Az NKFI Hivatal az utóbbi években számos új nemzetközi kutatási infrastruktúrához csatlakozott, valamint több szakmai együttműködésben és szakpolitikát megalapozó szervezetben aktív résztvevő, hogy ezzel is segítse a kutatás-fejlesztés és az innováció területén dolgozó szakemberek bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe.
Az NKFI Hivatal stratégiai céljai a tagságok finanszírozásával kapcsolatban
A nemzetközi tagdíjak finanszírozása során elsődleges cél a hazai kutatók olyan élvonalbeli kutatási lehetőségekhez való hozzásegítése, amelyek új tudományos eredmények elérését teszik lehetővé. Cél továbbá, hogy a központi források mellett az adott nemzetközi kutatási infrastruktúrában érdekelt kutatóintézmények és egyetemek minél nagyobb arányban tudjanak saját forrásból hozzájárulni a tagdíjak fizetéséhez, valamint hogy a nemzetközi tagdíjak fizetését Magyarország minél nagyobb arányban természetbeni (in-kind) hozzájárulással – pl. eszközök és szolgáltatások beszállítójaként – tudja teljesíteni. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása hatékony és célszerű legyen, az NKFI Hivatal kiemelt célja, hogy a különféle szervezeti tagságokból származó előnyöket a tudományterületi és kutatás-fejlesztési eredményesség, illetve a ráfordítások tükrében is évről évre felülvizsgálja, és közhasznukat a kedvezményezetteken kívül a tágabb kutatói közösségnek, a társadalomnak és a tudományfinanszírozásért felelős döntéshozóknak is bemutassa.
Dr. Fülöp Zsolt, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke
„Az állami forrásokból olyan nemzetközi infrastruktúra-tagságokat kell finanszíroznunk, amelyek hozzájárulnak a hazai tudományos közösség versenyképességének növeléséhez, így Magyarországnak is jelentős hasznot hoznak.”
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság szerepe
Az NKFI Hivatalnak a hazai kutatási infrastruktúrák fenntartható fejlesztését és nemzetközi hálózatosodását célzó közfeladataiban a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) működik közre. Az NKIB, az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumának (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) tudományterületi besorolását követve, a hazai tudományos élet szakértőiből álló testület, amely állást foglal és javaslatot tesz a kormányzati döntéshozók számára valamennyi, a hazai kutatási infrastruktúrákat érintő kérdésben. A testület tevékenysége kiterjed a hazai kutatási infrastruktúrák számbavételére, a fejlesztési igények felmérésére, a külföldi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködések tervezésére és az ezekből származó tudományterületi-kutatói eredményesség folyamatos monitorozására.
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv – 2018
Az NKIB szakmai közreműködésével jelent meg 2018-ban – az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumának útitervéhez illeszkedve – a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv, amely bemutatja a hazai kutatási infrastruktúrák és infrastruktúra-csoportok helyzetét, Magyarország részvételét és kapcsolódását nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz, az elmúlt évek jelentősebb KI-fejlesztéseit, valamint a KI-k nyomon követésének és értékelésének szempontjait a további fejlesztések megalapozására. Az NKFI Hivatal ennek alapján a hazai tudományos közösség bevonásával ajánlást készít a nemzeti kutatási infrastruktúrával kapcsolatos stratégiára, hogy a rendelkezésre álló KFI források felhasználása mind a hazai kutatási infrastruktúra-fejlesztéseket mind a nemzetközi infrastruktúra-tagságok várható eredményeit illetően átlátható módon, a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a kutatói közösség elvárásait és a társadalom igényeit.
Európai együttműködés a kutatási infrastruktúrák fejlesztésében
A legnagyobb magyarországi kutatási infrastruktúra – a szegedi szuperlézer-központ
Az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) az Európai Bizottság által 2002-ben alapított fórum, amely az európai tudományos integráció egyik fontos eszköze. Célja a KI-khoz kapcsolódó uniós politikák összhangjának és stratégiai szemléletnek erősítése, valamint a KI-k kihasználását szolgáló intézkedések kezdeményezése. A legutóbb 2018 szeptemberében frissített útiterve, az ESFRI Roadmap az összeurópai fontosságú kutatási infrastruktúrák fejlesztési kereteit jelöli ki a következő évekre. A dokumentum célként tűzte ki, hogy az elindult új projektek tíz éven belül megvalósuljanak, reálisan fenntarthatók legyenek, és biztosítsák a maximális megtérülést a tudomány, az innováció, az oktatás, a társadalmi-gazdasági előnyök és a versenyképesség szempontjából. A dokumentumban szereplő 18 projektből és 37 landmarkból több magyar együttműködéssel valósul meg, illetve magyar kutatók élvezik a tagságunkból származó előnyöket.
Az NKFI Hivatal által finanszírozott nemzetközi KFI szervezeti tagságok
A nemzetközi KFI szervezetekben fenntartott tagságok aktuális tagdíjait, valamint a ráfordításokból származó hasznot és egyéb előnyöket összefoglaló táblázatunkban részletezzük. Funkciójukat tekintve ezek a tagságok három nagy területet ölelnek fel.
- A legkorszerűbb nemzetközi kutatási infrastruktúrák olyan nagy költségű berendezések, létesítmények vagy adatbankok, amelyek fejlesztése és működtetése meghaladja egy-egy ország gazdasági teljesítőképességét, így azokat nemzetközi együttműködésben hozzák létre. A világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy kutatóink bekapcsolódhassanak az élvonalbeli nemzetközi kutatásokba, ezért az NKFI Hivatal számos nemzetközi infrastruktúrához csatlakozott az elmúlt években. Az in-kind hozzájárulás ösztönzésére ígéretes új finanszírozási modellnek tekinthető a jelenleg épülő Európai Neutronkutató Központhoz (ESS) való csatlakozásunk, ahol a beruházás ideje alatt fizetendő 1,6 millió eurós tagdíj 70 százalékából hazai kutatóintézetek, kkv-k és nagyvállalatok kapnak megrendeléseket, azaz befizetésünk több mint kétharmada a hazai K+F szektorba „forog vissza”. Az új kutatási eredményekből való részesedésen túl nemzetközi tagságaink elősegítik a hazai kutatócsoportok szorosabb együttműködését, ösztönzik a hazai innovációt és a vállalati szektorral való tudásmegosztást, valamint hozzásegítenek a társadalom széles rétegét érintő problémák megoldásához. A nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való tagságunk révén kutatóink világszínvonalú kísérletekben vehetnek részt a fizikai és mérnöki tudományoktól a biológiai kutatásokon át a társadalmi innovációt érintő területekig.
- A szakmai együttműködési programok többnyire konkrét tudományterületekre, iparágakra fókuszálva adnak szervezett kutatási, továbbképzési lehetőséget a magyar kutatóknak (pl. VKI), vagy fejlesztési kereteket, támogatást biztosítanak egy-egy piacképes innovatív ötletnek (EUREKA, AAL, COST). Az EUREKA és a EUROSTARS program az ipari és technológiai kutatási együttműködésekkel kiváló lehetőséget biztosít a vállalkozások K+F-be való bevonására valamennyi tudományterületen. A szakmai együttműködéseken alapuló tagdíjakra fordított éves összeg fejében a pályázatok útján elnyert közvetlen finanszírozás sok esetben az adott tagdíj mértékén felül juttatja fejlesztési forráshoz a hazai résztvevőket. A COST akcióiból például a 6800 euró éves tagdíj fejében 2017-ben több mint 480 ezer euró jutott a magyarországi kutatók hálózatosodására.
- A harmadik csoportba tartozó szervezetek a KFI területtel kapcsolatos szakpolitika megalapozását és a stratégiai tervezést segítik adatokkal, átfogó statisztikai jelentésekkel, a hazánkat is érintő globális problémák és válaszlehetőségek elemzésével és a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismertetésével. Jó példa erre az OECD óriási információs bázisa és a szakbizottságokban folyó elemző-szintetizáló munka vagy a TAFTIE, amely szervezet az európai innovációs ügynökségek tapasztalatcseréje révén folyamatban lévő vagy még előkészítés alatt álló ügyekben teszi lehetővé a nemzeti érdekérvényesítést. Az itt megszerezhető háttértudás számos gyakorlati és informális előnnyel jár a KFI terület szakértői és az ország számára.