Page 35 - utiterv

7.2. KÖRNYEZET
GEOSZFÉRA KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA CSOPORT

A kutatási infrastruktúra csoport bemutatása
Geoszféra-kutatásokat az MTA CSFK három földtudományi intézetében, a Geodéziai és Geofizikai Intézetben, a Föld-
tani és Geokémiai Intézetben és a Földrajztudományi Intézetben végeznek, egyes területeken (ég-föld) a Konkoly Thege
Miklós Csillagászati Intézettel együttműködésben. A geokörnyezet kutatásában az akadémiai intézmények közül az
MTA Atomki és az MTA Wigner FK játszik jelentős szerepet.
Az egyetemek közül geoszféra-kutatás az ELTE TTK-n és az ME Műszaki Földtudományi Karán a legjelentősebb, de
a BME Építőmérnöki Kar és az Óbudai Egyem Alba Regia Műszaki Kar is kiemelendő. Az állami földtani kutatás meg-
határozó infrastruktúráival a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ), valamint Budapest Főváros Kormány-
hivatal Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály rendelkezik.
TERMÉSZETI ERŐFORRÁS: A modern társadalom egyre inkább az ásványkincsektől és az energiahordozóktól
függ. Az MBFSZ alapinfrastruktúrája: magmintabázisa, ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos adatbázisai meghatározók.
Az egyetemi szférából mindenekelőtt az ME Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központja
(földtani vizsgálólaboratóriuma, földtani adatbázis-fejlesztő és -kezelő laboratóriuma, fluidumbányászati oktató-kutató
laboratóriuma, műszaki földtudományi-környezettudományi oktató-kutató és innovációs központja) említendő meg.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: A bioszféra-litoszféra interakciók (pl. a talajban raktározott „szerves” szén mint az exogén
bio-geokémiai szénkörforgás egyik legjelentősebb könnyen mobilizálódó eleme), a negyedidőszaki és felszínfejlődés, a
paleoklimatológia, a recens éghajlatváltozás és a kiváltó okokkal kapcsolatos természeti jelenségek (pl. a napszél-mag-
netoszféra energiacsatolás) megértése képezik a főbb kutatási területeket. A Föld körüli térség vizsgálatára magyar kez-
deményezéssel két globális geofizikai állomáslánc is létrejött: az egyik a Föld-ionoszféra üregrezonátort (az ún.
Schumann-rezonanciát) méri, a másik a Föld plazmakörnyezetének változásait a hely és az idő függvényében.
KÖRNYEZETVÉDELEM: A geoszféra-környezetvédelem terén a felsorolt kutatóhelyeken kívül kkv-k sokasága ren-
delkezik érdemi infrastruktúrákkal.

Az infrastruktúra-csoport nemzeti koordinátora: Háttér-információk
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Az ESFRI ENVIRONMENT keretében létrejött geoszféra-kutatási kezdeményezés az
EPOS (European Plate Observing System), amelynek célja egy kontinentális léptékű
Kapcsolat: Szarka László földmegfigyelő rendszer kiépítése. A 2015-ben az MTA CSFK vezetésével megalakult
E-mail: Szarka.Laszlo@csfk.mta.hu EPOS Hungary konzorcium a 10 EPOS-téma (thematic core) közül – a meglévő inf-
Honlap: http://csfk.mta.hu/ rastruktúrákból kiindulva – elsősorban a szeizmológia, a GNSS-észlelések, a vulkaniz-
mus, a műholdradar-interferometria, a mágneses obszervatóriumok témákra koncentrál.
Partnerek: MTA CSFK GGI; MTA CSFK FGI; A háttér-infrastruktúrát az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Ob-
MTA CSFK FTI; MTA CSFK CSI; MTA Atomki; szervatórium által működtetett nemzeti szeizmológiai hálózat, a Széchenyi István Ge-
MTA Wigner FK; MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai ofizikai Obszervatórium, a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium és a
és Űrtudományi Kutatócsoport; MTA-MTM-ELTE Budapesti Kormányhivatalhoz tartozó, aktív GNSS hálózat földfizikai obszervatóriumai
Paleontológiai Kutatócsoport; MTA-ELTE Vulkano- és országos geofizikai (terepi) adatbázisai jelentik. A magyarországi intézmények és ku-
lógiai Kutatócsoport; MTA-ME Műszaki Földtudo- tatócsoportok részt vesznek az EPOS további témáiban is (aktív törésvonalak monito-
mányi Kutatócsoport; MTA-PE Levegőkémiai rozása, emberi tevékenységgel összefüggő kockázatok, geológiai adatrendszerek, analóg
Munkacsoport; PTE; Magyar Bányászati és Földtani modellező laboratóriumok, geotermika).
Szolgálat; Budapest Főváros Kormányhivatal Földmé-
rési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály A KI-csoport célja
ESFRI-kapcsolódás: EPOS Az infrastruktúra-csoport célja a sokrétű kutatások infrastrukturális feltételeinek biz-
tosítása: egyrészt a hazai partnerek megosztott környezeti infrastruktúráinak (obszer-
Az infrastruktúra-csoport státusza: megvalósítás vatóriumok, mérési hálózatok) egyesítésével, a partnerek közötti együttműködés
alatt erősítésével, másrészt a nem környezetkutatási célokra létrejött laboratóriumok bevo-
násával. A vidék-Budapest relációra (így például a vidéken létrejött infrastruktúrák
használata budapesti kutatók által) különös figyelem fordítandó. Az EPOS – a hazai
szakmai felkészültség és a nemzetközi indokoltság alapján – adminisztrációs elkötele-
ződést igényel.

35