Halastavakban is mértek mikroműanyagot

Több mint 452 millió forint támogatáshoz jutott a Szent István Egyetem három nyertes projektje a Tématerületi Kiválósági Program keretében. A szőlő- és borágazat környezetváltozáshoz való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának pontosabb feltártását, valamint az agráriumban és a kapcsolódó ágazatokban megjelenő veszélyforrások azonosítását és kezelését előmozdító kutatás-fejlesztésre összpontosít a SZIE.

A változó körülményekhez igazodó növényfajták nemesítésén dolgoznak.

A változó körülményekhez igazodó növényfajták nemesítésén dolgoznak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére adott 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Alapja. A cél olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére adott 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Alapja. A cél olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, viszsza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, viszsza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar– Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében. Az eljárás hozzájárulhat a természetes vizek jó állapotának megőrzéséhez.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar-Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kiemelt tudományos célja a székelyföldi Csomád vulkán természetének jobb megismerése. Bár a tűzhányó legutolsó kitörései 30 ezer évvel ezelőtt voltak, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a térség legfiatalabb tűzhányója közel sem inaktív. A kutatócsoport három új tudományos közleménye segíti a Csomád és általában is a hoszszan szunnyadó vulkánok működésének jobb megértését.

Három projektre 452,8 millió forint támogatást nyert a Szent István Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tématerületi kiválósági programjában.

Számos olyan feladat van a civil biztonság területén, ami az agráriumhoz tartozik, vagyis kapcsolódik az élelmiszerekhez, a környezethez és a vízhez – erről Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora beszélt abból az alkalomból, hogy az intézmény több mint 452 millió forint kutatási támogatást nyert el. Az összeget állami költségvetési forrásból biztosítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Tématerületi kiválósági program keretében. Palkovics László elmondta, hogy három nagyobb kutatási terület jutott forráshoz az egyetemen, ezek közös pontja a civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú ökológiai rendszerekben, kiemelten a drón- és szenzortechnika fejlesztésével.

Három szakterületen négy kutatási projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programjának 1,7 milliárd forintos támogatásával – közölte Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.