Négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból épül meg a biotechnikai labor Debrecenben, a Vezér utcai egyetemi innovációs parkban. A pilot kutatólaboratórium technológiai flexibilitásáról szóló január 28-i online sajtótájékoztatón Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese elmondta, ebből a pénzből lehet és kell is olyan lépéseket tenni, ami a világot visszaállítja a normál kerékvágásba. A 2169 négyzetméteres épületben 1248 négyzetméteren fognak kutatásokat folytatni. Nemcsak vírus és baktérium alapú anyagokat fognak előállítani és fejleszteni, hanem a kisszériás gyártásnak köszönhetően ezeket az anyagokat ki is lehet majd próbálni. – Úgy érzem, az online térbe áthelyezett találkozók egyre inkább terhesek mindenki számára, szeretnénk visszatérni a valós találkozásokhoz. Látjuk, jelenleg nincs elegendő oltóanyag, ezért nagyon fontos, hogy saját lábra állva teremthessük meg a vírusölő képességet – fogalmazott.
A rektorhelyettes kifejtette, a Debreceni Egyetem rendszerszinten gondolkodik, ami ebben a laborban is megmutatkozik.
Jelen van az Orvostudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, a Gyógyszertudományi Kar, és a Műszaki Kar is, hiszen az üzemeltetést el kell végezni és olyan eszközök, műszerek lesznek a laborban, amiket karban kell tartani. – Az innováció akkor az igazi, ha gazdasági haszna is van, így a fejlesztéseket tovább tudjuk adni és kiépül egy olyan ökoszisztéma, amire régóta vágyunk az egyetemen – tette hozzá Pintér Ákos.
Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vállalati innovációs elnökhelyettese szerint ez a projekt is jól példázza, miért fontos az egyetemi tudásbázis, és hogy arra mi minden épülhet. A hivatal jelentős kutatásfejlesztési forrásokat biztosít évről évre a hazai alapból, emellett az operatív programokból is érkezik pénz. Az NKFIH 2020-ban 145 milliárd forintot csoportosított át kutatásfejlesztésre. – Azt látjuk, hogy az egyetemek és a vállalatok összekapcsolódása, s e téren a Debreceni Egyetem élen jár, minden szinten hasznosul – tudatta, hozzátéve, életbe vágó jelentőséget tulajdonít a beruházásnak.
– Amikor egy ilyen kísérleti kutatólaboratóriumot létrehozunk, akkor nagyon fontos, hogy a hely minél több funkciót ellásson – mondta Domonkos Dávid, a Debreceni Egyetem Biotechnológiai Intézetének igazgatója. Ez azt jelenti, hogy leginkább flexibilis technológiával és a leginnovatívabb gyógyszeripari hightech megoldások alkalmazásával kell tervezni, kockázatértékelést kell végezni és műszaki megfontolásokat igénybe venni. Domokos Dávid kijelentette, az egyik kulcsszó a flexibilitás: egyszer használatos technológiákat is be lehet építeni, de az igazi jövő az lesz, amikor az egyszer használatosokat fémből készült, saválló eszközökkel fogjuk kombinálni. Kulcsfontosságúnak nevezte még a humánerőforrás megszerzését, megtartását és képzését is. - Automatizált, hightech rendszerrel, szenzorokkal a humán munka csökkenthető, ám az ilyen innovatív megoldásoknak ára, vagyis komoly beruházási költsége van. Ugyanakkor egy-egy fejlesztési idő lerövidítésével, a gyártás minél nagyobb arányú gépesítésével a működési költség csökken – mondta. Hozzátette, a labor tervezésénél fontos volt egy esetleges termékváltás egyszerűsítése, azaz, hogy egy adott időszakon belül akár több termékkel, klinikai minta gyártásával lehessen előre haladni.
Forrás: civishir.hu