Jövőre több mint 460 milliárd forintot biztosít a kormány kutatásra és innovációra, ebből 120 milliárd forintot biztosít a magyar egyetemi kutatások, és azok piaci hasznosításának ösztönzésére a pénteken elfogadott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2026. programstratégiája alapján - jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jóváhagyását követően Hankó Balás kulturális és innovációs miniszter bejelentette: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 2026. évi pályázati portfóliójának keretében mintegy 120 milliárd forint fordítható kutatási és innovációs támogatásokra. Ebből az összegből indulhatnak el új pályázatok és folytatódhatnak tovább az olyan rendkívül sikeres programok, mint az NKKP vagy a HU-rizont, amelyek Magyarország hosszú távú versenyképességét szolgálják, továbbra is kiegyensúlyozottan ösztönözve az innovatív vállalkozásokat, a kiváló kutatókat és kutatási intézményeket, valamint azok nemzetközi együttműködéseit.
Magyarország kis, nyitott gazdaság Európa szívében. Mivel természeti kincsekben nem bővelkedik, legfőbb erőforrása, fejlődésének motorja a tudás és a kreativitás. Ennek egyik látványos bizonyítéka, hogy 2023-ban két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc mun- kásságát is Nobel-díjjal ismerték el. E két újabb sikerrel az egymillió főre jutó Nobel-díjasok száma nálunk a 11. legmagasabb a világban. De nem csak kutatóink, fiataljaink is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak: a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia összesített rangsorában az 5. helyen, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia összesített rangsorában a 9. helyen állnak a magyar tehetségek az aranyérmek abszolút számának tekintetében.
Gazdaságunk fenntartható növekedését, versenyképességének tartós megerősítését a magas hozzáadott értékű és a piacképes termékekben, technológiákban testet öltő innovatív ötletek tudják biztosítani. A kormány stratégiai célja, hogy Magyarország az évtized végére Európa és a világ jelentős innovátorai közé emelkedjen. Ennek záloga a korszerű, hatékony tudástermelés és a kutatási eredményekre, innovatív ötletekre, szektorokon átívelő együttműködésre alapozott értékteremtés, amelynek irányvonalait és eszköztárát a 2023-ban elfogadott Neumann János Program jelöli ki.
Szakmai fejlesztésre, újításra, a gazdasági kapcsolatok és a kutatási területek bővítésére ösztönzi a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat az NKFI Hivatal, valamint a NIÜ konzorciumban megvalósuló, új projektje.
We call top researchers, ‘shining diamonds’ of the international scientific community to join the buzz of Hungary’s innovation ecosystem.
Az NKFI Hivatal által kezelt hazai közfinanszírozású támogatások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) valósulnak meg, a hivatal által az NKFI Alap éves programstratégiájában rögzített versenypályázati portfólió szerint.
Az egyetemek és gazdaság összekapcsolása keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja a Neumann János Program.
A 2023-ban a Kormány által elfogadott Neumann János Program stratégiai vízióként határozta meg, hogy Magyarország 2040-re a Global Innovation Index (GII) alapján a világ legjobb 10, 2030-ra a világ legjobb 25 innovátor országa közé kerül.
Kiváló Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon és kapcsolódásaik az Európai Kutatási Infrastruktúra-ökoszisztémához.
A magyar kormány víziója, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A második távlatos célunk, hogy Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé kerüljön.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészítése az ESFRI Roadmap 2016 kihirdetését követően égetőbbé vált, mint valaha. A hazai kutatási infrastruktúrák (KI) számbavétele és fejlesztési igényeik felmérése, továbbá ebből kiindulva egy nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési program kialakítása alapvető tudomány- és innováció- politikai érdekké lépett elő. A külföldi infrastruktúrákhoz való csatlakozásokra vonatkozó döntés után lehetővé vált, hogy elkészüljön a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv is. Az Útitervben két típusú infrastruktúra szerepel. Az egyik kategóriát azok alkotják, amelyek a külföldi infrastruktúrákban való részvétel miatt fontosak, akár egy hálózat tagjaként, akár a külföldi infrastruktúra használatához szükséges hazai infrastruktúraként. A másik kategóriába azok tartoznak, amelyek nemzeti jellegűek, máshol nem elérhetőek, és ezért magyar vonatkozásuk miatt fontosak (pl. adatbankok). A kutatási infrastruktúrákra olyan egységekként kell tekinteni, amelyek szerves részei a hazai és az európai innovációs rendszernek, egyfajta „hálóként” szolgálnak a rendszer különböző szereplőinek, legyenek azok kutatók, diákok vagy vállalkozások.
Az innováció az én felfogásomban egyfajta magatartás: az újítás szellemisége. Olyan tudományos-kutatói-vállalkozói gondolkodásmód, amely birtokba veszi a lehetőséget, és jövőt tervez. Amelynek iránya és lendülete van.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló misszió az uniós régiók, városok és helyi közösségek támogatására összpontosít az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség kialakítására irányuló erőfeszítéseikben.
Az EU-missziók olyan kötelezettségvállalások, amelyek célja a világunkat érintő legnagyobb kihívások megoldása, mint például a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, óceánjaink védelme, zöldebb városokban való élet, valamint a talaj egészségének és az élelmiszerbiztonságnak a biztosítása.
A klímasemleges és intelligens városok misszió 2025-ös munkaprogramja, összhangban a városok misszió végrehajtási tervével, a misszió végrehajtását támogatja azáltal, hogy határozott és közvetlen támogatást nyújt a klímasemlegesség iránt elkötelezett városoknak, lehetővé téve számukra, hogy végrehajtsák éghajlat-politikai cselekvési terveiket és 2030-ra elérjék a klímasemlegességet. Az e intézkedésekből részesülő városok kísérleti és innovációs központként fognak működni más európai városok számára, amelyek 2050-ig klímasemlegessé kívánnak válni.
Az „Egészséges talajok és élelmiszer” elnevezésű misszió fő célja, hogy 2030-ig 100 élő laboratóriumot és világítótornyot hozzon létre, amelyek az egészséges talajok irányába történő átmenetet célozzák.
A CBE JU (Circular Bio-based Europe Joint Undertaking) egy intézményesített európai partnerség, amely a körforgásos, bioalapú gazdaság fejlesztését támogatja. Célja a bioalapú megoldások bevezetésének támogatása, valamint a körforgásos és a fenntartható termelés előmozdítása.
A Biodiversa+ a biológiai sokféleséggel foglalkozó európai partnerség, melynek célja, hogy 2030-ra meginduljon az európai biodiverzitás helyreállása és 2050-re harmóniában éljünk a természettel (értékeljük, védjük, helyreállítjuk és bölcsen használjuk a biodiverzitást). Ennek érdekében támogatja a biodiverzitással kapcsolatos, a társadalomra és a szakpolitikára hatást gyakorló kiváló kutatásokat, melyek elősegítik a természetalapú megoldások és fenntartható környezeti stratégiák kialakítását
A Clean Energy Transition Partnership (CETP) a Horizont Európa Keretprogram részeként megvalósuló közös-finanszírozású partnerség, amely a megújuló energiák számos területén támogatja a kutatást, innovációt valamint a technológiák piacra vitelét.
A Driving Urban Transitions (DUT) Partnerség a Horizont Európa keretprogram közös finanszírozású partnerségi konstrukciója, melynek keretében 2022 és 2027 között minden évben pályázati felhívások kerülnek meghirdetésre.