A magyar kormány víziója, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A második távlatos célunk, hogy Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé kerüljön.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen hat olyan területet jelölt meg, amelyek kiemelt jelentőségűnek bizonyulnak Magyarország versenyképessége szempontjából, ezek az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet. A fenti területekhez szervesen kapcsolódik a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika, ennek megfelelően jelen dokumentum a fent bemutatott kormányzati víziók megvalósulásához kíván hozzájárulni.
Az Európai Unió országai számára elsősorban nem a nagy tőkeigényű befektetések, hanem a társadalmi, gazdasági vagy akár technológiai dimenzióban a hozzáadott érték növelése és az innovációs teljesítmény fokozása jelenthetik a versenyképesség alapját. Az Európai Unió és hazánk egyik legnagyobb, jövőnk szempontjából meghatározó kihívása a gazdaságban folyamatosan megjelenő új tudás létrehozása, hasznosítása, a vállalatok magasabb hozzáadott értékű termelésének elősegítése, általa a gazdaság versenyképességének javítása.
Az innováció nemzetközileg elfogadott definícióját megadó Oslo Kézikönyv (OECD) szerint csak az az újdonság számít innovációnak, ami végső soron a piacon hasznosul. Az innováció három, egymástól elválaszthatatlan, egymást támogató pillér – a tudástermelés, a tudástranszfer és a tudáshasznosítás – kölcsönhatásában tud hatékonyan és megbízhatóan gazdasági és társadalmi hasznot hajtani.
Az innovációnak kedvező környezet ugyanakkor azt is jelenti, hogy a technológiai fejlődésnek egyre nagyobb lehetősége van a mindennapi életünket is gyökeresen megváltoztatni. Így a gazdaság digitális átalakulása, mint az ipar 4.0, a robotizáció, az intelligens („smart”) technológiák, valamint a szuperszámítástechnika (HPC) gyors terjedése, az adatgazdaság, a mesterséges intelligencia, a platform alapú gazdaság kiterjedése beláthatatlanul megnöveli a rendelkezésre álló tudásbázist, ami új fogyasztói igények megjelenését is magában foglalja. A társadalmi tér nemcsak a technológiai változásoknak köszönhetően változik meg. Egyes demográfiai tényezők, például Európa esetében az elöregedés, az egyre inkább szétnyíló jóléti és jövedelmi olló vagy éppen a klímaváltozásból fakadó társadalmi-politikai feszültségek nagyban meghatározzák azt a környezetet, amelyben az innovatív megoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik a társadalom, a gazdaság és a politika minden szintjén.
Jelen stratégia szerkesztésének lezárása éppen a Covid-19 járvány előtti hetekben történt. A stratégia absztrakciós szintje és hosszú távú perspektívája nem tett szükségessé komolyabb átdolgozást, de egy pár gondolat erejéig fontos kitekinteni a járvány okozta várható változásokra. Széles körben (újra) nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség előtt álló problémák megoldásában a tudománynak és a nemzetközi tudományos együttműködésnek nélkülözhetetlen a szerepe. Világossá vált, hogy a tudományos kutatás és a kutatási eredmények hasznosítási rendje is át fog alakulni, különösen az orvosi kutatások terén. A könnyen átállítható, rugalmas gyártási rendszerek és automatizáció szerepe még jobban felértékelődik, és a sort lehetne még hosszan folytatni.
A fentebb említett folyamatok paradigmaváltást készítenek elő. Ennek lényegi eleme, hogy az elsöprő erővel bíró változási hullám maga után von egy sajátos időparadoxont is, amely próba elé állítja a társadalmak alkalmazkodó képességét is. Egyfelől ugyanis a gyors ütemben bővülő tudásinfrastruktúra fenntartása egyre nagyobb és több ráfordítást igényel a társadalomtól, másfelől a megszerzett ismeretek elévüléséhez vezető idő jelentősen csökken. A tudásinfrastruktúrához olyan széleskörű társadalmi hozzáférést szükséges biztosítani, amelynek segítségével az innovációs versenyben képesek leszünk lépést tartani. Ennek fontos eszköze a nyílt hozzáférés (open access), a nyílt tudomány (open science), és az előállított tudás befogadásának (inclusiveness) támogatása is.
A KFI támogatáspolitikai rendszere átalakulóban van. A tudástámogatás során a kormány feladata, hogy egyetértésre jussunk abban, hogy mi az, ami a magyar társadalom számára közvetlenül vagy közvetetten is hasznosulni tud és mely területek azok, ahol a keletkezett tudás a hasznosulás révén képes az ország gazdasági növekedését is támogatni. A kormány a támogatáspolitika rendszerének újragondolásától azt várja, hogy annak eredményeként hosszú távon létrejöjjenek önfenntartó piaci alapú működési modellek is.
A hazai KFI teljesítmény az elmúlt években kettős képet mutatott. Az elsősorban külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte és kutatási kapacitásainak bővülése dinamizálóan hatott a foglalkoztatásra, az innovatív termékek piaci részarányára, a kutatási és innovációs rendszer szereplői közötti kapcsolatokra. A fejlődés folytonossága érdekében meg kell teremtenünk azt az optimális környezetet, melyben az innovatív termékfejlesztési folyamatokat itt helyben, Magyarországon, magyar munkaerő végzi el és az innováció haszna is elsősorban hazánkban jelenik meg. Meg kell erősítenünk a hazai kis- és középvállalkozásokat, növelni kell termelékenységüket és végső célként támogatni kell őket abban, hogy önálló, új termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg a hazai és a nemzetközi piacon. Elsősorban így tudjuk a magyar gazdaság duális szerkezetét oldani, a magyar hozzáadott értéket növelni.
Hosszú távú eredményességünk szempontjából új követelményként jelenik meg világszinten, hogy a különböző szférák, így a gazdasági szereplők, egyetemek, valamint a kormányzat folyamatos interakcióban, együttműködési hálózatban dolgozzon együtt. Továbbá kiemelt jelentőségűnek mutatkozik az egyes szereplők, így a köz- és magánfinanszírozású kutatóhálózatok, felsőoktatási- és kutatóintézmények, valamint a vállalati szektor közötti együttműködések megerősítése és a szereplők közötti tudástranszfer elősegítése is. A nemzeti innovációs rendszer legfontosabb szereplőinek rendeltetését is újra kell definiálnunk, így az egyetemekét, a kutatóintézetekét, valamint a vállalatokét is. Új innovációs ökoszisztémát kell építenünk, amely az imént említett kihívásoknak meg tud felelni, amely nem öncélú, hanem mindannyiunk javát szolgálja. Ezeket a feladatokat bontja ki és alapozza meg a jelen stratégia, építve a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó “Befektetés a jövőbe” című stratégiára és a 2016-ban készült nemzetközi “Peer Review of the Hungarian Research and Innovation System” című elemzés ajánlásaira.
A kiadvány letölthető: Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030) PDF (2 247 KB)
A kiadvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal gondozásában készült.
Kiadás éve: 2021.