Mindennapi életünkben egyre többször találkozunk a „nano” előtaggal, mely az új és az izgalmas tulajdonságok védjegye és záloga lett. Telefonunk kijelzőjét nanotechnológiás folyadék védi, autónk lakkrétegét nanobevonattal óvhatjuk, berendezéseink kenéséért nanotechnológiás zsírok felelnek, vagy éppen „nanokolloid”-alapú terméket fogyaszthatunk egészségünk védelméért.
Örömünkre szolgált, hogy idén újra megrendezhettük az év legjobban várt tavaszi eseményét, az információs és kommunikációs technológia (IKT) szakembereinek találkozóját.
Veszprémben végzett hallgatók által alapított befektetőcég, a White Unicorn (WU) Inkubátor megállapodást írt alá a Pannon Egyetemmel, hogy az egyetemi Tudás- és Technológiatranszfer Központtal együttműködve piaci tapasztalatokkal és tőkével segítse az intézmény ötletgazdáit vállalkozások indításában és fejlesztésében.
Hogyan befolyásolhatjuk otthonaink hőmérsékletét? - A klímaváltozással egyre többször kell szembenéznünk extrém időjárási szituációkkal, szárazságokkal, hőhullámokkal. Vajon a nem erre tervezett épületek hogyan birkóznak meg ezekkel a helyzetekkel? A BME-vel közös cikkpályázatunk most következő részében egy olyan kutatásról olvashatnak, melynek keretében egy évig monitorozták egy panellakás adatait.
A mesterséges intelligencia segítségével, több humán biobank adatainak elemzésével próbálják felderíteni az Alzheimer-kór kialakulásának okait és teljes folyamatát. A kezelhető állapot és az életminőség fenntartásában, illetve a súlyos állapot kialakulásának késleltetésében fontos szerep juthat a szellemi hanyatlás korai felismerésének is.
Különleges foglalkozásokat tartanak nem csak saját diákjaiknak a gimnáziumban.
A fennálló és vélhetően velünk maradó energiakrízis, az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére fókuszáló klímapolitika, a fenntarthatósági célok és a globális geopolitika mind hozzájárultak ahhoz, hogy a megújulónak nevezett energiaforrások szerepe felértékelődjön. Ez különösen igaz olyan országokban, ahol jelenleg még az importált fosszilis alapú energiahordozók határozzák meg az energiamérlegüket, fokozott külpolitikai kockázatnak kitéve magukat.
Idegrendszeri betegségek kutatásában hozhat áttörést egy magyar cég fejlesztése. A különleges mikroszkóp élő állatokban teszi lehetővé az idegsejtek és azok tevékenységének alapos vizsgálatát.
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen 56 kiemelkedő innovációs teljesítményt bemutató pályázatot nyújtottak be különböző magyarországi cégek.
Az egészségtudatos táplálkozás egyik fontos pillére az élelmi rostokban gazdag étrend kialakítása. Ezzel a kijelentéssel nehezen lehetne vitába szállni, hiszen a rostok jótékony szerepéről nagyon sok hiteles és még több tudományosan kevésbé igazolt információ érhető el. Az élelmi rostok kémiai, fizikai és szerkezeti szempontból is sokféle makromolekulából és oligomerből állnak, és ebből adódóan táplálkozási és technológiai szerepük is eltérő.
Hogyan lehetséges drónokkal az utak biztonságát növelni? Sajnos közvetlenül sehogy, maximum sci-fibe illő ötletekkel lehetne az esőt meggátolni, vagy elolvasztani a jeget, netán kijavítani a sérült felületeket de ezek egyelőre nem megvalósítható elképzelések. Ami viszont nagyon is lehetséges, az az útfelületek állapotáról megfelelően részletes, aktuális információ biztosítása.
Pontosabb és gyorsabb diagnosztika, célzott gyógyszerkutatás. Ez csak két szempont a sok közül, ami a kutatók szeme előtt lebegett, amikor – lokális kihívásokkal szembesülve – a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták globális kutatásaik során.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) huszonnégy év után megújította a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra vonatkozó együttműködési megállapodását az érintett minisztériumokkal.
Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant a budapesti ELTE őslénytani tanszékének munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – tájékoztatta az MTI-t az egyetem kedden.
A végeláthatatlan fenyveseiről, kristálytiszta tavairól, üdítően friss és tiszta levegőjéről híres Finnország kapcsán miért jutna eszünkbe a légköri por? Noha, az elmúlt években egyre több szakcikk jelenik meg a magasabb földrajzi szélességek térségében is viszonylag gyakori porviharokról, de ezek mégiscsak a kopár hideg-száraz régiókban jellemzők. Hogyan kerül akkor mégis Finnország légkörébe a sivatagi por? Messziről, olykor nagyon távoli helyekről.
Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – tájékoztatta az MTI-t az egyetem kedden.
Az informatika fejlődésével az adatok minél inkább valós idejű begyűjtése és kiértékelése egyre szélesebb körben elterjedt. Például manapság már a mezőgazdaságban is alkalmaznak különböző érzékelőket, például páratartalom-, csapadékmennyiség-mérő berendezéseket, hőmérőket. Ám az élet számos más területén – például egy baleset túlélőinek kereséséhez – is szükség lehet egy terület folyamatos megfigyelésére.
Szó sincs arról, hogy a kormány pusztán összeszerelő üzemekre építené a magyar gazdaságot
