A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészítése az ESFRI Roadmap 2016 kihirdetését követően égetőbbé vált, mint valaha. A hazai kutatási infrastruktúrák (KI) számbavétele és fejlesztési igényeik felmérése, továbbá ebből kiindulva egy nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési program kialakítása alapvető tudomány- és innováció- politikai érdekké lépett elő. A külföldi infrastruktúrákhoz való csatlakozásokra vonatkozó döntés után lehetővé vált, hogy elkészüljön a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv is. Az Útitervben két típusú infrastruktúra szerepel. Az egyik kategóriát azok alkotják, amelyek a külföldi infrastruktúrákban való részvétel miatt fontosak, akár egy hálózat tagjaként, akár a külföldi infrastruktúra használatához szükséges hazai infrastruktúraként. A másik kategóriába azok tartoznak, amelyek nemzeti jellegűek, máshol nem elérhetőek, és ezért magyar vonatkozásuk miatt fontosak (pl. adatbankok). A kutatási infrastruktúrákra olyan egységekként kell tekinteni, amelyek szerves részei a hazai és az európai innovációs rendszernek, egyfajta „hálóként” szolgálnak a rendszer különböző szereplőinek, legyenek azok kutatók, diákok vagy vállalkozások.
Az innováció az én felfogásomban egyfajta magatartás: az újítás szellemisége. Olyan tudományos-kutatói-vállalkozói gondolkodásmód, amely birtokba veszi a lehetőséget, és jövőt tervez. Amelynek iránya és lendülete van.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló misszió az uniós régiók, városok és helyi közösségek támogatására összpontosít az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség kialakítására irányuló erőfeszítéseikben.
Az EU-missziók olyan kötelezettségvállalások, amelyek célja a világunkat érintő legnagyobb kihívások megoldása, mint például a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, óceánjaink védelme, zöldebb városokban való élet, valamint a talaj egészségének és az élelmiszerbiztonságnak a biztosítása.
A klímasemleges és intelligens városok misszió 2025-ös munkaprogramja, összhangban a városok misszió végrehajtási tervével, a misszió végrehajtását támogatja azáltal, hogy határozott és közvetlen támogatást nyújt a klímasemlegesség iránt elkötelezett városoknak, lehetővé téve számukra, hogy végrehajtsák éghajlat-politikai cselekvési terveiket és 2030-ra elérjék a klímasemlegességet. Az e intézkedésekből részesülő városok kísérleti és innovációs központként fognak működni más európai városok számára, amelyek 2050-ig klímasemlegessé kívánnak válni.
Az „Egészséges talajok és élelmiszer” elnevezésű misszió fő célja, hogy 2030-ig 100 élő laboratóriumot és világítótornyot hozzon létre, amelyek az egészséges talajok irányába történő átmenetet célozzák.
A CBE JU (Circular Bio-based Europe Joint Undertaking) egy intézményesített európai partnerség, amely a körforgásos, bioalapú gazdaság fejlesztését támogatja. Célja a bioalapú megoldások bevezetésének támogatása, valamint a körforgásos és a fenntartható termelés előmozdítása.
A Biodiversa+ a biológiai sokféleséggel foglalkozó európai partnerség, melynek célja, hogy 2030-ra meginduljon az európai biodiverzitás helyreállása és 2050-re harmóniában éljünk a természettel (értékeljük, védjük, helyreállítjuk és bölcsen használjuk a biodiverzitást). Ennek érdekében támogatja a biodiverzitással kapcsolatos, a társadalomra és a szakpolitikára hatást gyakorló kiváló kutatásokat, melyek elősegítik a természetalapú megoldások és fenntartható környezeti stratégiák kialakítását.
A Clean Energy Transition Partnership (CETP) a Horizont Európa Keretprogram részeként megvalósuló közös-finanszírozású partnerség, amely a megújuló energiák számos területén támogatja a kutatást, innovációt valamint a technológiák piacra vitelét.
A Driving Urban Transitions (DUT) Partnerség a Horizont Európa keretprogram közös finanszírozású partnerségi konstrukciója, melynek keretében 2022 és 2027 között minden évben pályázati felhívások kerülnek meghirdetésre.
Ezeknek a felhívásoknak az elsődleges célja, hogy támogassák az olyan, városi kihívásokkal foglalkozó transznacionális kutatási és/vagy innovációs projekteket, amelyek segítik a városokat a fenntarthatóbb gazdaság és működés felé való átmenetben.
A Water4All társfinanszírozott európai partnerség célja, hogy minden felhasználó számára hosszútávon is biztosítható legyen a vízhasználat biztonsága.
A Clean Hydrogen Joint Undertaking a Horizont Európa Keretprogram részeként megvalósuló közös-vállalkozáson alapuló intézményesített partnerség, amely a kutatást, technológia fejlesztést és bemutatást (RTD) támogatja a tüzelőcella és hidrogén szektorban.
Az InfoRádió tudománynépszerűsítő magazinműsora, a Szigma Domokos Pétert, a Kutatási Kiválósági Tanács elnökét kérdezte a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program idei eredményhirdetéséről.
Az európai űrszektor kulcsszerepet játszik az EU stratégiai autonómiájának, gazdasági versenyképességének és biztonságának megerősítésében.
Abban a meggyőződésben, hogy a kulturális örökség, valamint a kulturális és kreatív iparágak a demokrácia és a fenntarthatóság „társadalmi” dimenziójának fontos részét képezik, a Horizont Európa ezen desztináció keretében olyan politikákra és gyakorlatokra vonatkozó ötleteket vár, amelyek a cselekvés minden szintjén kezelhetők a jelenlegi kihívásokkal és innovatív válaszokat nyújtanak. Európa műemlékeinek és helyszíneinek gazdagsága, valamint a hagyományok, kézművesség, művészetek, építészet, irodalom, nyelvek, színház, filmek, játékok és zene kreatív sokfélesége egyedülálló érték.
A chipekkel foglalkozó közös vállalkozás egy európai háromoldalú partnerség, amely előmozdítja az Európában gyártott fejlett nanoelektronikus chiptechnológiák és -rendszerek kifejlesztését és alkalmazását.ség, amely előmozdítja az Európában gyártott fejlett nanoelektronikus chiptechnológiák és -rendszerek kifejlesztését és alkalmazását.
A QuantERA a kutatásfinanszírozó szervezetek vezető európai hálózata, amely támogatja és finanszírozza a kvantumtechnológiák fejlesztését. A QuantERA célja a kvantumtechnológiák terén végzett magas színvonalú kutatások ösztönzése és előmozdítása, hozzájárulva ezzel az európai tudományos vezető szerep megerősítéséhez ezen a területen. Kiváló kutatási ötleteket finanszíroz, amelyek alkalmasak új kvantumtechnológiai irányok kialakítására és fejlesztésére.
A desztináció hozzájárul a Horizont Európa program 2025–2027 közötti Stratégiai Tervének azon céljához, hogy megkönnyítse az utasok és áruk jogszerű mozgását az EU-ba, miközben megakadályozza az illegális tevékenységeket.
A desztináció támogatja az Európai Bizottság 2024–2029-es politikai iránymutatásainak megvalósítását egy biztonságosabb és reziliensebb Európa érdekében, miközben védi a demokráciát és előtérbe helyezi a kutatást és innovációt.
A desztináció felhívásai hozzájárulnak a fokozott kiberbiztonsághoz és a biztonságosabb online környezethez az EU és a tagállamok digitális technológiák terén meglévő képességeinek fejlesztésével és hatékony felhasználásával, amelyek támogatják az adatok és hálózatok védelmét, és amelyek e területen a technológiai szuverenitásra törekszenek, tiszteletben tartva a magánélet védelmét és más alapvető jogokat. A felhívások továbbá hozzájárulnak a biztonságos szolgáltatásokhoz, folyamatokhoz és termékekhez, valamint a kibertámadásoknak és a hibrid fenyegetéseknek ellenállni képes, robusztus digitális infrastruktúrákhoz.
Az EU kiemelt fókuszterületei közé tartozik a katasztrófák kockázatkezelése és a társadalmi ellenálló képesség javítása. Ezen desztináció fő célkitűzése a természeti, a véletlenszerű és ember okozta katasztrófákból eredő veszteségek csökkentésének támogatása.
A biztonsági kutatás és innováció elősegíti és fokozza az innovatív eszközök, technológiák és képességek fejlesztését a biztonsági szakemberek javára, akik ezeket a mindennapi munkájuk során használhatják. A desztináció célja, hogy hozzájáruljon a tematikus széttagoltság csökkentéséhez és közelebb hozza egymáshoz a különböző biztonsági területek szereplőit. Emellett cél olyan kérdésekben végzett kutatások révén tudást és értéket teremteni, amelyek nem kizárólag egy biztonsági területre korlátozódnak, hanem átfogó jellegűek, beleértve a társadalomtudományokat is.
A világ demokráciáinak általános helyzetét mérő indexek és jelentések igazolják a demokráciák megnövekedett törékenységét és sebezhetőségét az elmúlt években: a „hosszú demokratikus recessziónak” titulált folyamatot, az „autokratizálódás” természetében bekövetkezett eltolódást vagy „a tekintélyelvűség globális térhódítását”, ami mennyiségileg a tekintélyelvűség felé haladó országok számának növekedésében és a demokráciák minőségének általános hanyatlásában jelenik meg.
A Marie-Skłodowska Curie Actions (MSCA) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram első, „Kiváló tudomány” pillérének programja, amelynek célja határokon átnyúló, innovatív kutatói képzést és tudáscserét biztosító kutatói mobilitás révén megvalósuló kiváló, interszektorális és interdiszciplináris kutatási és innovációs projektek támogatása.