A Balaton és vízgyűjtő területe szennyeződését, valamint az élő szervezetek, elsősorban a halak vizsgálatát is célul tűzte ki az egyetem. – Sokat hallani a biológiai mikroszennyezőkről, a műanyagokról, de például a nagyhalak vagy a hínárok kapcsán is arról, mennyi ólmot tartalmaznak, és erre mindenképpen megoldást kell találni, hiszen a halfogyasztás révén az emberi szervezetbe is eljut a szennyeződés – hangsúlyozta Palkovics László. Hozzátette: a vizsgálat során szeretnék kideríteni, hogy a nemkívánatos anyagok hogyan kerülnek az ökoszisztémába, a táplálékláncba, és ez hogyan küszöbölhető ki.
Szintén civilizációs probléma a klímaváltozás, ami már a tokaji aszú előállítását is veszélyezteti, ugyanis gyakran az a minimális csapadék és páratartalom sem alakul ki, ami feltétlenül szükséges lenne – mondta a rektor. Az aszúsodást, vagyis a nemesrothadást egy penészgomba idézi elő, aminek nem kedvez a száraz idő. – Jó volna tehát egy olyan megoldást találni, hogy ne úgy kelljen ezt a borfajtát előállítani, mint Ausztráliában vagy Izraelben, ahol magával a kórokozóval permetezik a szőlőt – hangsúlyozta Palkovics László. A rektor beszélt arról is, hogy a szőlőtermesztést általában is sújtja a klímaváltozás, de kihívás elé állítja a gazdákat a növényvédő szerek alkalmazásának egyre szigorúbb korlátozása. Ezért innovatív fajták, új termesztési technológiák szükségesek – nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a borászati eljárások során is. Ezeken a megoldásokon dolgoznak a regionális tudásközpontok és a tanszékek, az együttműködésnek pedig az innovációk piacra kerülése az egyik végső célja a rektor elmondása alapján. Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy az egyetemi kutatás és innováció, valamint az oktatás úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a hallgatóknak naprakész tudást képesek nyújtani.
Forrás: Magyar Nemzet - 2019.08.02. (12. oldal)