Ön itt áll: PályázóknakPályázatokPályázati archívumÉlvonal - Kutatói Kiválósági Program (KKP_17)
Élvonal – Kutatói kiválósági program (KKP_17)
Meghirdetés dátuma: 2017. június 12.
Utolsó módosítás:
Következő beadási határidő:
Elektronikus benyújtás határideje: 2017. szeptember 05.
2017. szeptember 05.
Postára adás határideje: 2017. 09.12. 18:00
Pályázat benyújtója
Költségvetési szerv, Non-profit szervezet
Támogatásra jogosultak köre
Felsőoktatási intézmény, MTA intézmény, Egyéb költségvetési kutatóhely, Nonprofit kutatóhely
Keretösszeg
3 000 000 000 Ft
Támogatott pályázatok becsült száma
10-15 db
Igényelhető támogatás
150 MFt
Pályázat futamideje
60 hónap
Kutatási tevékenység típusa
Alapkutatás
Pályázat értékelője
NKFI Hivatal
Az „Élvonal – Kutatói kiválósági program” a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő kiváló – a felhívásban részletezett ismérvek alapján a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe (tudományterületük felső 10%-ába) tartozó – kutatók célzott támogatásával ösztönzi, hogy a kutatás nemzetközi élvonalában szakterületük formálóiként, iskolateremtő vezető kutatóként ígéretes kutatási projektjeik megvalósításával hozzájáruljanak Magyarország fejlett országokhoz történő felzárkózásához. A pályázati konstrukció a legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató pályázati modellként pótolja azt a hiányt, amelyet a hazai felfedező kutatásokat ösztönző eddigi pályázati konstrukciók (K_17, FK_17, NN_17, PD_17 stb.) – akár az elnyerhető támogatás nagyságrendje, akár keretösszegük vagy jellegük miatt – nem tudtak betölteni.

A KKP_17 pályázati felhívásra kizárólag alapkutatási projektekkel lehet pályázni, tematikus megkötés nélkül, amennyiben a pályázó életrajza és kutatási terve megfelel a felhívásban foglaltaknak. Azok a pályázók esélyesek a támogatás elnyerésére, akik az elmúlt öt évben nemzetközileg is számon tartott kimagasló tudományos eredményeket értek el, és kutatási tervük alapján a következő öt évben is reális esélyük van hasonló világszínvonalú teljesítményre.

A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap.

A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtása elektronikus úton, az NKFI Hivatal Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerén keresztül lehetséges a Pályázati útmutatóban leírt módon, legkésőbb 2017. szeptember 5-én 16.00 óráig. Benyújtottnak az a pályázat tekinthető, amelyet az elektronikus benyújtási határidőig a kutató elektronikusan véglegesített, a befogadó intézmény vezetője jóváhagyott, valamint amelyhez a postai úton benyújtandó, eredeti aláírásokkal és bélyegzővel ellátott dokumentumokat legkésőbb 2017. szeptember 12-i feladási határnappal megküldték az NKFI Hivatal ügyfélszolgálati címére. A pályázatok személyes benyújtására, valamint kizárólag elektronikusan történő benyújtásra nincs lehetőség.

A pályázatokat – tudományterülettől függetlenül – angol nyelven kell benyújtani.

A pályázók köre

Magyar vagy külföldi állampolgárságú kutató (vezető kutató) közösen pályázhat a befogadó intézménnyel, amely magyarországi székhelyű, jogi személyiségű
  • felsőoktatási intézmény, kutatóközpont, kutatóintézet, költségvetési szerv vagy annak jogi személyiséggel rendelkező intézménye, amennyiben a KFItv. alapján kutatóhelynek minősül
  • főtevékenységként kutatás-fejlesztést végző nonprofit szervezet.

A támogatás elnyerését követően a projekt megvalósítási időszakában a befogadó intézménynél a vezető kutatónak főállású munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell állnia.

A vezető kutatóra vonatkozó feltételek

  • A vezető kutatónak PhD/DLA fokozattal kell rendelkeznie és magyarországi befogadó intézményhez kell kötődnie.
  • E felhíváson támogatást nyert projekt vezetője a támogatás első 36 hónapjában nem nyújthat be kutatási témapályázatot.
  • A vezető kutatónak tudományterületén a legjobb 10%-ba kell esnie (a kutatási, publikációs vagy pályázói teljesítményre, nemzetközi beágyazottságra vonatkozó részletes kritériumokat ld. a pályázati felhívásban).

Támogatható célkitűzések, tevékenységek

Az Élvonal – Kutatói kiválósági program pályázatban felvázolt kutatási és munkaterv alapján kidolgozott, az NKFI Hivatalhoz benyújtott kutatási projekttervben kitűzött alapvető célok elérése érdekében végzett tevékenységek támogathatók.

A rendelkezésre álló keretösszeg

A program megvalósítására a 2018–2022 közötti időszakban az NKFI Alapból rendelkezésre álló keretösszeg összesen 3 milliárd forint, ebből a 2018. évi kifizetésekre fordítandó forrás 600 millió forint.

Igényelhető támogatás

Projektenként a maximális 60 hónap futamidőre legfeljebb 300 millió forint – azaz átlagosan évi 60 millió forint – vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás maximális intenzitása 100%.

A projekt futamideje

A projektnek 2018. január 1-jével kell megkezdődnie, a végrehajtására a kezdéstől számítva 60 hónap áll rendelkezésre. A projekt költségeinek elszámolása a projektkezdés támogatási szerződésben meghatározott napjától lehetséges.

ÉLVONAL – KUTATÓI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM
Azonosító
KKP_17
Pályázat elektronikus benyújtásának határideje
2017. szeptember 5. 16:00
Pályázat postára adásának határideje
2017. szeptember 12. 18:00
Pályázható összeg
150–300 millió Ft (átlagosan évi 30–60 millió Ft)
Elszámolható költségek
Személyi költségek + dologi költségek + befektetett eszköz költségek
Általános költség (rezsi)
20%
Kutatás jellege
Alapkutatás
Futamidő
5 év (nem hosszabbítható)
Támogatott kutatások kezdete
2018. január 1.
Keretösszeg (támogatott pályázatok becsült száma)
3 milliárd Ft (10–15 db)
Pályázat benyújtásának feltétele
PhD/DLA fokozat; nincs életkori megkötés
Pályázat megvalósítása
Magyarországi fogadóintézménnyel kell megvalósítani
Pályázat nyelve
Angol
Ismételhetőség
KKP típusú pályázat többször elnyerhető, de vezető kutatóként egyidejűleg csak egy KKP pályázatban vehet részt
Vezető kutatóként benyújtható pályázatok száma
Egy KKP pályázat
A KKP_17 pályázat vezető kutatója egyidejűleg nem lehet támogatott K_17, FK_17 vagy NN_171 pályázat vezetője is. Támogatott KKP pályázat vezető kutatója a támogatás első 36 hónapjában nem nyújthat be kutatási témapályázatot
Vezető kutatóra vonatkozó egyéb feltétel
Képesnek kell lennie olyan kutatási program elkészítésére, amely alkalmas arra, hogy az ERC értékelés második körébe bejusson
A kiválasztási folyamat
Kétlépcsős, a benyújtott projekttervek közül a legjobb 20 javaslat készítője személyes prezentáció keretein belül mutatja be projektjét
Beszámoltatás
Évente szakmai beszámoló készítése szükséges, amelyek közül a második szakmai beszámolót szóban is be kell mutatni, a harmadik szakmai beszámoló jóváhagyása az ERC-hoz kötelezően benyújtandó pályázaton alapul.

Ügyfélszolgálat elérhetősége:
email: nkfialap@nkfih.gov.hu 
telefon: +36 (1) 795 9500

Személyes (előzetes egyeztetés alapján): 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. (2. emelet)

Ügyfélfogadási idő: Hétfőtől csütörtökig 09:00-16:00, pénteken 09:00-12:00.

Gyakran ismételt kérdések az „Élvonal” kutatói kiválósági programról
Az NKFI Hivatal a telefonos és e-mailes ügyfélszolgálaton eddig felmerült pályázói kérdések alapján összeállított kiegészítő információkkal segíti a pályázók eredményes felkészülését, a pályázatok beadását arra a 2017. szeptember 5-ig pályázható felhívásra, amelyen a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe tartozó kutatók igényelhetnek hazai támogatást ígéretes alapkutatási projektjük magyarországi megvalósítására. A kérdések és válaszok dokumentuma letölthető a pályázati oldalon közzétett pályázati csomagból.

Tovább a pályázati oldalra: „Élvonal – Kutatói kiválósági program” (KKP_17)

Utolsó módosítás: 2017. december 06.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Támogatott projektek az Élvonal - Kutatói kiválósági programban (KKP_17)

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett ÉLVONAL kiválósági programban 12 olyan kutatócsoportvezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti, összességében 3 milliárd forint keretösszegű támogatást, amelyet a következő öt évben a kutatócsoportjuk létrehozására vagy bővítésére, és világszínvonalú eredményeket ígérő felfedező kutatási projektjük magyarországi megvalósítására fordíthatnak.

A programra 45 pályázat érkezett, összességében mintegy 11,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. A beérkezett pályázatok 80%-a (darabszám és támogatási igény) szerint egyaránt a matematikai, fizikai, kémiai és mérnöki tudományok, valamint az orvosi és biológiai tudományok területéről érkeztek. A fennmaradó pályázatok mintegy fele-fele arányban bölcsészet és társadalomtudományok, valamint az agrár-, ökológiai, környezet- és földtudományok között oszlottak meg.

A támogatói döntés többszintű értékelés (anonim szakértői és testületi értékelés), valamint a pályázók prezentációi alapján született meg. A benyújtott pályázatokat az NKFI Hivatal által a szakterületi kollégiumok javaslatai alapján felkért négy-négy, köztük legalább egy külföldi, anonim szakértő értékelte. A pályázatok és az anonim bírálatok alapján a szakterületi kollégiumok által javasolt szakértői csoport a pályázatokat a pályázati kiírás kiválasztási kritériumai szerint  egyenként értékelte, majd  a legjobb húsz  kiválasztott pályázót  személyes  prezentáción is meghallgatta.  A szakértői csoport a prezentációkat követően tett javaslatot a döntésre.

A NYERTES KKP_17 PÁLYÁZATOK

Támogató: NKFI Hivatal
Forrás: NKFI Alap
Döntés dátuma: 2017. november 13.

Projekt azonosító száma
Vezető kutató/Kutatóhely
Projekt címe
Futamidő (hó)
Odaítélt támogatás (EFt)
A kutatás összefoglalója, célkitűzései
126322
Nusser Zoltán (1968) az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora, Széchenyi- és Bolyai-díjas állatorvos, biológus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Hippokampális szinapszisok különböző funkcionális tulajdonságainak molekuláris ujjlenyomata
60
277 680
A projekt célja annak megértése, hogy mi az oka egyes szinapszisok (sejtek közötti kapcsolódási helyek) eltérő erősségének és a szinaptikus kapcsolatok molekuláris változatossága hogyan járul hozzá a szinapszisok  működésében észlelt sokszínűséghez. Az idegsejtek és az általuk kialakított kapcsolatok nagymértékű változatosságának köszönhetjük, hogy olyan bonyolult számítási feladatot igénylő folyamatok kivitelezésére vagyunk képesek, mint az érzékelés, a koordinált mozgás vagy az információk rögzítése memória formájában és annak ismételt felidézése.  
126451
Kállay Mihály (1974) vegyész, az MTA doktora, 2013-ban az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pontos tulajdonságok nagy molekulákra
60
150 470
A modern elméleti kémia számos kémiai tulajdonság elméleti meghatározását teszi lehetővé. Az elméleti eredmények azonban – az alkalmazott közelítések miatt – gyakran pontatlanok és még napjainkban is csak kis molekulákra végezhetők olyan számítások, amelyek hibája összemérhető a kísérleti pontossággal. A pályázat legfontosabb célja olyan elméleti modellek kifejlesztése, amelyek nagyméretű molekulákra alkalmazhatók és a kísérleti adatokhoz mérhető eredményeket adnak. 
126506
Pál Csaba (1975) az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Bolyai-díjas biológus, 2012-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot
A kórokozók hatása a humán adaptív immunitás kulcsfontosságú molekuláinak evolúciójára
60
247 310
Egyre világosabbá válik, hogy az emberi örökítőanyagra jellemző genetikai sokféleség befolyásolja a fertőző megbetegedésekre mutatott hajlamot, de az ennek hátterében rejlő mutációk gyakran maradnak felderítetlenül. A támogatott projekt a fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex - MHC) molekulák vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Ezek a molekulák nagyban meghatározzák a kórokozók elleni immunreakció és a saját fehérjékkel szembeni tolerancia kialakítását. Az MHC fehérjéket kódoló gének különösen érdekesek, mivel több betegség ( fertőző és autoimmun, valamint dagantos és pszichiátriai megbetegedések) köthető hozzájuk, mint bármely más emberi génhez. Jelen kutatás alapjául szolgál az a feltételezés, mely szerint az MHC molekulák lehetnek specialisták vagy generalisták. A kutatók úgy gondolják, hogy a generalista MHC molekulák földrajzi eloszlása befolyásolja a fertőző és autoimmun betegségekkel szembeni érzékenységet, valamint a védőoltások hatékonyságát az emberi populációkban, mely miatt a promiszkuitás elmélete új mérföldkő lehet az evolúciós orvoslásban.
126683
Stipsicz András (1966) Akadémiai-díjas, Rényi-díjas matematikus, az  MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora,  az MTA levelező tagja, 2010-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot
Csomók, láncok és komplex szingularitások
60
247 140
Az alacsony dimenziós topológia egyik fontos kérdése a konkordizmus csoport, illetve változatainak szerkezete. Egy hasonló csoport (a 3-dimenziós sokaságok homológia kobordizmus csoportja) jobb megértése egy kb 1910-ből származó probléma (a Háromszögelhetőségi Sejtés) megoldásához vezetett, és a konkordizmus csoport jobb megértése is hasonló eredményt hozhat. 3-sokaságok további geometrikus struktúrái, illetve azoknak a komplex geometriához való kapcsolata (akár kontakt struktúrákon keresztül, vagy mint komplex analitikus szingularitások linkjei) segít a sokaságok struktúráját jobban megérteni. Ezokból a különböző eszközök (mint Heegaard Floer homológia, csomó homológia, rácspont homológia, fokszámozott gyökerek elmélete) központi fontosságúak.
126749
Gránásy László (1955) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Akadémiai-díjas fizikus, az MTA doktora
Kristályos morfológia modellezése eltérő méretskálákon: Atomi skálától biológiai rendszerekig
60
199 535
A nagyszámú kristályszemcséből álló ún. polikristályos anyagok alapvető részei mindennapi életünknek: közéjük tartoznak a technikai ötvözetek, kerámiák, ásványok, gyógyszerek, és kristályos élelmiszerek, és biológiai rendszerekben kialakult olyan kristályos szerkezetek, mint a fogak, csontok, vesekövek, koleszterin kristályok az artériákban, fagyott biológiai szövetek, stb. Egyes területeken a számítógépes anyagfizika a képződésükkel kapcsolatos ismeretek olyan szintjére ért, ami lehetővé teszi az anyagok tudás alapú tervezését. Ebben a jóslásra képes matematikai modellek jelentős szerepet játszottak. Úgy tűnik, hogy a polikristályos megszilárdulás három állomása (kristálycsíra képződés, növekedés és szemcsedurvulás) univerzális tulajdonságokat mutat, így elvben az egyik rendszeren megfigyelt viselkedés átvihető a többire. Nyilvánvalóan ennek határai vannak. A bonyolult polikristályos alakzatok fázismező elméleti leírásában szerzet tapasztalatokra támaszkodva, a kutatók a most induló projektben azt vizsgálják, hogy mennyire érvényesek ezek a hasonlóságok a(z optikai módszerekkel közvetlenül vizsgálható) kolloidokban történő kristály aggregáció és a fémolvadékok (nanoskálán skálán közvetlenül követhetetlen) kristályosodása közt, valamint mennyire lehet ezen hasonlóságokra építeni az ötvözetek és biológiai rendszerek esetén. 
126764
Orbán László (1957) biológus, a szingapúri Temasek Life Sciences Laboratory szenior csoportvezetője és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára 
Halak ivarát szabályozó tényezők vizsgálata a genomika eszközeivel
60
230 617
A kutatás a halak szaporodását szabályozó genetikai és környezeti (pl. hőmérsékleti) tényezőket vizsgálja. Ehhez a kutatók a genomika eszközeit használják, azaz egy-két gén analízise helyett a két ivar teljes genetikai állományát hasonlítják össze. Így részletesen elemezni tudnak majd olyan eseményeket is, ahol néhány nagyhatású tényező helyett sok ezer vagy tízezer komponens fejt ki egyenként kisebb hatást, melyek végül jelentős változásokká adódnak össze. A projekt fő célja ezen kölcsönhatásoknak a megértése és felhasználása hasznos célokra az alapkutatás vagy a termelés igényei szerint. Alkalmazható lehet ez a tudás például annak előrejelzésére is, hogy miként befolyásolhatja a globális felmelegedés a természetes és tenyésztett halpopulációkat. Az utóbbiak esetében megkísérelhető olyan vonalak kiválogatása, melyek jobban vagy kevésbé hajlamosak a hőmérséklet okozta ivareltolódásra a természetben élő társaiknál, a halgazdaságok igényei szerint.
126769
Katz Sándor (1975) fizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, 2012-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot, Talentum-díjas, Junior Príma-díjas
A kvantum-színdinamika kritikus pontja
60
298 133
A projekt keretében a kutatók azt vizsgálják, mi történik az erősen kölcsönható anyaggal, ha magas hőmérsékletre hevítjük és nagy sűrűségűre nyomjuk össze. A protonok és neutronok kvark-gluon plazmává alakulnak és a körülmények megfelelő megválasztása esetén ez az átalakulás másodrendű fázisátmenet lesz. Ennek a kritikus pontnak megfelelő feltételek meghatározását tervezik a kutatók, amely a felfedezését célzó kísérletek tervezését is segíteni fogja.
126823
Radák Zsolt (1961) az MTA doktora, egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem
A rendszeres testedzés generális hatásainak rejtélye: Maximális oxgénfelvétel vagy molekuláris jelzőrendszer függő?
60
222 278
A rendszeres fizikai aktivitás növeli a várható átlag élettartamot, az élet minőséget és az agy, a tüdő, a szív, a máj, a vese, a here és a bél mikrobiom funkcióját, az edzés során megfigyelhető nagyon különböző vér- és energia ellátottság ellenére is. A teljes szervezet válaszreakciója mögött rejlő alkalmazkodási mechanizmus azonban nem ismert. A kutatók azt feltételezik, hogy a VO2max (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg) szintje lehet az alkalmazkodási válasz kulcs, limitáló tényezőinek egyike. Középkorú vizsgálati személyeket és állatokat terveznek edzeni, hogy növeljék a VO2max értékét és javítsák az említett szervek funkcióját. Mindemellett megvizsgálják a fizikai aktivitás hatását az utódok élettani funkcióira és biokémiai szabályozó rendszereire. A vizsgálatok eredménye fontos lehet a közegészségügy javításában, az életmód-függő betegségek megelőzésében és az életminőség fejlesztésében.
126835
Demetrovics Zsolt  (1971) pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja
Addiktív Zavarok Budapesti Longitudinális Vizsgálata: Protektív- és rizikófaktorok az addikciós folyamatok hátterében
60
298 490
A kutatás célja a dohányzás, az alkoholhasználat és a drogfogyasztás, illetve az egyes viselkedési addikciók (videójáték használat, szerencsejáték, közösségi média használat, munkafüggőség, hiperszexualitás, kényszeres vásárlás) kialakulási folyamatának, fenmmaradásának, esetleges megszűnési folyamatának vizsgálata. Bár ezekről a zavarokról egyre többet tudnak a kutatók, mégsincs információ ezen jelenségek lefolyásáról, s a legtöbb esetben a vizsgálatok már a probléma kialakulását követően készülnek, s ily módon keveset árulnak el a kialakulás okairól. A projekt keretében két populáció (5. osztályos serdülők és 18-34 éves fiatal felnőttek) évenkénti nyomonkövetéses vizsgálatára kerül sor. A felmérések során az egyes viselkedéseket, ezek esetleges problémás, addiktív voltát, illetve különböző személyiségjellemzőket vizsgálják a kutatók, valamint genetikai mintát is vesznek a személyektől. A vizsgálat ilyen módon választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyes viselkedések kinél válnak problémássá, addiktívvá, miközben mások esetében nem alakulnak ki ezek a problémák. 
126949
Székely Tamás (1959) a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a University of Bath kutatóprofesszora etológus, ökológus, 2017-ben elnyerte az Egyesült Királyság Tudományos Akadémia Wolfson Kiválósági Díját
A környezet, demográfia és a gének jelentősége a nemi szerepek evolúciójában
60
229 362
A nemi szerepek (azaz, a himek és nőstények reproduktiv viselkedése) evolúciós gyökerei nem csupán a kutatókat izgatja hanem érdekli a laikus közönséget is, habár a nemi szerepek megértése nem triviális feladat. Például hogyan magyarázzuk azt hogy az állatfajok nagyrészében a hímek versengenek a nőstényekért míg a nőstények azok akik az utódokat gondozzák, habár a fajok egy kis csoportjában ezek a hagyományos nemi szerepek teljesen felcserélődtek. A kutatócsoport több évtizede a nemi szerepek evolúcióját vizsgálja, és a kutatás során számos új eredményt produkált, felfedezve például hogy a hagyományos és felcserélt nemi szerepű partimadarak (lilék, cankók es rokonfajaik) viselkedesét egyetlen változó, a felnőttkori ivararány, magyarázza mivel a populációban kisebbségben lévő ivar egyedei jobban válogathatnank a párzási lehetőségek között mint a többségben lévő ivar. A projekt keretében ezt a vizsgálatot folytják a kutatók, kísérletből, demográfiai és genóm analizisekből álló kutatássorozat során azokra a lényeges kérdésekre összpontositva, melyeket még nem sikerült megfejteni arról, miért evolválódtak a különböző nemi szerepek és hogyan maradtak fenn a populációkban.A kutatás túlmutat az evolúcióbiológián és jelentős eredményeket ígér a veszélyeztetett fajok konzervaciójában is, mivel a szaporodással kapcsolatos viselkedések alapvetően befolyásolják a reproduktív sikert tehát szükségesek a sikeres természetvédelmi programmokhoz.
126963
Reményi Attila (1973) biológus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, 2013-ben alapított Lendület kutatócsoportot
Sejtnövekedést és sejthalált meghatározó MAP kináz alapú jelátviteli rendszerek
60
299 345
Testünk sejtjei folyamatosan megújulnak vagy elhalnak. A két folyamat között egy kényes egyensúly áll fenn, ami patológiás esetekben felborul és kontrollálatlan sejtosztódáshoz (pl. rák) vagy sejthalálhoz (pl. krónikus gyulladás) vezet. A sejtjeinkben  ezeket a folyamatokat szabályozó enzimeket kinázoknak hívják. Az utóbbi tizenöt évben a kinázoknak azt a csoportját vizsgálta a kutatócsoport, melyek kimondottan fontosak a sejtnövekedéshez és sejthalálhoz vezető események szabályzásában. Ezeket a kinázokat MAP kinázoknak hívják tudományos nevük alapján, s van köztük, ami a sejtek növekedését, míg mások a sejtek halálát okozzák. Azt gondolják a kutatók, hogy a MAP kinázok működésének a megértéséhez a kulcs abban rejlik, hogy miképp alakítanak ki kölcsönhatásokat más fehérjékkel. Korábbi munkáik alapján nyert ismeretek birtokában olyan „előgyártott” sejteket készítettek a kutatók – humán sejtkultúrák módosítása révén, melyekben a MAP kinázok egyesével, kontrollált módon bekapcsolhatók. Ettől a megközelítéstől azt remélik, hogy korábban még soha nem látott megbízhatósággal és hatékonysággal fogják majd azokat a fehérjéket felfedezni, amiknek a működését a MAPK-ok határozzák meg. Közvetve pedig majd olyan sejtes teszteket tervezhetnenk, amik alapján a sejtnövekedés és sejthalál közötti egyensúly tetszőleges módon befolyásolható.
126998
Horváth L. Tamás (1967) állatorvos, a Yale Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem professzora
Éhség hatása az öregedésre
60
299 640
A modern orvostudományban és a higiéniában elért óriási fejlődés a múlt században elősegítetette az emberi halálozás akkori okainak drasztikus csökkentését. Ezek a fejlemények azonban rengeteg új problémát hoztak a felszínre, mint például az öregedéssel kapcsolatos krónikus betegségeket megjelenése. Az életkor az egyetlen legnagyobb kockázati tényező a krónikus betegségek kialakításában. Ettől függetlenül, világszerte évente több milliárd eurót költenek egyes krónikus betegségek izolált kezelésére. Ez az egyes betegségre összpontosító megközelítés vitathatatlanul új kezeléseket eredményezett, azonban a hosszú élettartam magával hozta azt, hogy egy korral összefüggő krónikus betegség sikeres kezelése egy másik megjelenését váltotta ki. Csökkentett kalória bevitel elősegíti az egészség fenntartását és hosszabb élettartamot eredményez minden eddig analizált fajban. A támogatott projekt célja, hogy  a kalória csökkentés szervezetre gyakorolt hatásmehanizmusának megértése, amelyen keresztül új módok lehetnek kifejleszthetők hosszabb egészségben eltöltött életthossz támogatására mellékhatások nélkül.
Összesen:   
3 000 000
 
Utolsó módosítás: 2018. július 10.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

A felfedező és az alkalmazott kutatások, valamint az innováció területén nagy számban beérkező pályázatok értékelvű szakmai bírálatához, a nyertes projektek szakmai beszámolóinak értékeléséhez és a szakpolitikai vélemények megalapozásához az NKFI Hivatal minden szakterületen bővíti szakértői adatbázisát.

Az NKFI Hivatal szakértői adatbázisába regisztrált szakemberek anonim szakértőként felelős közreműködői lehetnek annak az értékelési folyamatnak, amelyben a benyújtott pályázatok szakmai színvonalát, újdonságtartalmát, gazdasági hasznosulásának lehetőségét és a kért támogatási összeg indokoltságát kiemelt szempontként kell véleményezni.

A regisztrációt a szakértői adatbázisba az NKFI Hivatal honlapjának erre szolgáló regisztrációs felületén a „regisztráció” funkció kiválasztásával és a kért adatok megadásával, valamint a „Szakértő vagyok” pont kijelölésével lehet megkezdeni. A regisztráció folyamatos.

A szakértői regisztrációs űrlapon szereplő főbb adatok:

  • személyi adatok, elérhetőségek (melyek egy-egy szakértői feladatra kötendő megbízási szerződés elkészítéséhez szükségesek);
  • a szakmai és kutatási területek, kompetenciák besorolása (hogy a szakterületének leginkább megfelelő bírálatra kapjon felkérést);
  • a korábban már értékelt pályázatok témaköre;
  • jelenlegi és korábbi munkahelyek, érdekkapcsolatok (egy-egy szakértői feladattal való összeférhetetlenség előszűrése céljából), végzettség(ek), tudományos fokozat(ok),  legfontosabb publikációk és szellemi alkotások, amelyek a szakmai tapasztalatot mutatják;
  • idegennyelv-ismeret.

A szakértői adatbázisban regisztrált szakembereket az NKFI Hivatal a beérkező pályaművek szakmai bírálatára, a nyertes projektek szakmai beszámolóinak értékelésére és szakpolitikai vélemények megalapozásához kérheti fel.

Egy-egy pályázat értékelését párhuzamosan több felkért szakértő végzi. Az egyes pályázatok és beszámolók értékelésére, a szakvélemények elkészítésére a szakértői adatbázisból kiválasztott szakértővel az NKFI Hivatal eseti megbízási szerződést köt, amelyben arról is nyilatkozni kell, hogy a bírálót a pályamű bírálatának elkészítésében semmilyen összeférhetetlenségi ok nem akadályozza. A bírálónak az írásos szakvéleményt pályázattípustól függően 15-28 munkanapon belül kell elkészítenie, és az NKFI Hivatal bírálati fogadó rendszerén keresztül elektronikusan beküldenie.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

További információk: a (06 1) 795 9500 telefonszámon és/vagy a szakerto_regisztracio@nkfih.gov.hu e-mail címen.

Az NKFI Alap 2017. évi, összességében több mint 90 milliárd forint keretösszegű felhívásokat tartalmazó programstratégiáját a Kormány 1762/2016. (XII. 15.) számú határozata ismerteti.

Az uniós finanszírozású operatív programok (GINOP, VEKOP) vissza nem térítendő és visszatérítendő KFI célú pályázati konstrukcióinak ütemezéséről és keretösszegeiről – az NKFI Hivatal mint az akkori szakpolitikai felelős javaslata alapján – az Éves Fejlesztési Keret elfogadásakor döntött a Kormány. Az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 106/2018. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint a GINOP és a VEKOP 2. prioritásai (kutatás, technológiai fejlesztés és innováció) esetében 2018. június 16-tól az NKFI Hivatal helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szakpolitikai felelős.

Táblázatunk források és évek szerinti bontásban tartalmazza az alábbi fő célterületekkel összefüggő felhívásokat és azok keretösszegét:

  • vállalati kutatás-fejlesztés és innováció
  • ipari-akadémiai/egyetemi tudástranszfer
  • kutatási infrastruktúra fejlesztése
  • felfedező kutatás, valamint
  • nemzetközi együttműködési programok ösztönzése.
Forrás
Megjegyzés
Keretösszeg
2015 (Mrd Ft)

Keretösszeg
2016 (Mrd Ft)

Keretösszeg
2017 (Mrd Ft)

Keretösszeg
2018 (Mrd Ft)

vissza nem térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a Közép-Magyarország régió kivételével az egész országból pályázható
382,84
60,23
112,19
36,76
70
9
-
VEKOP
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program kizárólag a Közép-Magyarországi régió számára biztosít forrásokat
-
42,64
-

 5,49
-
-
NKFI Alap
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a hazai gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból képzett pályázati alap
11,29
68,43
-
89,21
-
77,60
-

Cél
Pályázatok
Keretösszeg
2015 [Mrd]

Keretösszeg
2016 [Mrd]

Keretösszeg
2017 [Mrd]

Keretösszeg
2018 [Mrd]

vissza nem térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
vissza nem térítendő
vissza-térítendő
Vállalati KFI
Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása
GINOP-2.1.1-15; VEKOP-2.1.1-15; KFI_16; 2018-1.1.2-KFI;
77,5
-

-

-
-
-
19,97
 -
-
-
-
-
-
21

35,44
-
20
-
Mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása
2018-1.1.1-MKI
-
-
-
-
-
10
-
Vállalati K+F+I, hitel
GINOP-8.1.1-16
-
-
30,09
 -

-
-
Vállalati K+F+I, hitellel kombinált
GINOP-2.1.2-8.1.4-16
-
59
50
 -
-
-
-
Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram
GINOP-8.1.3/A-16
-
-
32,1

-
-
-
Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram
GINOP-8.1.3/B-17; VEKOP 2.1.2-17
-
-
-
-
 70
-
-
-
-
-
-
 5,49
-
-
Iparjog
GINOP-2.1.3-15; IPARJOG_15;
0,2
-
-
-
-
-
-
0,3
-
-
0,1
-
0,2 
-
Innovációs voucher
GINOP-2.1.4-15
0,1
-
-
 -

-
-
Innovációs ökoszisztéma
GINOP-2.1.5-15; ÖKO_16
4,714
-
-
 -
-
-
-
-
-

1,5
-
-
-
Exportképes innovatív termékfejlesztés
GINOP-2.1.6-16
-
1,225
-
 -

-
-
Hazai vállalkozások exportorientációjú K+F tevékenységének támogatása
Export_17
-
-
-
4,83
-
-
-
Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés
GINOP-2.1.7-15; VEKOP-2.1.7-15;
48,64
-
-
-

-
-

10,35
-


-
-
A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén (GINOP-2.1.8-17)
-
 -
-
36,761

-
-
Transzfer

K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések
GINOP-2.2.1-15; NVKP_16; VEKOP-2.2.1-16; GINOP-2.2.1-18
95,231
-



9
-
-
2,29
-
 -

-
-
-
28
-
 -
-
-
-
Nemzeti Kiválósági Program 2018.1.2.1-NKP
-
-
-
-
-
5
-
Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések
VKE_17; 2018-1.3.1-VKE
-
-
-
16,73
-
26
-
Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – kutatási infrastruktúra fejlesztése
GINOP-2.3.4-15; FIEK_16
26,86
-


 -
 -

-
8
-




Infrastruktúra
Stratégiai K+F műhelyek kiválósága
GINOP-2.3.2-15; VEKOP-2.3.2-16
64,25
-
 -


 -

-
4,02
 -


 -
 -
Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás
GINOP-2.3.3-15
; VEKOP-2.3.3-15
25,29
-
 -
-

 -
 -
-
6,01
-

-
 -

ELI lézer kutatóközpont
GINOP-2.3.6-15
40,05
-


 -

 -
Felfedező kutatást ösztönző és posztdoktori pályázatok
Kutatói kezdeményezésű témapályázatok
K_15; K_16; K_17
5,98
7
-
6,5
-
 -
 -
Kutatói kezdeményezésű témapályázatok K_18
Fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázatok FK_18
-
-
-
-
-
9,4
-
Posztdoktori pályázatok
PD 2015/1,2, 3
1,57
-
-
-
-
-
-
Posztdoktori kiválósági program
PD_16; PD_17; PD_18
-
1,8
-
1,5
-
1,5
-
Fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázatok
FK_17;
-
-
-
3
-
-

Nemzetközileg kiemelkedő eredményeket elérő kutatócsoportok támogatása
KH_17; KH_18
-
-
-
1
-
1,2

Élvonal – Kutatói Kiválósági Program
KKP_17, KKP_19
-
-
-
-
-

 -
Nemzeti Kiválósági Program
NKP_17
-
-
-
10
-
-
 -
Nemzetközi KFI
Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatók számára meghirdetett pályázataihoz kapcsolódó hazai támogatások
ERC_HU_15 (450 MFt); ERC_16_MOBIL (200 MFt); ERC_HU_18 (450 MFt)
0,45
0,45
-
0,45
-
 0,45
 -
Nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázatok
NN_17, ANN_17, SNN_17; V4-Japán Közös Kutatási Program (2015: 45,5 MFt); KNN_16 (2016: 72 MFt); NN_18, ANN_18, SNN_18
-
-
-
1
-
1
-
A magyar részvétel ösztönzése a Horizont 2020-hoz kapcsolódó közös programokban és közös technológiai kezdeményezésekben
KKV_15 (2015-16: 60 MFt, 2017: 100 MFt; 2018: 80 MFt); EU_KP_16 (230 MFt, 2018-ra 80 MFt); NEMZ_15 (1 380 MFt);  NEMZ_16 (2016: 710 MFt, 2017: 697,5 MFt); NEMZ_18  (1 200 Mft); ERA-NET Infect-ERA (2015: 40 MFt, 2016: 40 MFt); ERA-NET E-Rare-3 (2015: 45 MFt, 2016: 45 MFt, 2017: 45 MFt, 2018-ban 45 MFt); M-ERA.NET-2 (2015: 90 MFt, 2016: 90 MFt, 2017: 90 MFt); JPND (2017: 190 MFt); FLAG-ERA JTC (2015: 200 MFt, 2017: 155 MFt); Quant-ERA (2017: 90 MFt); EUREKA_15 (400 MFt); EUREKA_16 (2016: 400 MFt, 2017: 400 MFt); EUREKA_18 (400 MFt); 2018-2.1.2-NEMZ (442 MFt); 2018-2.1.6-NEMZ_ECSEL (760 MFt)
2,2
1,5
-
2,05
-
 1,82
 -
A H2020 Teaming pályázat hazai projektjeinek kiegészítő támogatása
-
-
-
1,91
-
 0,38

Programalapú bilaterális kutatás-fejlesztési együttműködések
TÉT_15_IN (300 MFt); TÉT_15_IL (310,93 MFt) ; TÉT_16_CN (200 MFt); TNN_16 (150 MFt); INN_16 (150 MFt); TéT_17_IN (300 MFt) TéT_17_CN (200 MFt);  TéT_IL_17 (300 MFt); TéT_17_RU (150 MFt); TéT_17_VN (200 MFt); NKFIH-TÜBITAK együttműködés (150 MFt); TéT_TÉT-IL_18 (300 MFt); TéT_Irán_18 (150 MFt), TÉT-IL (2018: 310 MFt)

Kétoldalú Tudományos és Technológiai (TéT) Együttműködés támogatása
TÉT_15_AT (20 MFt); TÉT_15_TR (30 MFt); TÉT_15_AR (50 MFt); TÉT_15_MN (20 MFt); TÉT_15_FR (20 MFt); TÉT_15_CN (40 MFt);
TÉT_16_HR (20 MFt); TÉT_16_SI (20 MFt); TÉT_16_PT (20 MFt); TÉT_16_RS (20 MFt); TÉT_16_MC (20 MFt); TÉT_16_FR (30 MFt); TÉT_16_JP (50 MFt);
TÉT_17_AT (20 MFt);  TÉT_17_FR (20 MFt), TÉT-MC (2018: 20 MFt), TÉT-RS (2018: 20 MFt), TÉT-HR (2018: 20 MFt), TÉT-SI (2018: 20 MFt), UK_GYAK (2018: 30 MFt), TÉT-FR (2018: 20 MFt), TÉT-PT (2018: 30 MFt), TÉT-HR (2018: 20 MFt); TÉT-SI (2018: 20 MFt); TÉT_CN (2018: 40 MFt); TÉT-PT (2018: 16 MFt);


0,79
0,68
-
1,34
-
 0,61

Kövesse a pályázati felhívást!
Adja meg e-mail címét, hogy a Élvonal – Kutatói kiválósági program (KKP_17) pályázati felhí­vással kapcsolatos változásokról a leghamarabb értesülhessen.
A pályázatok követésével hozzájárul, hogy az NKFI Hivatal a fenti pályázattal kapcsolatos változásokkal közvetlenül megkeresse. További információkért, kérjük, olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót.
  Az adatvédelmi tájékoztatót elfogadom.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?