Page 66 - utiterv
P. 66
8.2. KÖRNYEZET
Légszennyezettség-előrejelző rendszer kifejlesztése légköri víz-aeroszol kölcsönhatások figyelembevételével
Pannon Egyetem
A projekt száma: A projekt bemutatása
GINOP-2.3.2-15-2016-00055 A levegőszennyezettség és a légköri víz közötti kölcsönhatások feltárása, légköri mo-
dellekbe illesztése nemzetközi szinten is a légkörtudomány legnagyobb kihívásai közé
Projektvezető intézmény: tartozik. A légköri aeroszol higroszkópos növekedése, ködképződésben betöltött sze-
Pannon Egyetem repe, a sugárzási mérleg megváltozása, a köd- és felhővízben lejátszódó többfázisú ké-
miai reakciók hatása mindmáig számos részletében tisztázatlan. A projekt újszerű
Projektvezető: mikrofizikai modellt alkalmaz a ködképződés tanulmányozására. A más felhőtípusok
Gelencsér András: esetén már sikeresen alkalmazott részletes mikrofizikai modell figyelembe veszi az ae-
roszol részecskék méretének és kémiai összetételének a hatását a ködöt alkotó vízcsep-
A projektvezető elérhetősége: pek kialakulására, továbbá modellezi az aeroszol részecskék és a vízcseppek közötti
gelencs@almos.uni-pannon.hu ütközési folyamatokat is. A felhőfizikai és kémiai folyamatok modellezése LES (Large
Eddy Simulation) modellel történik, ami magában foglalja 1. az aeroszol részecskék
Projektpartnerek: és a köd kialakulása közötti kölcsönhatást (nukleáció, kimosódás); 2. a sugárzási fo-
PTE; Országos Meteorológiai lyamatok hatását a ködképződésre és a vertikális irányú terjedésre; 3. a vízcseppek sze-
Szolgálat repét a légköri gázok kimosódásában és a vízcseppekben lejátszódó kémiai reakciókat.
Támogatási összeg: A kutatási infrastruktúra műszaki jellemzői/paraméterei:
819 120 657 Ft A projekt során az időjárási feltételek számszerű, dinamikus alapú szinoptikus skálájú
időjárás-leírása az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather) analíziseiből
Honlap: történik. Ezek az analízisek szolgáltatják a kezdeti és peremfeltételeket a mezoskálájú fo-
https://levegokemia.uni-pannon.hu/ lyamatok modellezéséhez, ami a nemzetközileg széles körben alkalmazott WRF (Weather
Research and Forecast) modell segítségével történik. A WRF-hez kapcsolódó talajmodell
a számításokba bekapcsolja a talaj szerkezetét, hőmérsékleti és nedvességi állapotát, a föld-
használatot (pl. szántóföld, erdő, beépített terület stb.), az albedót, a növényborítottság
arányát. Az adatasszimiláció az NCAR (National Center for Atmospheric Research) által
kifejlesztett és a WRF-ben is alkalmazott, ún. nudging eljárással történik. Meghatározza
a hideg légpárnás helyzetek okozta légszennyező anyagok – főként a PM10 – koncentrá-
ciónövekedésének mértékét Magyarország nagyvárosaiban. A PM10 előrejelzését kémiai
transzportmodellel (CTM) végezzük, a modellszámítások elvégzéséhez 0,1° × 0,1° térbeli
felbontású rácsponti adatbázist használunk. A vizsgálatok során meghatározzuk a mete-
orológiai paraméterek azon körét, amelyek a hideg légpárnás helyzetekben kialakuló nagy
PM10-koncentráció pontos előrejelzéséhez szükségesek. A projekt során vizsgáljuk, hogy
a PM10-koncentráció szabványos mérését mennyire befolyásolja a hideg légpárnás hely-
zetekben fennálló nagy légnedvesség, illetve köd. A ködcseppek kialakulásának pontosabb
modellezéséhez mérjük a cseppek és aeroszol részecskék kémiai összetételét, méretelosz-
lását, valamint a ködcseppek és cseppközi aeroszol részecskék méreteloszlását, amiből a
belélegzett levegő emberi egészségre gyakorolt hatását modellezzük.
66
