HUN 
-
Éghajlatváltozást okozó tényezők és hatásaik
-
A koromrészecskék éghajlati hatásai
-
Planktonikus szervezetek és klímaváltozás
-
A klímaváltozás hatása a kémiai kommunikációra élővizekben
-
A biológiai diverzitás megőrzésével kapcsolatos kutatások
-
Az ökológiai rendszerek változásainak kísérletes vizsgálata
-
Tavi üledékek és bioásványok
-
Bioakkumulátorok
- A koromrészecskék eddig szabályozatlan forrásainak feltárása, különösen az illegális lakossági hulladékégetés mértékének becslése, a részecskék kémiai és elnyelési tulajdonságainak meghatározása, az éghajlatváltozáshoz való energetikai hozzájárulásuk számszerűsítése, továbbá közreműködés a koromkibocsátás minimalizálását célzó ipari tüzeléstechnikai fejlesztésekben.
- A klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatása édesvízi ökoszisztémákban, többek között az ökoszisztémák trofikus hálózatában zajló kémiai kommunikációra fókuszálva.
- A klímaváltozás komplex hatásainak nyomon követése.
- Bioásványok (kagylóhéjak, halak hallócsontjai) potenciális környezet- és éghajlatjelző szerepének tisztázása.
- A napjainkban kifejlesztett bio-elektrokémiai rendszerek (mikrobiális üzemanyagcellák [MÜC], mikrobiális elektrohidrogenezis-cellák [MEC], mikrobiális elektroszintézis-cellák [MESZC]) képesek az elektromos áram tárolására és kinyerésére is. Integrált alkalmazásukkal az akkumulátorokkal analóg rendszer alakítható ki, mely akár szén-dioxid-megkötésre is alkalmazható.
- A klímaváltozás kihívásainak és kezelési lehetőségeinek azonosítására az adat- és rendszertudomány eszközeivel elemzések készítése és döntéstámogató megoldások fejlesztése, amelyekkel minősíthető a települések klímaérzékenysége, javítható a környezet és a társadalom ellenálló képessége, fejleszthetők az egyének, települések, ellátási hálózatok, valamint a közösségek adaptációs, átalakítási és tanulási képességei.
- Az éghajlatváltozással összefüggésben várhatóan bekövetkező vízellátási problémák kezelésére a Water 4.0 kutatási infrastruktúra-rendszer kifejlesztése, amelynek segítségével megoldhatóvá válik a különböző víztisztítási, vízkezelési feladatok automatizálása, távoli elérése és üzemeltetése új és meglévő víztechnikai rendszerekben egyaránt.
Konzorciumvezető
Pannon Egyetem
Konzorciumi partnerek
- Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
- Ökológiai Kutatóközpont
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Miskolci Egyetem
- Országos Meteorológiai Szolgálat
- Semmelweis Egyetem
Előző Labor
Következő Labor
A hazai kutatók nemzetközi beágyazottságát, kutatás-fejlesztési együttműködéseit nagymértékben elősegíti aktív kapcsolatuk a világ legjelentősebb kutatási infrastruktúráival (KI) és bekapcsolódásuk az ott folyó élvonalbeli kutatásokba. A legkorszerűbb KI-k olyan nagy költségű berendezések, létesítmények vagy adatbankok, amelyek építése, fejlesztése és működtetése meghaladja egy-egy ország gazdasági teljesítőképességét, így nemzetközi együttműködésben valósulnak meg.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumának egyik fő célkitűzése, hogy az idei éven is tovább tudja növelni pályázati aktivitását. 2023-ban egy közös pályázat összeállításán és beadásán dolgoznak a prágai székhelyű Leeaf vállalattal. A Nemzeti Laboratórium kutatói kétnapos szakmai egyeztetésen vettek részt Prágában, ahol az alábbi témák kerültek közösen megvitatásra: a tervezett pályázat kiemelt fókuszai, a résztvevők közötti munkamegosztás a pályázat elkészítése és a megvalósítása során, a WP-k definiálása és szakmai tartalmának kidolgozása, a szükségletelemzés
RSS| Hétfő |
9:00 - 16:00 |
| Kedd |
9:00 - 16:00 |
| Szerda |
9:00 - 16:00
|
| Csütörtök |
9:00 - 16:00 |
| Péntek |
9:00 - 12:00 |
