A digitális fejlesztés lett a túlélés kulcsa.

A Szegedi Tudományegyetem és a Milkmen Földesi Kft. együttműködésében olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer prototípusa készült el, amely a szarvasmarhák egészségi állapotától és jólététől a takarmányozáson át a gazdaságosságig öt kulcsfontosságú terület folyamatos monitorozásával támogathatja a tejtermelő tehenészetek hatékonyabb és fenntarthatóbb működését.

A Milkmen Földesi Kft. és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztési Tanszéke közös konzorciumban, 2024.07.01. és 2026.06.30. között valósította meg az „Okos Gazda Szeme (IntelliFarmMoo)” című projektjét, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása megnevezésű, 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ kódszámú pályázati kiírás keretén belül támogatásra ítélt. A 24 hónapos projekt 2026. június 30-án sikeresen lezárult.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a konzorciumvezető vállalkozás 261 242 452 forint, a konzorciumi tag egyetem 168 063 196 forint támogatásban részesült, a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00042 azonosítószámú projektben.
A hazai tejtermelő tehenészetekben legnagyobb arányban tenyésztett szarvasmarha a holstein-fríz, amely a világon legelterjedtebb, rendkívüli termelési paraméterekkel rendelkező fajta. Azonban ez a kiemelkedő genetikai potenciál nagyfokú érzékenységgel, környezeti igényekkel társul. Az állategészségügyi problémák megelőzése, a termelési potenciált kielégítő takarmányozás és a megfelelő környezeti feltételek biztosítása a gazdaságos termelés alapja. 

A projekt eredményeként elkészült az „Okos Gazda Szeme (IntelliFarmMoo)” mesterséges intelligencia alapú, ökoszisztémára épülő döntéstámogató rendszer prototípusa, amely a videó-, akusztikai és genomikai alapú megfigyelési módszereket a termelés során keletkező adatvagyonnal ötvözi. Az SZTE gépilátás-platformjára építve olyan multimodális érzékelőrendszer készült, amely a hét minden napján, napi 24 órában gyűjt adatokat, és azokat a helyszínen futó mesterséges intelligencia-eljárásokkal dolgozza fel.

A rendszer az öt kulcsfontosságú terület – állategészségügy, takarmányozás, egyedi azonosítás, állatjólét és gazdaságosság – együttes monitoringját biztosítja: támogatja az állatok képi azonosítását és folyamatos nyomon követését, az állategészségügyi problémák (például a tőgygyulladás és a lábvégbetegségek) korai felismerését, az állatjóléti monitorozást, a takarmányozási hatékonyság javítását, valamint a termelés gazdasági optimalizálását.
A megoldás rugalmasan alkalmazható változatos, eltérő tartástechnológiájú környezetben is, ezáltal javítja a tejtermelő tehenészetek versenyképességét és gazdálkodási hatékonyságát. A genomikai vizsgálatok a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ közreműködésével valósultak meg. A projekt eredményeként létrejött fejlesztés egy részére a konzorcium „Előrejelző rendszer és eljárás tejelő szarvasmarha sántaságának és tőgybetegségének előrejelzésére” címmel szabadalmi bejelentést tett, továbbá elkészült egy üzleti hasznosíthatósági dokumentum, amely a fenntartási időszakban történő értékesítés alapjául szolgál majd.

Forrás: agroinform.hu