOKI) indult Femtonics spin-off cég és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet szakemberei Közép-Európában elsőként sikeresen alkalmaztak sebészti robotot egy epilepsziás beteg agyműtétjénél. A robot beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által folyósított 1,13 milliárd forintos pályázati támogatás tette lehetővé. A Femtonics alapítója szerint olyan fejlesztéseket tudnak így végrehajtani, amelyek hamarosan új alapokra helyezhetik nemcsak a mikroszkópos agysebészeti diagnosztikát, de a daganatos megbetegedések non-invazív vizsgálatát is.


Utolsó módosítás: 2018. május 30.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500