<![CDATA[Szlovákia és Montenegró megfigyelőként csatlakozik az ELI-hez, ezzel bővítve az európai kutatási együttműködést]]>1e8e5e2d5cbc2https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/eli-szlovakia-montenegro-megfigyelokent-csatlakozik?objectParentFolderId=13468Csatlakozásukkal bővül az ELI-tagok és megfigyelők köre és megerősödik az ELI mint olyan platform szerepe, amely összekapcsolja a nemzeti kutatói közösségeket az Európa-szerte működő nagyméretű lézeres berendezésekkel.
Szlovákia: A nemzeti kapacitások összekapcsolása a nagyméretű kutatási infrastruktúrákkal
Szlovákia csatlakozása a szlovák kutatóintézetek és a kormányzat összehangolt erőfeszítéseivel támogatott, 2021 óta zajló folyamatot foglalja hivatalos keretbe. A szlovák kutatók megfigyelői státuszuk révén bekapcsolódhatnak az ELI tudományos programjaiba és irányítási folyamataiba.
„Az ELI tevékenységi köre ideális módon fedi le és egészíti ki Szlovákia meglévő kapacitásait” – áll a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumának a közleményében. „Ez az együttműködés új lehetőségeket nyit meg tudományos közösségünk számára, és hozzájárul az emberek jövőre történő felkészítéséhez.”
Szlovákia emellett megerősítette nemzeti koordinációs rendszerét is: a minisztériumon belül külön kutatási infrastruktúrákért felelős egységet hozott lére, amelynek feladata az európai kezdeményezésekben való részvétel támogatása.
Az ország részvétele elsősorban arra irányul, hogy az optika, a fotonika és az anyagtudomány területén meglévő műszaki szakértelmét integrálja az ELI kísérleti platformjába. A szlovák kutatók jelenleg is aktívan vesznek részt az ELI felhasználó programjában: benyújtották pályázataikat és az első kísérletek is megkezdőtek már.
A tervezett beruházások kiegészítő technológiákra irányulnak – többek között a mintaelőkészítésre, a felületelemzésre és a fejlett anyagjellemzésre –, ezáltal a szlovák kutatási létesítmények a tágabb értelemben vett infrastruktúra szakosodott szereplőiként töltik be szerepüket.
Montenegró: Az együttműködés és a képzési lehetőségek bővítése
Montenegró már kialakult kutatási ökoszisztémával és európai programokban – köztük a Horizont Európa programban – való részvétellel csatlakozik az ELI-hez, ami lehetővé teszi, hogy hozzájáruljon a tudományos kutatásokhoz, képzéshez és technológiai fejlesztéshez.
„Az ELI-hez való csatlakozás révén Montenegró intézményi keretet nyer e kutatási infrastruktúrában való részvételhez, a kísérletekhez, a képzésekhez és a nemzetközi projektekhez való hozzáféréshez, valamint a munkacsoportokban és tanácsadó testületekben való részvétel lehetőségéhez” – áll az Oktatási, Tudományos és Innovációs Minisztérium közleményében.
A döntés az ELI és a Montenegrói Egyetem között meglévő együttműködésre épít, amely közös kutatásokat, képzési programokat és az ELI létesítményeiben végzett kísérleti munkát foglalt magában. Ez az együttműködés tartós kutatási együttműködéssé fejlődött, számos pályázatot fogadtak el az ELI érdemalapú felhasználói programja keretében, amelyek tudományos publikációkban is megjelentek. E tevékenységek eredményeként az ELI létesítményeiben több mint 36 hétnyi kísérleti munka valósult meg, és 19 tudományos publikáció született.
Montenegrói hallgatók és fiatal kutatók az ELI képzési programjaiban és nyári egyetemein is részt vettek, hozzájárulva a kísérletekhez és a publikációkhoz, miközben erősítették a nagyenergiás fizika és a kapcsolódó tudományágak terén meglévő hazai szakértelmet.
A jövőbeli együttműködés kiterjed az ELI tudományos programjához illeszkedő stratégiai területekre, beleértve a lézeres sugárbiológiát, FLASH-sugárterápiát, a tehetetlenségi összetartásos fúziót és az orvosi és űrtechnikai alkalmazásokhoz szükséges sugárzásálló technológiákat is. Az olyan európai kezdeményezésekben való részvétel, mint az EU Cost Action PROBONO és az „EuPRAXIA”, várhatóan tovább fogja erősíteni ezeket az erőfeszítéseket.
Fotó: ELI-ELRIC
ELI: Új megfigyelők kiegészítő kompetenciákkal
„Szlovákia és Montenegró a már meglévő műszaki kapacitásoktól a rendívül aktív kutatói közösségekig terjedő kiegészítő kompetenciákat hoz az ELI-be” – mondta Allen Weeks, az ELI főigazgatója. „Részvételük a nemzeti kutatási rendszerek és a nagyméretű kísérleti infrastruktúra közötti kapcsolatot erősíti. Az ELI megfigyelői státusz megszerzése platformot biztosít a kutatáshoz és képzéshez, valamint a munkájukat támogató hálózatot biztosít számukra.”
Megfigyelőként mindkét ország részt vesz az ELI irányításában, és hozzájárul a tudományos és stratégiai irányvonal kialakításához.
Forrás: ELI-ERIC
]]><![CDATA[Egyedi segítség a Horizont Európa pályázati határidők követéséhez]]>2f8fcf5ecf9e0https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/egyedi-segitseg-horizont-europa-palyazati-hataridok-kovetesehez?objectParentFolderId=13468Az idővonalak egyedisége abban rejlik, hogy
egy-egy tématerület nemcsak a szorosan hozzá kötődő Horizont Európa klaszter felhívásait tartalmazza, hanem a többi tématerület releváns lehetőségeit, és a kapcsolódó európai partnerségek beadási határidőit is integrált módon jelenítik meg.
nemcsak a 2026-os, hanem már a 2027-es felhívások és határidők is helyet kaptak benne.
A Horizont Európa 2026–27-es pályázati felhívásainak tématerületenként összeállított idővonalait 2026. január 20 – március 31. között az Intenzív Felkészítő Program keretében LinkedIn-en mutatta be az NCP-csapat. A sorozat mostanra teljessé vált, így a hazai kutatók és innovátorok számára a 11 legkeresettebb témában minden releváns információ egy helyen, rendszerezett formában érhető el.
A bemutatott témák széles spektrumot fednek le: az akkumulátor technológiától és az anyagtudománytól kezdve az energián, a fenntartható mezőgazdaságon és mobilitáson át egészen a kiberbiztonságig, a körforgásos gazdaságig, a kvantumtechnológiáig, valamint a mesterséges intelligenciáig és társadalomtudományokig. A teljes lista itt látható:
A teljes idővonal-sorozat publikálásával egy olyan komplex és könnyen használható eszköz jött létre, amely érdemben támogatja a hazai pályázókat a stratégiai tervezésben, a megfelelő időzítésében, valamint a pályázati felkészülés hatékonyságának növelésében. Az információk strukturált megjelenítése terveink szerint hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar szereplők gyorsabban és tudatosabban fel tudják térképezni a nemzetközi kutatási és innovációs lehetőségeket.
Az NKFIH NCP szakértői csapata a jövőben is folytatja a pályázók támogatását, és további hasznos tartalmakkal segíti a sikeres részvételt a Horizont Európa programban. Keressenek minket az ncp@nkfih.gov.hu címen!
-----------------------------------------------------------------------------------
A program az NKFIH NCP Koordinációs Iroda szervezésében valósul meg a "KFI ökoszisztéma fejlesztése” elnevezésű GINOP_PLUSZ-2.1.2-22-2024-00002 számú kiemelt projekt a Magyar Állam támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
]]><![CDATA[Húszmilliárdos kezdőlökés jövőbe mutató energetikai innovációknak]]>3e7e7e4cdcdc5https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/huszmilliardos-kezdolokes-jovobe-mutato-energetikai-innovacioknak?objectParentFolderId=13468A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly meghirdetett pályázata a piacról még hiányzó technológiai fejlesztések, jelentős tudományos-műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását ösztönzi energetikai fókusszal. A jelentkezési időszak ősszel ért véget, az értékelés a közelmúltban lezárult, megkezdődik a támogatottak kiértesítése.
A legmagasabbra rangsorolt pályamunka egy prototípus megalkotása, amely mesterséges intelligencia közreműködésével teszi lehetővé a szén-dioxid hasznosítását ipari környezetben, megújuló energia felhasználásával. Szoros másodikként valósulhat meg a lítium-ion akkumulátorokhoz használható, nagy energiasűrűségű, újrahasznosítható anódtechnológia kutatás-fejlesztése. Dobogós helyet ért még a nagy teljesítményű, publikus elektromos jármű töltőrendszerek fogyasztóbarát integrált energiatárolási megoldása. De a támogatásból jut a fényenergiából zöld hidrogén létrehozását, a hidrogén szobahőmérsékleten is biztonságos és költséghatékony tárolási technológiájának kidolgozását vagy a lignit-alapú oxidporok vízszűrési rendszerekben való felhasználását célzó kutatás-fejlesztésre is.
Az egyes projektre 100 millió forinttól egészen 600 millió forintig ítéltek meg állami hozzájárulást. A jelentkezők önerejével együtt a pályázat több mint 20 milliárd forintot mozgósít az iparági innováció érdekében. Az elképzelések megvalósítására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd a nyertesek rendelkezésre.
A pályázatnak köszönhetően a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás az energiarendszer hatékonyabb működtetése és zöldítése mellett erősíti a tudásalapú hazai gazdaság versenyképességét is.
Budapest, 2026. április 10.
Forrás: Energiaügyi Minisztérium
]]><![CDATA[HU-rizont Roadshow Pécsett 3. - Fénnyel kapcsolgatni a sejteket]]>4ebebe9e2e2e0https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/hu-rizont-roadshow-pecs3-fennyel-kapcsolgatni-a-sejteket?objectParentFolderId=13468
Dr. Lukács András Szilárd, kutatásvezető
Pécsi Tudományegyetem
A projektjükben új generációs optogenetikai eszközöket fejlesztenek – mi pontosan az optogenetika?
Az optogenetika annyit jelent, hogy fénnyel tudunk biológiai objektumokat kontrollálni. Gyakorlatilag olyan tulajdonságokat építünk a sejtbe, amilyennel addig az nem rendelkezett. A tudományterület nevében az opto-tag a fénnyel, látással kapcsolatos dolgot jelenti, mint az „optikában”, a genetika pedig azt, hogy a sejten belül „legyártunk” módosított fehérjéket. Fúziós fehérjéket hozunk létre: egy fényre érzékeny molekulát, fotoreceptort hozzákapcsolunk egy, a sejtben valamilyen fontos funkcióval rendelkező másik fehérjéhez. Ezzel beépítjük ezt a fénnyel kapcsolható tulajdonságot a sejtbe. Eléggé friss tudományterület ez, eddig leginkább idegsejtekben sikerült alkalmazni. Sok kutatás szól arról, hogy egyes idegsejteket kapcsolgatnak lézerimpulzusok és fény segítségével. Mi azonban egy másik, kevésbé ismert úton indultunk el: a sejt vázát alkotó molekulákat próbáljuk befolyásolni optogenetikai eszközökkel.
Miért éppen ezt az irányt választották? Miért jó az, ha a sejt váza, a citoszkeleton fénnyel kapcsolhatóvá válik?
A citoszkeletonnal itt a Biofizikai Intézetben már harminc éve foglalkozunk, nagyon-nagyon sokat tudunk róla. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag a sejtvázrendszer határoz meg mindent. Ha például le tudjuk bontani egy baktériumban valamelyest, akkor az a baktérium megszűnik működni. Rendkívül kifinomult és összetett rendszer ez -- egy aktin filamentumrendszer alkotja --, de azon kívül, hogy ez adja a sejtnek a tartását, rengeteg olyan fehérje van, ami hozzá kötődik, és együtt állítják be a sejtvázrendszer működését. A vázrendszerhez kapcsolódva folyamatos polimerizálódás és depolimerizálódás történik, nyúlványok képződnek és bomlanak le. Mi első körben, az alkalmazhatóságot vizsgálva, ezt a polimerizációt fogjuk befolyásolni a fényérzékeny molekulák beépítésével.
Ez egészségügyi szempontból is egy fontos terület.
A kutatásukban is valamilyen konkrét betegséget céloznak?
A projekt hosszú távú eredménye olyan optogenetikai eszközök kifejlesztése lesz, amelyek a gyógyításban és a gyógyszerfejlesztésben is alkalmazhatók. A fényre érzékeny fotoreceptor fehérjék sokfélék, rengeteg tulajdonságuk van, válogatni, tesztelni kell, melyik lehet alkalmas számunkra. Egy ilyen eszköz esetében fontos, hogy sokszor kapcsolható legyen és mindig ugyanúgy működjön. Ezt kell nekünk elérni: a gyógyszerfejlesztés szempontjából értékes olyan verziót, amelyik nem túl nagy, nem túl bonyolult, és tényleg minden körülmények között mindig ugyanazt csinálja.
Azt gondolom, hogy 10-20 éven belül ez a tudományterület lehetővé fogja tenni azt, hogy például gyógyszereket szabadítsunk fel adott helyen, adott időpontban a szervezeten belül. Bejuttatjuk a gyógyszert a különböző szervekbe vagy sejtekbe, ahol akkor és úgy szabadítjuk fel a megfelelő fényimpulzussal, hogy a lehető leghatásosabb legyen, a legkevesebb mellékhatással. Nem egyszerű ezt elérni, és a mi kutatásunk ehhez járul hozzá, ehhez fejlesztünk eszközt. Persze, gyors ütemben folynak a fejlesztések párhuzamosan is: például a fény bejuttatása a sejtekbe, szövetekbe, szintén fontos lépcsőfok ahhoz, hogy ide eljuthassunk.
Fotó: OPTOGenetika projekt
A HU-rizont Program nemzetközi kutatásokat finanszíroz, azaz magyar vezetéssel külföldi kutatók is dolgoznak egy-egy problémán. Mely intézetekkel dolgoznak együtt?
Amerikai, angol és francia partnerekkel működünk együtt, akikkel már évtizedekre visszanyúló közös múltunk van. Mivel a fotoreceptorokban végbemenő változások nagyon gyorsak, nanoszekundumok alatt történnek meg, ezeket úgynevezett ultragyors spektroszkópiával kell vizsgálni – ezt az egyik francia partner végzi a nagy presztízsű Ecole Polytechnique-en, aki már harminc éve alkalmazza az ultragyors spektroszkópiát biológiai problémák megoldására. Az angol partnerünk, aki a világ első kétszáz egyeteme közé tartozó Kelet-Angliai Egyetemen dolgozik, az ultrarövid impulzusú lézerek alkalmazásának egyik úttörője, az ő vizsgálatai is ezeket a gyors folyamatokat célozzák.
Az amerikai partnernek (Stony Brook University, New York) az enzimkinetikában és a gyógyszerfejlesztésben van szintén több évtizedes tapasztalata: amikor mi megváltoztatunk egy-egy fehérjét, mesterséges aminosavakat juttatunk bele, próbálgatjuk, hogy melyik mire lehet jó, akkor ezeket ők állítják elő, gyakorlatilag ők juttatják be a fehérjékbe.
Egy másik szál, hogy ezekkel megváltoztatjuk a molekulák szerkezetét: ezeket a szerkezeti változtatásokat pedig az európai röntgenkrisztallográfia központjában, Grenoble-ban, az Európai Szinkrotron Központban (ESRF) tudjuk vizsgálni.
A pécsi kutatók vezetésével folyó kutatások elvezethetnek ahhoz, hogy a hatóanyagok tényleg csak ott és csak akkor hassanak a szervezetünkben, ahol azt szeretnénk. Az ehhez szükséges kapcsolórendszerek fejlesztéséről és további érdekességekről is hallhatnak a HU-rizont Roadshow április 9-i eseményén, ahol Lukács András Szilárd projektje is bemutatkozik. További részletek és regisztráció az ingyenes eseményre: https://nkfih.gov.hu/hu-rizont-roadshow-pecs.
Fotó: OPTOGenetika projekt
]]><![CDATA[HU-rizont Roadshow Pécsett 2. - Pécsi kutatások a világjárványok megelőzéséért]]>5f5f5f4e4e2dfhttps://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/hu-rizont-roadshow?objectParentFolderId=13468
Dr. Kemenesi Gábor, kutatásvezető
Pécsi Tudományegyetem
Az NKFI Hivatal által finanszírozott magyar vezetésű nemzetközi kutatási együttműködések között két nagyszabású projekt is van, amelynek kutatásvezetője Dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója. Vele beszélgettünk arról, hogyan segítenek a legújabb fejlesztések, technológiák a járványok megelőzésében, felismerésében, kutatásában.
A SENTINEL projekt a kapacitásépítés oldaláról segíti a világjárványokra való felkészülést. Mi lesz az eredménye ennek a munkának?
Ebben a projektben gyakorlatilag gyorsteszteket fejlesztünk. Nagyon hasonlókat a manapság is használt tesztekhez, amilyeneket például a Covid-pandémia idején kaphattunk a patikákban. Ezek használatát ma már mindenki ismeri, egyszerűen, gyorsan működnek. Mi viszont hozzáadunk ehhez egy egészen új technológiát. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a mi célunk egyfajta technológiai integráció: feltérképezzük a tudományterület aktuális eredményeit, és a legfrissebb, még „sütőmeleg” technológiákat belegyúrjuk egy olyan eszközbe, amely mindenki számára könnyen használható. Fontos, hogy ne „űrtechnológiát” adjunk a felhasználók kezébe, amire csak pislognak és fogalmuk sincs, mit kell rajta megnyomni, hanem olyan eszközt, amilyet már használtak, ami ismerős nekik. Az általuk már ismert eszközt viszont olyan molekuláris biológiai háttérrel töltjük fel, ami a működését pontosabbá, gyorsabbá, megbízhatóbbá teszi. Külön egyedisége a projektnek, hogy a kifejlesztett eszközöket élesben is kipróbáljuk, kivisszük a terepre és valós környezetben validáljuk. Oda megyünk, ahol ezekre tényleg szükség van.
Milyen vírusok, betegségek vannak a célkeresztjükben?
Jelenleg a Nipah-vírussal és a krími-kongói vérzéses láz vírusával kapcsolatban folynak a fejlesztéseink. Nem véletlenül választottuk ezt a két vírust: ezekkel kapcsolatban már van múltunk, konkrét kutatási tapasztalatunk. Ez alatt a leghagyományosabb értelemben vett epidemiológiai munkát kell elképzelni. Ott voltunk a kitörő járványoknál, segítettük a helyieket, vizsgálódtunk, hogy a vírus mikor, hol bukkan föl. Innen jött az ötlet: ott kint munka közben láttuk, hogy a mobil labor használatakor olyan eszközökre lenne szükség, amivel gyorsan tudunk adatot szolgáltatni.
A Nipah-vírus nemrég bejárta a híreket. A megbetegedések száma viszonylag alacsony, évről évre tucatnyi esetet regisztrálnak, de annál aggasztóbb, hogy ezek kb. 70 százaléka halállal végződik. Azt már elég pontosan tudjuk, hogy a betegség milyen úton terjed az emberre: ez egy gyümölcsevő denevérektől, más néven repülő kutyáktól elkapható fertőzés, de a betegek jelentős hányada a természetben gyűjtött és a denevérek által beszennyezett élelmiszer – például egy pálmafajtából csapolt lé – fogyasztásával kapja el. Éppen ezért úgy fejlesztjük tovább ezt a gyorstesztet, hogy ennek a picit savas, cukros lének a vizsgálatát is kibírja – tehát ne csak a betegeket tudjuk tesztelni vele, hanem már az élelmiszerről is meg tudjuk mondani, ha fertőzött és emiatt veszélyt jelenthet. Decemberben tervezünk ismét terepre menni, Bangladesben ekkor van a szezonja a pálmalé csapolásának. Már ott helyben a piacon vagy közvetlenül a gyűjtésnél tesztelni fogjuk ezeket az élelmiszereket, és megmutatjuk, hogy a gyorsteszt ilyen formában is használható. Itt már nem arról beszélünk, hogy egy kórházban lévő betegről minél gyorsabban kimutassuk, hogy fertőzött-e, hanem még a járvány kitörése előtt közbe tudunk avatkozni, meg tudjuk előzni magát a fertőzést.
Itt tehát már egy előrehaladott fejlesztésről, kész tesztről beszélhetünk?
Pontosan erről van szó. Most következik a projektnek az a szakasza, amelyben terepre visszük, és éles körülmények között vizsgáljuk, hogy az ígéretes laboratóriumi eredmények közül melyik irány a legjobb. Nagyon várjuk a következő időszakot, mert ez koronázza meg a munkánkat: hogy a laboratóriumi fejlesztések valóban életeket menthessenek.
Ha már laboratóriumi fejlesztésekről beszélünk: a másik támogatott projektjük, a VANGUARD éppen egy laborfókuszú kutatás...
Igen, ebben a másik projektben az a cél, hogy a legmagasabb biobiztonsági szintű, úgynevezett BSL4-es laboratóriumokban folyó kutatásokat más, kevésbé szigorú besorolású laboratóriumokban is biztonságossá tehessük. A BSL4-es szintű laborokban olyan ágensekkel dolgoznak, amelyekre nincs vakcina, nincs gyógyszer, és nagyon nagy arányban halálosak. Közismert példa az ebola, de az említett Nipah-vírus és a krími-kongói vérzéses láz vírusa is BSL4-es kórokozók. Nemrég néztem utána, hogy a 2023-as adatok szerint az egész világon csupán 51 ilyen szintű laboratórium működik, ami azt jelenti, hogy mindössze 1000–1500 laboratóriumi dolgozó végezhet ezekkel a vírusokkal kísérleteket ilyen fokozottan biztonságos környezetben. Ez rendkívül lelassítja a vakcinák vagy gyógyszerek fejlesztését célzó kutatási folyamatokat, ha megint jönne mondjuk egy Covidhoz hasonló világjárvány. A VANGUARD projektben olyan technológiákat hozunk létre, amelyek a BSL4-es kórokozók elleni gyógyszerek fejlesztését már BSL2-es szinten is biztonságos körülmények között teszik lehetővé. Ezek helyettesítő rendszerekként ismertek a tudományban.
Hogyan lehet ilyen veszélyes kórokozókat biztonságosan vizsgálni?
Sokszor elhangzott a Covid kapcsán is, hogy a napfény, pontosabban az UV-sugárzás inaktiválja a vírusokat. Az egyik út az, hogy UV-sugárzással olyan állapotba hozzuk a vírust, hogy az kihozható legyen a legszigorúbb, BSL4-es környezetből, és így nagyobb laborban, több emberrel vizsgálhassuk. A másik út egy picit bonyolultabb: génkiütéssel módosítunk egy sejtvonalat meg egy vírust, ami azt eredményezi, hogy a vírus kizárólag ezen a módosított sejtvonalon lesz képes működni, azon kívül nem. Így ebben a biztonságosabb, zárt rendszerben tudunk dolgozni vele, és gyógyszert fejleszteni ellene. Ezekkel a technológiákkal mintegy pórázt kötünk a vírusokra, és úgy vizsgáljuk őket.
A HU-rizont Roadshow második, pécsi állomásán, április 9-én többek között ez a két ígéretes projekt is bemutatkozik majd. Mindenkit várunk az eseményen, ahol Kemenesi Gábor az egzotikus helyszíneken végzett járványügyi terepmunka részleteibe is beavatja a látogatókat. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma építése célzott kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatások nyújtásával és a vállalkozói tényfeltárási folyamat működtetésével.
21616palyazoknak/nkfi-alap/eureka-programban-valo-magyar-reszvetel-tamogatasa-2025-122-eureka/palyazati-felhivasNKFI Alap2025-1.2.2-EUREKA 2026. április 15.####NKFIH_TODAY####20-70 MFtmax. 36 hónap22298palyazoknak/nkfi-alap/technologia-transzfer-vallalatok-halozatanak-fejlesztese-2026-112-ttc/palyazati-felhivasNKFI Alap2026-1.1.2-TTC2026. április 16.1 ####NKFIH_DAYS####150-800 MFt24-36 hónap21695palyazoknak/partnersegi-konstrukciok/innovative-health-initiative-partnerseg-horizon-ju-ihi-2025-11-two-stage/palyazati-felhivasPartnerségiHORIZON-JU-IHI-2025-11-two-stage2026. április 29.2 ####NKFIH_WEEKS####60 hónap21620palyazoknak/nkfi-alap/eu-programokban-valo-magyar-reszvetel-osztonzese-2025-125-eu-kp/palyazati-felhivasNKFI Alap2025-1.2.5-EU_KP2026. április 30.2 ####NKFIH_WEEKS####1-2 MFt24 hónap21128palyazoknak/nkfi-alap/horizont-europa-europai-partnersegek-magyar-szervezetek-tamogatasa-2024-121-he-partnerseg/palyazati-felhivasNKFI Alap2024-1.2.1-HE_PARTNERSÉG2026. április 30.2 ####NKFIH_WEEKS####alprogramonként különbőző a maximális támogatási összegmax 36 hónap
21616palyazoknak/nkfi-alap/eureka-programban-valo-magyar-reszvetel-tamogatasa-2025-122-eureka/palyazati-felhivasNKFI Alap2025-1.2.2-EUREKA 2026. április 15.####NKFIH_TODAY####20-70 MFtmax. 36 hónap22298palyazoknak/nkfi-alap/technologia-transzfer-vallalatok-halozatanak-fejlesztese-2026-112-ttc/palyazati-felhivasNKFI Alap2026-1.1.2-TTC2026. április 16.1 ####NKFIH_DAYS####150-800 MFt24-36 hónap21695palyazoknak/partnersegi-konstrukciok/innovative-health-initiative-partnerseg-horizon-ju-ihi-2025-11-two-stage/palyazati-felhivasPartnerségiHORIZON-JU-IHI-2025-11-two-stage2026. április 29.2 ####NKFIH_WEEKS####60 hónap21620palyazoknak/nkfi-alap/eu-programokban-valo-magyar-reszvetel-osztonzese-2025-125-eu-kp/palyazati-felhivasNKFI Alap2025-1.2.5-EU_KP2026. április 30.2 ####NKFIH_WEEKS####1-2 MFt24 hónap21128palyazoknak/nkfi-alap/horizont-europa-europai-partnersegek-magyar-szervezetek-tamogatasa-2024-121-he-partnerseg/palyazati-felhivasNKFI Alap2024-1.2.1-HE_PARTNERSÉG2026. április 30.2 ####NKFIH_WEEKS####alprogramonként különbőző a maximális támogatási összegmax 36 hónap
articlehttps://nkfih.gov.hu/palyazoknak/szechenyi-terv-plusz/megnyilt-a-ginop-plusz-211-24-kovetkezo-szakasza?folderID=72772?folderID=13461&objectID=565979772772Megnyílt a GINOP Plusz 2.1.1-24 következő szakaszaMegnyílt a GINOP Plusz 2.1.1-24 következő szakasza
Elérhetővé vált a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására.
22026. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_4#### 10.13461
articlehttps://nkfih.gov.hu/palyazoknak/palyazati-hirek/nkfi-alap/elerheto-2026-412-hurizont-kitoltoprogram?folderID=72771?folderID=13462&objectID=565979572771Elérhető a 2026-4.1.2-HU-RIZONT kitöltőprogramjaElérhető a 2026-4.1.2-HU-RIZONT kitöltőprogramja
Az NKFI Alapból meghirdetett 2026-4.1.2-HU-RIZONT pályázati felhívás kitöltő programja 2026. április 10-től érhető el a www.palyazat.gov.hu honlapon a „Pályázati e-ügyintézés” felületen.
articlehttps://nkfih.gov.hu/palyazoknak/eredmenyes-projektek/uj-utakon-kornyezetbarat-viztisztitas?folderID=71157?folderID=13348&objectID=565415571157Új utakon a környezetbarát víztisztításÚj utakon a környezetbarát víztisztítás0
Az IMSYS Kft. és a HOLOFON Zrt. együttműködése környezettudatos megoldást kínál a víz- és szennyvízkezelés problémájára. A két magyar vállalkozás a különböző ferrátok víztisztításra való felhasználását, valamint a ferráttermékek hatékony szállítását lehetővé tevő új csomagolóanyag kifejlesztését tűzte ki céljául. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósult projekt eredményeként hatékonyan kezelhetők a biológiailag szennyezett vizek, egy úszómedencétől kezdve akár a kórházi szennyvízig, de ugyanez a megoldás például a katasztrófavédelemben is jól hasznosítható, hiszen természeti csapások esetén kálium-ferrát alkalmazásával a szakemberek már a helyszínen gyorsan fertőtleníthetnék az ivóvizet.
42025. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_5#### 08.
articlehttps://nkfih.gov.hu/palyazoknak/eredmenyes-projektek/mesterseges-intelligencia-segiti-az-orvosi-diagnosztika-gyogyszerkutatas-hatekonysagat?folderID=70670?folderID=13348&objectID=565260070670Mesterséges intelligencia segíti az orvosi diagnosztika és a gyógyszerkutatás hatékonyságátMesterséges intelligencia segíti az orvosi diagnosztika és a gyógyszerkutatás hatékonyságát0
A GE HealthCare Kft. és a Debreceni Egyetem közös kutatás-fejlesztési projektje mesterséges intelligencia segítségével teszi hatékonyabbá az orvosi diagnosztikát és a gyógyszeripari kutatásokat. Természetes nyelvfeldolgozó algoritmusokon alapuló megoldásuk a képi és szöveges leletek elemzését és rendszerezését támogatja, amivel többek között az egészségügyi kutatásokba bevonható páciensek is célzottan azonosíthatók.
32025. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_1#### 30.
articlehttps://nkfih.gov.hu/palyazoknak/eredmenyes-projektek/uj-merfoldko-egyenre?folderID=70174?folderID=13348&objectID=527384770174Új mérföldkő az egyénre szabott online orvoslásbanÚj mérföldkő az egyénre szabott online orvoslásban0
A 77 Elektronika Kft. magyar fejlesztésű, ingyenesen használható telemedicinás rendszere forradalmasítja az online orvosi távszolgáltatást. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott projekt célja a diabéteszes, vagy annak előszobájában lévő páciensek személyre szabott kezelése volt. Ezért hozták létre a Dcont® eNAPLÓ felületét, ahova a Dcont® vércukormérő eszközzel rendelkezők gyorsan és egyszerűen tölthetik fel mért adataikat. Ezek értelmezését számos grafikon és statisztika segíti, ami megkönnyíti a páciens tájékozódását és az adatokat vizsgáló szakorvos munkáját is.
Az Európai Unió 2021–2027 között zajló Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának égisze alatt számos pályázati lehetőség válik elérhetővé az egyéni kutatói kiválóság, az áttörést hozó innovációk és a jelentős társadalmi kihívások kezelését célzó nemzetközi konzorciumok által megvalósított kutatási és innovációs projektek támogatására. A 95,5 milliárd euró költségvetéssel gazdálkodó program megvalósítása során előtérbe kerül az elnyert támogatások közvetlenül érzékelhető társadalmi vagy gazdasági hasznosságának követelménye, továbbá a zöld és digitális átmenet előmozdítása.
articlehttps://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hazai-nemzetkozi-kfi-hirek/atadtak-2026-evi-jedlik-anyos-dijakat?folderID=72646?folderID=13467&objectID=565937072646Átadták a 2026. évi Jedlik Ányos-díjakatÁtadták a 2026. évi Jedlik Ányos-díjakat
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban. A díjat 2026-ban Bayer Gábor villamosmérnök, dr. Gulyás Balázs, Széchenyi-díjas kutató professzor, prof. dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, dr. Lábody Péter szerzői jogász és dr. Szalay Zsolt villamosmérnök és közgazdász vehette át.
32026. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_3#### 10.13467
articlehttps://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hazai-nemzetkozi-kfi-hirek/1-6-milliard-forintos-prrogram?folderID=72641?folderID=13467&objectID=5659353726411,6 milliárd forintos program erősíti a fiatalok tudományos pályaorientációját1,6 milliárd forintos program erősíti a fiatalok tudományos pályaorientációját
Budapest, 2026. március 6. - Elindul a „Selye János Diáklabor program folytatása és egyéb MTMI pályára ösztönző programok támogatása” című projekt. A fejlesztés a Nemzeti Innovációs Ügynökség és a Magyarországi Diáklaborok Egyesülete konzorciumának megvalósításában, összesen 1 646 416 000 forint pályázati támogatással valósul meg.
22026. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_3#### 06.13467
articlehttps://nkfih.gov.hu/hivatalrol/online-sajto/innovacios-kozbeszerzes?folderID=72601?folderID=13373&objectID=565922872601Innovációs közbeszerzés: az innováció és a K+F legolcsóbb és leghatékonyabb állami ösztönzéseInnovációs közbeszerzés: az innováció és a K+F legolcsóbb és leghatékonyabb állami ösztönzése
Az államok innováció támogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, ami képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére.
72026. ####TEMPLATE_MONTH_MAP_2#### 25.13467
/]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldes17]]>A webináriumon a Marie Skłodowska-Curie Actions program keretében 2026. április 9-én megnyíló és 2026. szeptember 9-ig pályázható, egyéni kutatói mobilitást támogató MSCA Postdoctoral Fellowships (MSCA PF) felhívásról adunk tájékoztatást, kifejezetten azon intézmények illetve témavezetők számára, akik posztdoktor kutató fogadásával pályázni terveznek az MSCA PF 2026. évi felhívására.
Az MSCA posztdoktori ösztöndíjpályázat a világ bármely országából érkező posztdoktor kutató fogadásával bármilyen tudományterületen megvalósuló kutatási projektekhez nyújt finanszírozást.
Időpont és helyszín: 2026. április 17., 10:00-11:00 (online)
Regisztrációs határidő: 2026. április 16., 12:00 óra
/]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldes26]]>Bemutatjuk a hazai és nemzetközi kutatási infrstruktúra ökoszisztéma részeit, kapcsolódásait és kihasználásuk lehetőségeit a hazai kutatás-fejlesztés szereplői számára.
Időpont és helyszín: 2026. június 26., 10:00-11:00 (online)
Regisztrációs határidő: 2026. június 25., 12:00 óra
Előadó
Kolossváryné Juhász Györgyi
Kutatási infrastruktúrák NCP
e-mail: ncp@nkfih.gov.hu
REGISZTRÁCIÓ
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs határidő: 2026. június 25., 12:00 óra
]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldese4f4d5c1dca7/]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldes19]]>A webinárium keretében tájékoztatást nyújtunk a TRANSCAN-4 program első nemzetközi felhívásáról, amely várhatóan 2026 májusában jelenik meg; ebben Magyarország is részt vesz. A 2026-os felhívás középpontjában a daganatok anyagcseréje áll.
A felhívás címe: "Translational Research on Cancer Metabolism: Multidisciplinary Approaches for Diagnosis and Treatment".
Időpont és helyszín: 2026. június 19., 10:00-11:00 (online)
Regisztrációs határidő: 2026. június 18., 12:00 óra
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs határidő: 2026. június 18., 12:00 óra
]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldese4f4d5c1dca7/]]>https://nkfih.gov.hu/magyar/cikk-kuldes12]]>A webináriumon az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) pályázatainak rendszerét, valamint a pályázás és az elbírálás alapvető szabályait mutatjuk be. Az ERC a Horizon Europe keretprogram I. pillére alá tartozik. Az alulról építkezés (bottom up megközelítés) elvét követi, ezért a pályázati kiírásain nincsenek előre meghatározott kutatási prioritások, illetve célok; a kutatók bármely tudományterületről, korra, nemre, állampolgárságra, nemzetiségre tekintet nélkül pályázhatnak. Az ERC-pályázatok nem konzorciálisak, hanem az egyéni kutató (kutatásvezető - Principal Investigator (PI)) kutatási projektjének megvalósítására irányulnak. A pályázatok értékelésének egyedüli feltétele a megvalósítandó projekt és a PI tudományos kiválósága.
Időpont és helyszín: 2026. június 12., 10:00-11:00 (online)
Regisztrációs határidő: 2026. június 11., 12:00 óra
Előadó
Borvölgyi Katalin, Bőhm Gergely
ERC NCP
REGISZTRÁCIÓ
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs határidő: 2026. június 11., 12:00 óra
Szlovákia: A nemzeti kapacitások összekapcsolása a nagyméretű kutatási infrastruktúrákkal
