1. Szélsőséges futótüzek megelőzése és megfékezése innovatív eszközök integrálása és demonstrációja segítségével
2. Klímasemleges és társadalmilag innovatív városok
3. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes innovációs beavatkozások az EU régiók részére

Ez a terület az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő kutatási és fejlesztési igényekkel foglalkozik. Három ágazaton van hangsúly, nevezetesen: (1) az ismétlődő erdőtüzek pusztító hatása Európa-szerte; (2) Európa kulcsfontosságú szerepe az éghajlatváltozás és a kapcsolódó társadalmi és kormányzati innováció ösztönzésében; (3) Európa régióinak közös szerepe, hogy segítse közösségeiket és gazdaságaikat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

2.) Tiszta, megfizethető és biztonságos energia

1. Innovatív szárazföldi és tengeri megújuló energia technológiák és ezek integrációja az energiarendszerbe
2. 100 MW-os hidrogén elektrolizáló berendezés megépítése és demonstrációja révén a megújuló energiaforrások és az ipari alkalmazások kapcsolatának megerősítése
3. A zöld átmenet és Energia Partnerség felgyorsítása Afrikával

Az energiatermelés és felhasználás az EU üvegházhatású gázkibocsátásának több mint 75% -át teszi ki, ezért az energiarendszer további dekarbonizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy elérhessük a 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati célokat. Ezekkel a felhívásokkal tehát az EU költséghatékony széndioxid-mentesítést ösztönöz, figyelembe véve ezzel a társadalom energiaszegénység által veszélyeztetett rétegeit is. A Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlődési célok (SDG) összefüggésében az EU és más fejlett nemzetek elhatározták a kevésbé fejlett országok segítését tisztább és jobban fenntartható energiarendszerek beszerzésében.

3.) Ipar a tiszta és körforgásos gazdaságért

1. A szén körforgásának megállítása a klímavédelem érdekében
2. Rendszerszerű megoldások bemutatása a körforgásos gazdaság területi fejlesztése érdekében

Habár az energiaigényes iparágak, különösen az acél, vegyszer és cement ipar, elengedhetetlen szerepet játszanak Európa gazdaságában és ellátásában, fontos megemlíteni, hogy Európa üvegházhatású-gázkibocsátásának 20%-ért is ők felelnek. A nagy energiaigényű ipar elismert szakértői szerint esedékes a klímasemleges energiára való váltás. 

4. Energia és erőforrás-hatékony építkezés

1. Energia- és erőforrás-hatékony építkezés és felújítás

Az építkezések és az épület felújítások, a köz-és lakóépületek használata és fenntartása rendkívül sok energiát és ásványi forrást emészt fel. Az összes felhasznált energia 40%-ért felelősek az EU-ban. A terület fő célja az EU épületek felújításának a megduplázása. Főképpen a szociális lakások, az iskolák és a kórházak felújítása és utólagos felszerelése, mivel ez több finanszírozást szabadíthat fel az oktatás és a közegészségügy számára, valamint azon háztartások támogatására, amelyek nem tudják teljes energiaigényüket megfizetni.

5. Fenntartható és intelligens mobilitás

1. Zöld repülőterek és kikötők, mint a fenntartható és intelligens mobilitás központjai

Az EU 2050-re kitűzött klímasemlegessége csak akkor megvalósítható, ha a kibocsátásokat 90%-kal csökkentik. Főképpen a közlekedési módok megreformálása és alkalmazkodása fontos, legyen szó a kikötőkről, légi vagy városi közlekedésről.

6. Termőföldtől az asztalig

1. Rendszerszintű megoldások tesztelése és demonstrációja a fenntartható élelmiszer érdekében „”a termőföldtől az asztalig” 

Az élelmiszertermelés nem csak levegő-, víz- és talajszennyezést okoz, hanem felgyorsítja az éghajlatváltozást és a biodiverzitás csökkenését, és emellett túlzott mennyiségű természeti erőforrást fogyaszt, miközben a megtermelt élelmiszer felesleg is jelentős. Ugyanakkor a jelenlegi élelmiszer-fogyasztási szokások fenntarthatatlanok mind egészségügyi, mind környezeti szempontból. A cél, hogy az európai élelmiszer legyen a globális mérce a fenntarthatóság szempontjából a termelőtől a felhasználóig stratégia segítségével.

7.) Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások

1. A biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása

Az ökoszisztémák olyan alapvető javakat biztosítanak, mint az édesvíz, a tiszta levegő és az egészséges talaj; segítenek enyhíteni a természeti katasztrófákat, beleértve a kártevőket és betegségeket, és segítenek az éghajlat szabályozásában. Az Európai Bizottság támogatta a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő stratégiát. Ennek célja a biológiai sokféleség visszaállítása.

8.) Zéró-kibocsátású, káros anyagtól mentes környezet

1. Innovatív, rendszerszintű, zéró-kibocsátású megoldások a környezetben tartósan megmaradó és mozgó vegyi anyagok által okozott károk kezelésére az egészség, a környezet és a természeti erőforrások megóvása érdekében
2. A szabályozási környezet kiépítése a kémiai és gyógyszerészeti vegyi anyagok kezelése érdekében: a tudománytól az alátámasztott szakpolitikáig.

A talaj- és felszíni vizek természetes funkcióinak helyreállítása elengedhetetlen a tavak, folyók, vizes élőhelyek és torkolatok biológiai sokféleségének megőrzéséhez és helyreállításához, valamint az áradások okozta károk megelőzéséhez és korlátozásához. Az ezen a területen végrehajtott fellépések több forrásból származó szennyezés kezelésére irányulnak, mint például a városi lefolyás, új vagy különösen káros források, ideértve a mikroműanyagokat és vegyszereket, vagy a nagy ipari létesítményeket.

9). A tudásbázis erősítése az Európai Zöld Megállapodás szolgálatában

1. Az Európai Kutatási Infrastruktúra kapacitások és szolgáltatások felhasználása az Európai Zöld Megállapodás céljainak elérése érdekében
2. A klímavédelmet támogató végfelhasználói termékek és szolgáltatások fejlesztése minden érintett és európai polgár számára

Az Európai Zöld Megállapodás által kezelt ügyek prioritása nem kérdéses, hiszen az éghajlati tényezőkön minél előbb változtatni kell. A dolgok felgyorsítása elősegíti a klíma-semleges Európa felé történő átállást, 2030-ig 50% -os kibocsátás-csökkentési célt kitűzve. Két elsődleges kutatási és innovációs témakört hirdetnek meg: (1) energia-tárolás, (2) fejlett éghajlat/környezet megfigyelés és monitorozás.

10)  Az állampolgárok felkészítése a klíma-semleges fenntartható Európa érdekében

1. Európai kapacitások az állampolgárok Zöld Megállapodásban való részvételére és annak megvitatására
2. Társadalmi, viselkedésbeli és kulturális változások a Zöld Megállapodás érdekében
3. Az állampolgárok bevonása az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekbe az oktatáson, a polgári szerepvállaláson, a polgári tudományos tevékenységen keresztül

Az Európai Zöld Megállapodás kommunikációja hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóságba való átmenetnek igazságosnak és inkluzívnak kell lennie. Ezért helyezi előtérbe  polgárok bevonását és a társadalmi innovációt a Zöld Megállapodás összes területén. Ehhez ágazatokon átnyúló, embereket és közösségeket bevonó ambiciózus tevékenységek szükségesek,  valamint a társadalmi, kulturális és viselkedési változások támogatása, ahol lehetséges.