A pályázatra (jellemzően vállalatok és költségvetési kutatóhelyek összefogásával alakult) konzorciumok összesen öt alkategóriában (Élettudományok, Versenyképes ipar, Versenyképes agrárium és élelmiszeripar, Élhető, fenntartható környezet, Védelmi és biztonsági kutatások) nyújthatnak be projektjavaslatokat. A beérkezett pályaműveket közjegyző jelenlétében az adott szakterület szakemberei közül sorsolt külső bírálók értékelik. Az előzetes értékelések alapján legjobbnak ítélt projektek sorrendjét először az adott szakterülethez tartozó bíráló bizottságok állítják fel. Számos akadémikus, kutató, vállalati és kockázati tőke szakértő – közülük jelentős számban külföldi szakemberek – vett részt a bíráló bizottságok munkájában. A végleges döntési javaslatot a bíráló bizottságok tagjaiból felállt irányító testület állítja össze; itt már az egyes szakterületek egymáshoz viszonyított súlyának meghatározására is lehetőség van. A támogatott projektekről a végső döntést az NKTH elnöke hozza meg. A 2009. évi első fordulóban összesen 8,8 milliárd forintnyi támogatás (20 projektjavaslat) odaítéléséről született döntés; az NKTH elnöke teljes egészében, változtatás nélkül jóváhagyta az irányító testület javaslatát.

A pályaművek értékelésekor azok a projektjavaslatok kaphattak támogatást, amelyek

• nemzetközi színvonalú tudományos és műszaki eredményekhez vezetnek;
• magas hozzáadott szellemi értéket tartalmazó versenyképes termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztését eredményezik;
• tervezésében és végrehajtásában, valamint a létrejövő K+F eredmények hasznosításában a vállalkozások vezető szerepet töltenek be;
• a vállalkozások és a K+F-szféra együttműködésével valósulnak meg, stratégiai partnerségek kialakításához vezetnek;
• PhD hallgatók és fiatal kutatók projektbe történő bevonása révén erősítik a hazai kutatóközösség utánpótlását;
• jelentős saját forrás bevonásával valósulnak meg;
• elősegítik az Európai Unió programjaira való magyar felkészülést és bekapcsolódást. 

A pályázat népszerűségét jól jellemzi, hogy az első forduló pályázati felhívására összesen 157 darab projektjavaslat érkezett be, összesen mintegy 80 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Az irányító testület elé már csak a szakmai szempontból legjobbnak ítélt negyven pályamű kerülhetett; ezekből kerültek ki a nyertes projektek. A pályázat népszerűsége is jelzi, hogy a program valós igényeket elégít ki, az érintettek szívesen fogadják a saját, „alulról jövő” kutatási kezdeményezéseik támogatását. A támogatásokért folyó erős verseny ugyanakkor a pályázat színvonalára is garanciát jelent.

Feltétlenül érdemes megjegyezni azt is, hogy a megítélt támogatási összegek nemzetközi mércével mérve is jelentősnek számítanak. A források ilyen módon történő koncentrálása valószínűsíti, hogy a tervezett projektek nem maradnak félbe forráshiány miatt. Ugyanakkor így értelemszerűen a projektek volumene és jelentősége is nagyobb lehet, a nemzetközi piacon is versenyképes, csúcstechnológiákra épülő termékek és alkalmazások kifejlesztésére kerülhet sor.

A pályázat jelentős saját forrás felmutatását követeli meg a pályázóktól. Így a Nemzeti Technológia Program nem csak támogatja, de egyszersmind ösztönzi is a vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordításait (a saját forrás döntő része ugyanis a vállalati szférából érkezik). A támogatás több mint ötven százalékát – a Kormány Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) Stratégiájával összhangban – kis- és középvállalkozások kapták.

A pályázat jellegéből eredően ugyancsak hozzájárul a gazdasági és a kutatói szféra nagyobb mértékű együttműködéséhez, a felsőoktatási intézmények és egyéb költségvetési, illetve non-profit kutatóhelyek ipari kapcsolatainak erősítéséhez, kialakításához. A program révén a kutatóhelyek nagyobb rálátást szerezhetnek a vállalati szféra kutatás-fejlesztési szükségleteiről, ami saját kutatás-fejlesztési tevékenységük felhasználás-orientáltságához is hozzájárulhat.

Az előzetesen meghirdetett ütemtervnek megfelelően a program 2009 őszén is meghirdetésre kerül. A második forduló beadási határideje 2009. szeptember 28. A forduló pályázati kiírása még a nyár folyamán megjelenik a Hivatal honlapján. A pályázati rendszerben jelentős változások nem várhatók, ugyanakkor az NKTH – az eddigi évekhez hasonlóan – a tapasztalatok, visszajelzések fényében folyamatosan átgondolja, és alakítja a Nemzeti Technológia Program prioritásait és célkitűzéseit.

A sajtótájékoztatón bemutatott projektek

A Nanoőrszem  -  Intelligens nanoszenzor fejlesztése az ionháztartás folyamatainak szubcelluláris szintű diagnosztizálására

Támogatási összeg: 449 800 000 forint

Konzorciumvezető: Nanochem Kutatás-fejlesztési, Gyártási és Kereskedelmi Kft

Konzorciumi tagok:
LuminoChem Kutató-Fejlesztő Kft.
MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája
MTA Kémiai Kutatóközpont
Kémiai Technológiai Transzfer Koordinációs Kutató Kft.
Creative Labor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A projektet a sajtótájékoztatón dr. Héja László, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mutatta be.

A sejtek ionháztartásanak pontos szabályozása nélkülözhetetlen az élet fennmaradásához. A szívműködésnek, az agysejtek közötti információtovábbításnak, az ízületek működésének, vagy épp a fájdalomérzet kialakulásának elengedhetetlen feltétele, hogy a nátrium, a kálium, a klorid és a kalcium ionok koncentrációja a sejten belül és azon kívül állandó maradjon. A szigorúan szabályozott ionháztartás megbomlása számtalan betegség oka vagy kísérőjelensége lehet. Ilyenek többek között a magas vérnyomás, a központi idegrendszer sejtjeinek gyulladásos folyamataival járó sclerosis multiplex, valamint egyes ízületi betegségek. Az ionok koncentrációját fehérjék szabályozzák, melyek jelentőségét kiválóan példázza, hogy az agy az energiafelhasználásának mintegy 50-80 százalékát egyetlen ilyen fehérje, a nátrium-kálium pumpa működésére fordítja.

A jelenlegi orvostudományi módszerek azonban nem képesek a fehérje működésének közvetlen vizsgálatára: kizárólag a sejtek ionháztartásának aktuális állapotából lehet, közvetetten következtetni a lezajló folyamatokra. A projekt célja egy olyan, nanotechnológiával kifejlesztett (körülbelül 20 nanométer – az emberi hajszál vastagságának tízezred része – átmérőjű) eszköz kifejlesztése), amely képes hozzákapcsolódni fehérjéhez, és egy rövid fényvillanással jelzi az ionok átáramlását. Így minden eddiginél pontosabb képpel rendelkezhetünk a fehérjék működéséről, az ionháztartás rendellenességével járó betegségek hátteréről, illetve hosszabb távon ezen betegségek diagnosztikája is hatékonyabb lesz majd.

A projektről bővebb információ a http://neurochem.chemres.hu/ honlapon található.

Komplex technológia kifejlesztése a kukorica és repce, mint energianövény ipari melléktermékeinek biokonvertálására és hasznosítására

Támogatási összeg: 602 741 000 forint.

Konzorciumvezető: Dr. Bata Magyar-kanadai Biotechnológiai K+F Zrt.

Konzorciumi tagok:
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma
Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék
Agrárgazdasági Kutató Intézet

A projektet a sajtótájékoztatón dr. Bata Árpád, akadémiai doktor, a Dr. Bata Magyar-kanadai Biotechnológiai Kutató-Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

A különböző növényekből (kukorica, repce, cukornád) kinyert alternatív üzemanyagokkal (bioetanol, biodízel) kapcsolatos egyik alapvető probléma, hogy termésterületet vesznek el az élelmiszeripari felhasználású növényektől. Minél nagyobb az ilyen haszonnövények elterjedtsége, annál kisebb területek maradnak étkezési, takarmányozási célú növények számára. A biodízel előállításakor az egyik leggyakoribb növény a repce; a gyártási eljárás során igen nagy mennyiségű melléktermék keletkezik. Bár ez fehérjében igen gazdag, takarmányként való felhasználását jelenleg lehetetlenné teszi, hogy energiatartalma nem megfelelő – a biodízel-gyártás során ugyanis ugyanazt a keményítőt használják fel, amelyet az állatok is hasznosítani tudnának.

A projekt célja olyan adalékanyag kifejlesztése, amely a végtermékben maradó, nem emészthető szénhidrátokat felbontja; így ezek már megfelelő, emészthető táplálékul szolgálhatnak az állatok (sertés, illetve baromfi) számára. Így a biodízel-gyártás mellékterméke mezőgazdaságilag is hasznosítható lesz, hozzájárulva az energetikai és az agrárcélú növénytermesztés közötti érdekellentétek csökkentéséhez. Az így készített takarmány ráadásul olcsóbb is, mintha azt importból kellene beszerezni.

A támogatott projektek teljes listája a http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/tech09/nemzeti-technologia címen találhatóak meg.

A sajtótájékoztatón elhangzott előadások letölthetőek:

• Dr. Vass Ilona elnökhelyettes:
  Nemzeti Technológia Program 2009. évi első kiírás eredményeinek ismertetése PDF (143 KB)
• Dr. Héja László, MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos főmunkatárs:
  Intelligens nanoszenzor fejlesztése az ionháztartás folyamatainak szubcelluláris szintű diagnosztizálására PDF (2 232 KB)
• Dr. Bata Árpád, Dr. Bata Magyar-kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója:
  Komplex technológia kifejlesztése a kukorica és repce, mint energianövény ipari melléktermékeinek biokonvertálására és hasznosítására PDF (4 017 KB)