Érkezik Levente és jönnek az MI-mesterképzések is: jövőre elindulnak az ország informatikát oktató egyetemi karain az első mesterséges intelligencia (MI) témájú mesterképzései, összehangolt tanrenddel és követelményrendszerrel – jelentette be Charaf Hassan, a BME rektora egy szeptember 24-i konferencián. Az eseményt a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) közösen szervezte, melynek központi témája a közigazgatás és az MI kapcsolata volt. Az eseményen szó esett a Levente nevű szuperszámítógép várható képességeiről is.

A digitális átállás és azon belül a mesterséges intelligencia alkalmazása napjaink egyik legfontosabb témája, amely komoly hatással van a gazdaságra és az államigazgatásra. A szeptember 24-én megrendezett szakmai konferencia helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt, ahol a szakma vezető képviselői vitatták meg a digitális jövővel kapcsolatos kérdéseket. Az előadók között voltak a KIM, az NKFI Hivatal, a NAV, a BME, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetői, valamint a Deloitte és a Stradamus tanácsadó szakértői.

A rendezvényen kiemelték, hogy a gazdaság digitális átállása és az MI egyre kiterjedtebb alkalmazása kiemelt figyelmet kap mind a hazai, mind az európai pályázati források elosztásakor.

A konferencia bemutatta, milyen eszközökkel ösztönzi az állam a gazdaság szereplőit az MI alkalmazására, és hogyan növelheti az MI az államigazgatás hatékonyságát.

Jönnek az MI mesterképzések

A BME Q épületében rendezett konferenciát házigazdaként Charaf Hassan, a BME rektora nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy az egyetemek közötti tárgyalások eredményeként az ország szinte valamennyi informatikai felsőoktatási intézménye MI témájú mesterképzési szakot indít összehangolt tantervvel és követelményrendszerrel. Egyes intézmények már 2025 februárjában, mások jövő év szeptemberében indítják ezeket az új képzéseket, amelyek során szorosan együttműködnek az iparági szereplőkkel.

A konferencián elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia stratégiai fontossága kiemelten kezelendő, hiszen Magyarországon az emberek mindössze 3 százaléka használja aktívan az MI-t, míg az EU-ban ez az arány 7 százalék.

Az állam aktívan segítse az ökoszisztémát, teremtsen piacot

A konferencia előadói számos szempontból világították meg a mesterséges intelligencia szerepét az állami működésben és a közigazgatás mindennapjaiban. Az állam aktívan segítse az ökoszisztémát, teremtsen piacot – elhangzott, hogy az állam saját működésében is számos területen alkalmazhatna mesterségesintelligencia-támogatott informatikai megoldásokat.

A mesterséges intelligencia területe több évtizedes tudományág, amelynek jelenlegi pörgése kiemelt figyelmet igényel az innovációs fejlesztésekben.

A konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén is egyértelművé vált, hogy a mesterséges intelligencia lényeges szerepet játszik az ország jövőbeli digitalizációs ugrásában, az állami és vállalati együttműködések, az állam nyílt innovációs szerepének erősítése, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépjen előre a mesterségesintelligencia-alapú innovációkban.

Forrás: insiderblog.hu