A Lisszaboni Stratégiát 2000-ben fogadták el az Európai Unió állam- és kormányfői. 2005-ös felülvizsgálatakor négy területet emeltek ki, amelyek a megújított program tengelyét képezték: a kutatás és innovációt, az üzleti környezetet, a foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a közös energia- és infrastruktúra-politikát. A 2008-as ljubljana-i csúcson indították el a tíz évesre tervezett lisszaboni folyamat utolsó ciklusát. 2011 első félévében várható az újabb versenyképességi stratégia kidolgozása és elfogadtatása, amely így kiemelt prioritásként szerepel a magyar EU-elnökségi programban.
Molnár Károly előadásában azt hangsúlyozta, hogy Európának a jelenlegi gazdasági helyzetben is kiemelt figyelmet kell szentelnie a versenyképességét megalapozó kutatás-fejlesztésnek. Emiatt nem szabad elhalasztani az ilyen célú befektetéseket, különösen az autó- és építőipar számára kifejlesztett technológiák terén. Javítani kell a természettudományos oktatás és a szakképzés színvonalát, valamint ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy tudományos – kutatói pályát válasszanak.

A gazdaság versenyképességéhez fontos az oktatás, a kutatás és a vállalatok együttműködéséből kialakuló tudásháromszögek élénk tevékenysége. A tudásháromszögek megvalósításában a tavaly Budapesten létrehozott Európai Technológiai Intézet (EIT) is kulcsszerepet játszik a kutatás-fejlesztés összeurópai koordinációjával, szervezésével. Általa Magyarország bekapcsolódhat az Európai Unió kutatási vérkeringésébe.

A konferencia kutatás-fejlesztési szekciójában a miniszter mellett Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese; Magyar Bálint, az EIT irányító testületének magyar tagja; valamint Herczog Edit európai parlamenti képviselő tartott előadást.

2009. február 27.

Miniszterelnöki Hivatal
Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala
Kommunikáció