A konferencia vendégeit Dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke köszöntötte. A konferencia nyitó előadását Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tartotta. További előadók voltak a sikeres tudásközpontok vezetői, Papp Gábor igazgató, az Eötvös Loránd tudományegyetemről, Fésüs László rektor, a Debreceni Egyetemről, Penke Botond, akadémikus a Szegedi Egyetemről és Szilasi Péter Tamás, igazgató a Széchenyi István Egyetemről.
Csopaki Gyula bevezetőjében elmondta, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004-től 19 regionális egyetemi tudásközpont létrehozását támogatta, összesen 18,3 Mrd Ft-tal. A program célja az volt, hogy elősegítse az egyetemi tudományos és technológiai innovációs központok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozását. Mindezt annak érdekében, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, s ezen keresztül javítják a régió és az ország versenyképességét. A szakterületek, amelyeken a tudásközpontok működnek sokrétűek: járműirányítás, járműgyártás, info-bionika, genomika, neurobiológia, mechatronika, információtechnológia, nanotechnológia, gyógyszeripar, élelmiszerbiztonság, energiagazdálkodás és e-science.
Varga István hangsúlyozta az innováció szerepét a gazdasági válságból való kilábalásban. Fontos, hogy olyan szolgáltatások, termékek jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak versenyképességünk növeléséhez. A tavalyi év második felében kibontakozó gazdasági visszaesés ellenére 2008-ban összességében javuló tendenciák jellemezték a kutatás-fejlesztés területét Magyarországon. A kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke tavaly nőtt, és újra elérte a GDP 1%-át, elsősorban a vállalkozások növekvő aktivitásának köszönhetően. A pozitív tendencia fenntartása kiemelt kormányzati feladat, ezért a Kormány a költségvetési megszorítások ellenére, növekvő mértékben támogatja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzését. Idén összesen 170 milliárd forint értékben nyerhetnek el támogatást vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek, és más intézmények, jövőre pedig mintegy 180 milliárd forint pályázható forrás áll rendelkezésre. A szigorú költségvetés ellenére a Kormány a benyújtott törvényjavaslatban biztosítja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatását 20 milliárd forint összeggel. A tudásközpontoknak is szerepük van a versenyképesség növelésében. A tudásközpontok működésének eredményeként előtérbe került a tudás gyakorlati alkalmazása, hasznosítása, az innovációs és gazdasági szférával való együttműködés. A tudásközpontok egyre jobban ismerik a vállalkozások, ipari cégek K+F igényeit és képesek arra reagálni.
A tudásközpontok vezetői előadásukban hangsúlyozták, hogy a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozása és több éves működése eredményeként változik a kutatói szemlélet és előtérbe kerül az alkalmazásorientált kutatás. Megindult és az évek folyamán erősödött az egyetemek és vállalatok, azaz a kutatói és az üzleti szféra közötti együttműködés.
További információk, előadások megtalálhatóak a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján.
Sajtóközleményünkhöz csatolva a négy tudásközpont tevékenységét, eredményeit leíró bemutatkozó anyagot közlünk.
Budapest, 2009. november 24.
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Kommunikáció
ELTE Regionális Egyetemi Tudásközpont
Az ELTE eScience Tudásközpont 2005-ben alakult meg a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal “Pázmány Péter” programja keretében. A Tudásközpont két konzorciumban fejti ki működését: az eScience RET-ben (a Delta Informatika Zrt-vel, a MultiRáció Kft-vel és az econet NyRt-vel), valamint a CellKom RET-ben (MTA TKI-vel, ThalesNano Zrt-vel, a BioScience Kft-vel, a Diagnosticum Zrt-vel és a SuperTech Ltd-vel). Fő tevékenységi területei a nagymennyiségű adatok kezelése, feldolgozása, komplex rendszerek modellezése, valamint az autoimmun és depressziós betegség terápiás módszere rendszerbiológia megközelítésben.
Működése során a Tudásközpont együttműködik ipari partnereivel egyrészt az egyetemi kutatások eredményeinek piacra vitelében, másrészt az ipari partnerek által felvetett kutatás-fejlesztési problémákra keres választ. Feladata az innovációs kultúra terjesztése az egyetemen, a kutatók mentalitásának ráhangolása az innovációra, fiatal kutatók felkészítése az alkalmazott kutatás-fejlesztésre.
Az ipari együttműködés formái változatosak: az egyetemi ötletek piacra segítése, ipari megbízások, közös fejlesztések ipari partnerrel, egyetemi szolgáltatások szerepelnek listánkon. Mivel a Tudásközpont profilja egy komplex adatfeltárást fogalmaz meg, ezért számos területtel van kapcsolódási pontja, és tudja segíteni azokat. Termékeink a gyógyszerjelölt molekulák várható hatásának és mellékhatásának előrejelzésétől, a szoftveranalizáló és fejlesztéssegítő eszközön át a munkaügyi adatok korszerű feldolgozásáig terjednek.
GENOMNANOTECH Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont – Debreceni Egyetem
A Regionális Egyetemi Tudásközpont modell sikerességét Debrecenben a nemzetközi szinten is elismert kutatási és fejlesztési eredmények és az Észak-alföldi régióban megélénkülő gyógyszeripari fejlődés egyaránt igazolják. A RET-hez hasonló projektek megvalósításának fontosságát hangsúlyozza az Észak-alföldi régió Innovációs Stratégiája, és az OECD által Magyarország innovációs rendszeréről 2008-ban készített tanulmány is. A Debreceni Egyetem küldetésében hangsúlyozza az egyetem gazdasági szerepvállalásának erősítését, kutató-, majd vállalkozó egyetemmé válását. Az ehhez szükséges kritikus tömeg jelen van a Debreceni Egyetemen és környezetében. A GND RET ötös (technológiatranszfer) alprogramból önálló Tudás- és Technológia Transzfer Iroda jött létre, mert különvált a RET-től és a Debreceni Egyetem teljes vertikumát lefedi.
A GND RET projekt gazdaságban tovagyűrűző hatásainak eredményeképpen új kezdeményezések indultak el: létrejött hat új spin-off cég, amelyek egy része várhatóan fennmarad és befektetéseket generál. A spin-off cégek megerősödését a DE TTI menedzsmentje és a debreceni Bioinkubátor-központ támogatja, mely szintén a Tudásközpont támogatásával jött létre. A RET projektben részt vevő kutatók 2005. és 2008. között 40-50 céggel alakítottak ki további együttműködéseket. A Tudásközpont vonzó környezetet kínál a vállalkozások számára: a projekt hatására növekvő számban települtek K+F intenzív cégek Debrecenbe és az Észak-alföldi régióba.
A GND RET projekt a tudás-intenzív befektetők számára vonzóbb környezet kialakításának első mérföldköve. A szakképzett, ipari igényekhez jobban igazodó munkaerő, a versenyképesebb kutatási eredmények és a projekt kapcsán a Régió szereplői között kialakult együttműködés és összefogás megindították azt a folyamatot, amely várhatóan négy-öt nagy tudás-intenzív gyógyszeripari befektető letelepedéséhez vezet, melyek beszállítói részben a Régió kis- és középvállalkozásai. Részben a GND RET eredményeire és partnereire alapozva, a Richter Gedeon Nyrt. részvételével megalakult a Régió gyógyszeripari klasztere, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter. Az akkreditált Klaszternek több, mint 20 alapító tagja van, a tagok elnökül Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját választották. A Klaszter megalakulásának előkészítésében meghatározó szerepe volt a Debreceni Egyetem vezetésének.
A folyamat kiteljesedését és a GND RET folytatását elsősorban a Debreceni Egyetem a már bevált modellben képzeli el, az ipari partnerek magas fokú érdeklődése alapján. Az NKTH-nál alkalmazott RET modell mintegy bölcsője a potenciállal bíró kutatási területeknek: a RET modell megteremti a kapcsolatot az egyetemi K+F és a cégek, klaszterek K+F tevékenysége között.
A Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) – Szegedi Egyetem szerepe az innovációs folyamatokban
A Tudásközpontnak döntő hatása volt a régió kutatóhelyein folyó innovációs folyamatokra. A kutatók két fontos dolgot tanultak meg a program 4 ½ éve alatt: elsajátítottak egy adott szintű közgazdasági szemléletet és megtanultak egy éppen adódó projektben egy csapatban, egy célért dolgozni. A kutatók szemlélete megváltozott: ma már szinte minden induló alapkutatási téma kezdetekor végiggondolják a gyakorlati alkalmazás lehetőségét. A szellemi tulajdon védelméről, szabadalmaztatható eredményekről, termékről és szolgáltatásokról is gondolkoznak az elméleti – alapkutatási szemlélet mellett. Sikerült megvalósítani Szent-Györgyi Albert álmát, a „falak nélküli laboratóriumot”. Olyan kutatók dolgoznak a DNT-ben szoros együttműködésben egy adott konkrét cél érdekében, akik eddig legfeljebb távolról ismerték egymást.
Az innováció sikeréhez a Tudásközpontnak biztosítania kellett a magas színvonalú infrastrukturális hátteret A kooperációk megkönnyítése, a legmodernebb módszerek egy helyre történő koncentrálása céljából hozták létre a DNT Kutatóközpontot és Inkubátorházat. Ez a centrum az egyetemi campus közepén van, 1300 m2 laboratóriumi - ill. irodaterületet foglal el. A Központban 10 laboratórium és egy állatház működik, munkájuk átfogja a neurobiológiai alapú gyógyszerkutatás preklinikai fázisát a számítógépes molekulatervezéstől az állatkísérletek befejező szakaszáig.
A gyógyszeripari vállalatokkal való kapcsolat egyre erősödött. Mivel a projekt fő támogatója az EGIS Gyógyszergyár, velük alakult ki a legszorosabb együttműködés. Ez a munkakapcsolat egy sikeres közös K+F pályázathoz is vezetett (EGISPSYC) a pszichiátriai betegségek gyógyszereinek kutatása területén. Új kapcsolatokat kezdeményeztek külföldi vállalatokkal. Sikerült kapcsolatokat kiépíteni a Danone-Numico (funkcionális élelmiszerek), a francia Servier (gyógyszerkutatás) és a német Merz vállalattal (gyógyszerkutatás). Kutatási termékek, szolgáltatások és a preklinikai dossziék iránt más külföldi gyógyszeripari vállalatok (Ely Lilly, Bayer) is érdeklődést mutatnak. A DNT kutatói 6 új spin-off céget alapítottak, ezek közül a VITADEL viszi tovább a DNT-ben képződött értékek forgalmazását.
A DNT ösztönző hatással volt a régió technológiai és gazdasági fejlődésére: a projekt keretében 5 új spin-off, ill. start-up vállalkozás alakult és összességében 75 új álláshely létesült.
Innovatív oktatási környezetet alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen. A projekt K+F munkáiban 45 hallgató és 35 doktorandusz vett részt, a projekt időtartama alatt 74 diákköri dolgozat és 29 PhD tézis született. Az innovációs és üzleti szemlélet erősítésére előadássorozatokat szerveztek hallgatók, oktatók és fiatal kutatók számára az üzleti tervezésről, a szellemi tulajdonról és védelméről, a technológiatranszferről. Külföldi gyógyszergyárak regionális igazgatói is részt vettek a továbbképzésben, bemutatva a gyógyszeripari fejlesztési folyamatot a molekulafejlesztéstől a marketingig.
A projektben 13 szabadalmi bejelentés és 25 új termék született, 32 új technológiát vezettek be, és 33 újfajta szolgáltatást kínáltak fel az együttműködő ipari partnereknek.
Egyetem a társadalmi, gazdasági igények szolgálatában
Széchenyi István Egyetem – SZE-Győr:
Tudomány, alkalmazás, innováció
Az észak-dunántúli régió technológiai hagyományaira, valamint a Széchenyi István Egyetem (SZE-Győr) hagyományosan magas szintű vállalati kapcsolataira alapozva indította meg tevékenységét 2005-ben az NKTH támogatás segítségével a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont. A kutatási projekt eredményei a résztvevő vállalatoknál jelentős, több mint 2 milliárd forintnyi többlet-árbevétel realizálásában, valamint a technológiai szint növekedésében és a fejlesztési tevékenység megerősödésében, míg a SZE-Győr oldalán új kutatási területek beindításában és megszilárdításában, a multidiszciplináris megközelítés térhódításában, valamint a kutatási eredmények teljes – mintegy 80 vállalatra kiterjedő – partneri körére kiterjesztett felhasználásban testesül meg. Az egyetem legfőbb célja a projekttel az volt, hogy a rendkívüli versenyhelyzettel és kivételes gyorsaságú tudás-teremtéssel jellemezhető járműipar legfontosabb technológiai területein elérje és fenntartsa azt az infrastrukturális és humán kapacitásbeli szintet, mely alkalmassá teszi a vállalati partnereivel való együttműködésre a kutatások területén, valamint megfelelően képzett, naprakész tudással rendelkező hallgatók kibocsátását biztosítja az oktatás területén.
A sikerrel zárult projekt egyik legjelentősebb eredménye, hogy jelentősen fokozódott az egyetemi kutatási tevékenység piacérzékenysége és alkalmazhatósága. A sikeres projektvezetési tapasztalatok pedig megnyitották az utat további, s immár – az Egyetem stratégiájának megfelelően – alapkutatási irányba is elmélyülő kutatási projektek elindítása, végrehajtása felé. A projekt végrehajtása során kiemelt figyelmet fordított a projektvezetés tehetséges hallgatók fizetett diákmunka keretében történő bevonására, illetve a kutatási-fejlesztési és tudományos tevékenység hallgatói versenyeken keresztül történő népszerűsítésére. Az így bevont hallgatók közül többen mára már az egyetem főállású kutatói, illetve oktatói, vagy éppen az Egyetem vállalati partnereinél felelősségteljes fejlesztői állásokban helyezkedtek el. A JRET-Tudásközpont projekt sikere és eredményei nagy hatással voltak az Egyetem fejlesztési programjára is. A kutatási együttműködések során vállalati partnereinkkel közösen kikristályosított, a műszaki – ezen belül is kiemelten a jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó – képzési-kutatási profilt tovább erősítő fejlesztési elképzelések pozitív fogadtatásban részesültek az UMFT pályázatai keretében, mind az infrastrukturális, mind a tudományszervezési, mind pedig az egyetemi oktatás tartalmi megújítására vonatkozólag.