Ivánka Laura, aki a Magyar Innovációs Szövetség 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáját nyerte meg a tengervizeket és azok élővilágát megóvó koncepciójával, első magyarként nyert díjat a rangos Stockholm Junior Water Prize közel három évtizedes történetében. A most 15 éves diák a DIVE&CLEAN projektjét a 2026-os stockholmi világdöntőn Diploma of Excellence díjjal ismerték el, a rangos elismerést Viktória svéd koronahercegnő adta át a díjátadó ünnepségen.
1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.
A felhasználók pillanatnyi állapotához igazodó, a virtuális és kiterjesztett valóságban működő oktatási platform készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával.
Hogyan látják a fiatalok és szüleik a városi közlekedés lehetőségeit, és mi gátolja őket abban, hogy fenntartható közlekedési módokat válasszanak? E kérdésekre is keresik a választ az ELTE PPK munkatársai a NextGenMobility nemzetközi K+F projektben, amely tudományosan igazolt adatok alapján dolgoz ki jó gyakorlatokat az európai középvárosok közlekedési fejlesztéseihez.
Egy most lezáruló, hazai kutatás-fejlesztési projekt olyan új, mesterséges intelligenciával (MI) támogatott platformot hozott létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a daganatos betegségek pontosabb megértését és a terápiás döntéshozatalt.
A digitális fejlesztés lett a túlélés kulcsa.
A Szegedi Tudományegyetem és a Milkmen Földesi Kft. együttműködésében olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer prototípusa készült el, amely a szarvasmarhák egészségi állapotától és jólététől a takarmányozáson át a gazdaságosságig öt kulcsfontosságú terület folyamatos monitorozásával támogathatja a tejtermelő tehenészetek hatékonyabb és fenntarthatóbb működését.
Az alábbi, fokozatosan bővülő gyűjteményben a kutatásbiztonság (research security) legfontosabb európai uniós szabályozási dokumentumait és segédanyagait mutatjuk be.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. május 23-án fogadta el a Kutatásbiztonságról szóló tanácsi ajánlást. A dokumentum célja, hogy iránymutatást adjon az EU-tagállamok és a kutatási szereplők számára a nemzetközi kutatási együttműködésekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok kezelésére, miközben megőrzi a tudományos együttműködések nyitottságát és az akadémiai szabadságot.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. november 29-én elfogadott következtetései a kutatás és innováció szerepét hangsúlyozzák az EU versenyképességének növelésében. A dokumentum célja az Európai Kutatási Térség (ERA) megerősítése és annak széttöredezettségének csökkentése, valamint a tagállamok közötti együttműködés fokozása. A magyar elnökség alatt elfogadott szöveg részben a kutatásbiztonságot is érinti.
Az Európai Bizottság átfogó jelentése, amely azt vizsgálja, hogyan kezelik az EU-tagállamok a kutatásbiztonsági kockázatokat. A jelentés célja, hogy összegezze a nemzeti politikákat, jó gyakorlatokat és intézményi megoldásokat, valamint segítse a tagállamok közötti tapasztalatcserét és koordinációt.
A webináriumon bemutatjuk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) működését és az európai innovációs ökoszisztémában betöltött szerepét, különös tekintettel a hazánkban aktív Tudás- és Innovációs Közösségekre (KIC-ekre).
A horizontális tevékenységek a Horizont Európa keretprogramnak a klaszter-specifikus pályázati felhívásoktól eltérően átfogó megközelítést alkalmazó új elemei.
Technikai hibák miatt módosultak az EIC Pathfinder 2026 felhívás feltételei, ezért érdemes ellenőrizni a pályázatokat.
A keretprogram 4. klaszterének célja a versenyképes, megbízható és fenntartható digitális, ipari és űrtechnológiák fejlesztése a zöld és digitális átállás, valamint Európa stratégiai autonómiájának erősítése érdekében.
A keretprogram 5. klaszterében szereplő, mobilitáshoz kapcsolódó desztinációk célja, hogy a megvalósuló projektek a versenyképesség növelése mellett csökkentsék a különböző közlekedési módok éghajlati és környezeti lábnyomát, ezáltal közvetlenül hozzájáruljanak a program kulcsfontosságú stratégiai irányvonalaihoz, mint például a zöld és digitális átmenet megvalósításához. A mobilitási tématerület további kiemelt fókusza a biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitási szolgáltatások fejlesztése, amelyek az innováció és digitalizáció révén hatékonyabb, emberközpontú közlekedési rendszerek kialakítását támogatják.
A webinárium keretében az 5. klaszter (Klíma, energia, mobilitás) energia témában 2026. decemberében megnyíló és 2027. márciusban záruló pályázati lehetőségeit ismertetjük.
A Horizont Európa keretprogramnak a Funding and Tenders Portálon (FTOP) megjelenő pályázati felhívásainál számos hasznos információ megtalálható. Elsősorban a portállal most ismerkedőknek ajánljuk webináriumunkat, amelynek keretében több különböző programrész felhívásainak példáján mutatjuk be, milyen hasznos információk találhatók meg a pályázatokra vonatkozóan.
A webinárium keretében az 1. klaszterhez tartozó következő európai partnerségi konstrukciókat, és azok 2027. évi pályázati felhívásait ismertetjük:
A webináriumon az érdeklődők megismerhetik azokat a lehetőségeket, amelyek az ERC-pályázatok bírálati folyamatának második fordulójába jutó pályázók számára állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az ERC-bírálópanel előtt zajló interjúra sikeresen felkészülhessenek.