Itt jár Ön: A Hivatal >> Sajtószoba >> Nyomtatott sajtó >> 2017
A Hivatal
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Élvonalbeli kutatók, ígéretes innovációk
Bár a legtöbb támogatást a vállalkozások kapták, az alapkutatásra soha ennyi forrás nem jutott korábban – nyilatkozta a Figyelőnek Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

November végén még a neves Nature folyóirat is elismerően szólt a magyar kutatókat ösztönző pályázati rendszerről. Mi ennek a lényege?

A folyóirat a kiválósági projektekkel foglalkozott, ennek egyik új eleme az Élvonal program. Ez a pályázati konstrukció az eredményeik, publikációs teljesítményük szerint, a tudományterületükön a nemzetközi elismerés alapján a felső tíz százalékba tartozó kutatókat célozza. Azokat, akik a szakterületükön a legelismertebb tudományos kiadványokban közölhetik teljesítményeiket, és az is fontos, hogy tudományos értelemben nagy hatásúak legyenek a publikációk. Önmagában ezek száma nem jelzi egy szakember nemzetközi ismertségét és eredményeinek a hatását.

Mely tudományterületeken alkotnak igazán kiválót a magyar tudósok világviszonylatban?

Az idegtudományok, a matematika, a fizika és a kémia határterületét jelentő anyagtudományok szegmensében dolgozik a legtöbb világklasszis kutatónk. Nemzetközi eredmények nem születnek egyik napról a másikra. Ezeken a tudományterületeken hagyományosan erős iskolák, meghatározó szellemi műhelyek adták a mestereket és a tanítványokat.

A pénz mellett mi kell még, hogy lépést tudjunk tartani a nagyvilággal?

A szakemberek képzésére nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk. Ha a legeredményesebb kutatók műhelyei vonzók lesznek a fiatalok számára, az az utánpótlást is segíti. Ezért alakítottuk ki a felfedező kutatások támogatásának hazai rendszerét a kutatói életpálya különböző szakaszaiban lévők ösztönzésére. A kiválósági felhívások 2017-ben mintegy 4,5 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg, míg a felfedező kutatásokat és a nemzetközi bekapcsolódást ösztönző egyéb felhívások pénzbeli nagysága 12 milliárd forint volt.

Mi lesz, ha a brexit után, az unió átalakulásával jelentősen csökkennek a források?

Várhatóan jelentős források lesznek elérhetők 2020 után is. A nagyságrendet jelzi, hogy a most futó keretprogram teljes költségvetése mintegy 24 000 milliárd forint, amelyből néhány hete mintegy 9000 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdetett meg az Európai Bizottság. Brüsszelben előadást tartottam azokról a javaslatokról, amelyeket egy szakértői csoporttal állítottunk össze: azt indítványozzuk, hogy az új k+f+i keretprogramban – tehát a Horizon 2020 utódjában – nagymértékben gyorsuljon az új kutatási eredmények ipari hasznosítása és lényegesen csökkenjenek a támogatásokkal járó adminisztratív kötelezettségek.

Mire van még szükségük a magyar kutatóknak és fejlesztőknek?

Mindenekelőtt kiszámíthatóságra, arra, hogy legalább négy-öt évre előre lássák, milyen forrásokból gazdálkodhatnak. A kutatóknak legyen idejük bizonyítani elképzeléseik életképességét. A vállalkozásoknak azt, hogy innovatív projektjeik versenyképesek. Az újabb finanszírozást viszont csak kézzelfogható eredményesség esetén nyerhetik el.

Lesz elég pénz 2020-ig a kutatásokra?

A Magyarországon 2014 és 2020 között elnyerhető források igen jelentősek. Kutatás-fejlesztésre és innovációra sohasem látott támogatási összeg, mintegy 700 milliárd forint érkezik a magyar gazdaságba az uniós strukturális alapokból. Ennek a felét már sikeresen megpályáztattuk, sőt a másik felét is odaítéljük a jövő év közepéig. Ezt a dinamikus növekedést azonban 2020-ban csak úgy tudjuk fenntartani, ha 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból származó 80 milliárd dupláját tudjuk odaítélni a további finanszírozásra.

Mennyi forrást nyertek el a vállalkozások?

2015 óta 3000 projekt összességében közel 600 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásáról született döntés, és a szubvenció több mint felét, mintegy 300 milliárdot vállalkozások nyerték el. Utóbbiakat illetően szükség volt egyfajta szemléletváltásra, hogy kutatás-fejlesztési célú programokra ténylegesen csak újdonságtartalommal bíró projektekkel jelentkezzenek, az általános kapacitásbővítéshez a más tárcák szakmai felelősségi körébe tartozó, egyébként jóval nagyobb keretösszegű pályázati konstrukciókat célozzák meg.

Van még lehetőségük vissza nem térítendő forrásra pályázni a cégeknek?

A vállalatok jelenleg is pályázhatnak egy olyan felhívás keretében, ahol a megítélt támogatás kétharmada vissza nem térítendő, egyharmada pedig hitel. De fontos megemlíteni az ún. innovációsutalvány-pályázatot is, ahol innovációs szolgáltatások igénybevételére jelentkezhetnek, főként mikrocégek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap jövő évi kiírásai közül több ismét a vállalkozások innovációit támogatja majd. Érdemes megemlíteni a 17 milliárd forintos keretösszegű új pályázati konstrukciót is. Ebből 5-15 milliót nyerhetnek el azok a vállalkozások, amelyek az önálló kutatás-fejlesztési tevékenységhez még nem elég erősek, de teljesítményüket javítani szeretnék mások által kidolgozott innovációs megoldások segítségével. Ez az ún. adaptív innovációt támogató pályázat.

Miért hangsúlyozza, hogy vissza nem térítendő forrásból érhető el kevesebb?

Azért emelem ki a különbséget, mert a vállalati innovációt segítő konstrukciók között előtérbe kerülnek a hitellel kombinált vagy teljes egészében visszatérítendő pénzügyi eszközök, valamint tőkeprogramok. Ezek keretében összességében 182 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre.

Hogy áll a startupok támogatása?

A startupokon dolgozó csapatok képzését, az üzleti ötletek fejlesztését célzó inkubátorok közül a három fővárosi csak pár hónapja nyert, de tavaly nyolc vidéki társaság kapott ilyen címet és kezdte meg mintegy egy éve a munkát. Rendszeresen monitorozzuk a startupinkubátorok létrehozásának a folyamatát, valamint azt, hogy a támogatott inkubátorok milyen eljárás keretében választják ki a startupprojekteket. Az MFB-hez tartozó, de szakmai kérdésekben az NKFIH-val szorosan együttműködő Hiventures Alapkezelő is eredményesen tevékenykedik, november végéig már közel 10 milliárd forintnyi kockázati tőke befektetéséről döntöttek. Mivel kifejezetten szigorú piaci eszközökkel vizsgálják a beruházási célokat, így ezeknek a forrásoknak a hasznosulását illetően bizakodó vagyok. Még akkor is, ha a kockázati tőke jellegéből adódóan nyilván nem minden támogatott projektből lesz világsiker.

Névjegy
1952-ben született
Atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke
2014. június 12-től december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-jétől az intézmény elnöke

HALASKA GÁBOR

Forrás: Figyelő

Utolsó módosítás: 2017. december 18.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500