Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Bódis László: a pályázati programstruktúra célja, hogy Magyarország a világ legjobb innovátor országai közé kerüljön
2024. december 18.
Módosítás: 2024. december 19.
Olvasási idő: 2 perc

Budapest, 2024. december 18., szerda (MTI) - A jövő évi kutatási innovációs stratégia keretében felvázolt 215 milliárd forintnyi pályázati programstruktúra is azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a világ legjobb innovátor országai közé kerüljön - mondta az innovációért felelős helyettes államtitkár szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Ennek az összegnek mintegy 70 százaléka vállalati fejlesztéseket támogat, 30 százalék pedig egyetemi, kutatóintézeti kutatásokat. Ez egy értéklánc, amelyet úgy szeretnénk megerősíteni, hogy a kutatóintézetekben, egyetemeken létrejövő kiváló kutatási eredményekből minél többet tudjunk a piacra segíteni, innovatív magyar termékek, technológiák formájában - jelentette ki Bódis László.
Bódis László felidézte, hogy a 2023-ban elfogadott Neumann János Programban megfogalmazott cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz innovátor országa között legyen, 2040-re pedig a világ legjobb tíz országa közé próbáljon kerülni ezen a területen.
Mint elhangzott, a kutatásfinanszírozás egyik iránya az úgynevezett kiválósági alapon támogatott, a kíváncsiságot szem előtt tartó, felfedező kutatások, amelynek keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz pályázók közül válogatják ki a legjobbakat a kutatási témák alapján. A másik út a küldetésvezérelt finanszírozás, amikor meghatározzák a magyar gazdaság számára lényeges témákat, és hatásvezérelt programokra, például a járványokra való gyors reagáláshoz, a mesterséges intelligencia kezelésére, vagy az energiarendszer klímasemleges megújítására adnak támogatást.
A helyettes államtitkár ezen célok megvalósítása tekintetében is rendkívül fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés kedden megszavazta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló új, egységes törvényt.
"Ez egyrészt rugalmas működési környezetet biztosít, azaz a HUN-REN átáll az államháztartáson kívüli működésre, vagyis nem korlátozzák különböző szabályrendszerek. Nagyobb finanszírozás, kiszámítható módon, teljesítményhez kötve, ehhez saját ingatlanvagyonnal. A törvény hosszú távú, stabil életpályát kínál a kutatóknak" - hangsúlyozta Bódis László.
A helyettes államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében csaknem 20 milliárd forint értékben mintegy kétszáz kutatási programot tudnak támogatni.
"Kiemelt jelentősége van annak, hogy legyen rendben az intézményeink alapfinanszírozása. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény is azt tartalmazza, hogy a jelenlegi 48,5 milliárd forintos működési támogatást a kormány három éven belül megduplázza, és 97 milliárdra emeli. Ez biztosítja a világszínvonalú kutatómunka biztos hátterét. Emellett jelenti a másik nagy pillért a program-projekt alapú finanszírozás, ahol szintén fontos a hosszú távú tervezés, a kiszámíthatóság a kutatók számára. E két pillérrel tudjuk a fiatal tehetségeket a kutató-fejlesztői pálya felé terelni, és így lehet minél több magyar kutatásból minél több magyar innovatív termék, amely a külföldi piacokon is sikeres" - fejtette ki Bódis László.


Forrás: mti.hu

Utolsó módosítás: 2024. december 19.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?